Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-08 / 6. szám

ben az, hogy fa társadalom ily nagy mérvben segíté őket munkájokban. Ezt a nemes czélokat önzetlenül szolgáló humanitárius társaságot, melynek elnöksége I., Győri-út 13., gondnoki hivatala II., Fő-utcza 71. alatt van, s mely helyekről mindekinek készséggel nyujtatik fölvilágosítás, mi is melegen ajánljuk a nagy közönség szives pártfogásába. Különösen felhívjuk tehetősebb hitfeleink figyelmét a Társaság által kibocsátandó részvényekre, melyek a tervezett földvásár útján s a rétföldeken megindítandó kertészet által mind a Társaság anyagi erősödését előmozdítani, mind a gyermekek gyakorlatias nevelését elősegíteni nagyon alkalmasak. KÜLFÖLD. Amerikai levél. (A Fülöp-szigetek evangelizálása. Az am. Bibi. Terj. Társulat térítő munkássága. A Vatikán kudarcza a washingtoni kormánynál.) Az amerikai Biblia Terjesztő Társulat, mely a világ második legnagyobb e nemű egyesülete (első helyen a roppant arányokban dolgozó angol Biblia Terjesztő Társulat állván) a közelmúltban bocsátotta ki 86-ik évi jelentésót, melyet a Társulat titkára jellegzetesen nevez el „Philippino Nürnbergnek. Valóban ez a jelentés feltűnő behatóan foglalkozik az Unió által legújabban occupált Philippini (magyarosan: Fülöp) szigeteken levő vallási viszonyokkal. De mielőtt a jelentés ezen részének megismertetésébe fognék, hadd mondjak el egyet-mást ezen áldott munkát végező hatalmas társulatról, úgy nagy általánosságban. Az Amerikai Bibi. Társulat az összes prot. felekezetek segélyéből tartja fenn magát, s végzi krisztusi hivatását: a népek megtérítésének, az evangelium terjesztésének munkáját. Czélja: az üdv közvetlen forrásához vezetni el a felébredt lelkeket. E czél elérésére a világ minden részébe küldi a nyomtatott Isten-igéjét. Fennállása óta száz milliónál több Bibliát terjesztett el kolportőrjei és misszionáriusai által. New-yorki hatalmas helyiségeiben a Bibliát több mint 150 nyelven nyomatják. Kiadványai a világ legkisebb nemzetének körébe is eljutnak. Mindazonáltal főképen amerikai területen fejt ki roppant tevékenységet ez a Társulat. Az Indián missziók létesítése, felvirágoztatása csakis az am. Bibi. Társ. cooperatiójával volt elképzelhető ós lehetséges. A legérdekesebb munkát azonban az Egyesült-Államok népe által legújabban birtokba vett Fülöp-szigeteken kezdeményezte a Társulat. A csillagos lobogó előtérbe nyomulásával hatoltak be a szigetek legkisebb falvaiba is az am. Biblia Terj. Társulat emberei. Mikor Dewey meghódította Manillát, 6 hajórakomány Biblia várta a kikötőben az amerikai zászló kitűzését, hogy a csillagos lobogó oltalma alatt a buzgóságtól égő misszionáriusok megkezdjék evangelizáló munkájokat. A 4 fő philippini tájnyelven 71 ezer példányban kinyomatott Biblia 4 hét alatt az utolsó példányig elfogyott, Századokon keresztül a kapzsi spanyol barátok uralván a Fölöp-szigeteket, a Társulatnak ezekkel is fel kellett vennie a harczot. Minden spanyol kolostor tövében sátrat ütött egy-egy kolportőr s benszülöttnek és bevándorlottnak osztogatta a szentírás részeket. Érdekes megtudnunk a Társaság jelentéséből, hogy a akczió megkezdése előtt a fővárosban, Manillában egyetlen példány Bibliát sem lehetett előkeríteni. A népség 95%-a

se írni, se olvasni nem tudott, tehát úgyis hiábavaló lett volna nekik a Biblia. A spanyol barátok pedig,. . nos, azok épen úgy nem olvasták az írást, minthogy nem olvassák egy kolostorban sem sehol. A spanyol barátok intenczióival nem kongruált a Fülöp-szigetek népének tanítása, műveltségre vezetése. Tudatlan, lelkileg rabszolga népen könnyű volt nekik az uralkodás. Az am. Bibi. Terj. Társulat ez idő szerint 161 depót tart fenn az általa kiadott Bibliák cs Traktátusok terjesztése czéljából a Philippini-szigeteken. S érdekes az is, hogy minden missziói állomás egyszersmind iskola is, hol derék misszionáriusaink tanítják a philippineket írni, olvasni s a műveltség elemi ismereteire, főczélnak tartván természetesen a vallásos oktatást. A benszülöttek roppant érdeklődést mutatnak vallási ügyek iránt; fogékonyak és tanulékonyak is, s a misszionáriuosok a legszebb reményekkel vannak eltelve az általok kezdett munka sikerét illetőleg. Három nagy felekezet vette kezébe a Fülöp-szigetek lakói evangelizálásának ügyét, ú. m. a presbitertánusok, kik mintegy 80 misszionáriust foglalkoztatnak a szigeteken, a methodisták és a baptisták, kik kiterjedtebb munkálkodás kezdhetésére még csak most gyűjtik a szükséges alapokat, A róm. katholiczizmus — s ezeket már nem az Amerikai Bibi. Terj. Társulat ismertetett jelentéséből, hanem egy igen jól informált egyházi lap legújabb számából tudjuk meg — végnapjait éli a Fülöp-szigeteken. A barátok és Róma papjai között késhegyig menő engesztelhetlen gyűlölség uralkodik — ad maiorem Dei glóriám! Egyik párt megtámadja a másikat ott a templomban, istentisztelet végzése közben. Alig van vasárnap, mely elmúlhatna véres verekedések nélkül. A benszülött spanyol barátok, kik értik a nép nyelvét, Róma elleni nyilt lázadásra szítják a könnyen befolyásolható, fanatikus philippinokat. Ez időszerint a „lázadók" birtokolják az egyházi uralmat. Látni való, hogy nagyon is nagy szükség volt már arra, hogy az evangélium kovásza bevitessék a Fülöpszigetekre is. Az evangélium ott is Isten hatalmának fog bizonyulni, sokak lelkének idvességére. * * * Az Egyesült-Államok köztudomás szerint a pápát nem ismerik el szuverénnek, és ennek folytán képviselőjét sem akkreditálják a washingtoni Fehér Házban, 12