Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-20 / 51. szám

KÖNYVISMERTETÉS. A Református TanáregyesületÉvkönyve az 1903/1904. évre. Szerkesztette S. Szabó József egyesületi főjegyző. II. évfolyam. Debreczen, 1903 Csokonai-nyomda. A református tanárok országos egyesülete szépen halad kitűzött czélja felé. Növeli a tanárok testületi szellemét, szilárdítja az iskolák típusát, erősbíti tanintézeteink református jellegét, jó tankönyvek készítésével híven szolgálja a református és nemzeti nevelésoktatás feladatait, és tevékenységével sikeresen előmozdítja a református tanügy köz- és országos érdekeit. Az egyesülésben rejlő erőfokozás áldásai ennél az egyesületünknél is mutatkoznak már. Most megjelent Evkönyve hű képe az egyesület II-dik évi tevékenységének. Bemutatja a Dóczi Imre elnöklete, S. Szabó József főjegyző és a többi igazgatósági tag buzgó támogatása mellett működő választmány tevékenységét. Közli a 24 alapító, 27 pártoló és 377 rendes, összesen 428 társulati tag névsorát. Elmondja a Nagyenyeden tartott közgyűlés krónikáját. Közzéteszi a közgyűlés jegyzőkönyvét, Dóczi Imre elnöki megnyitó beszédét, 8. Szabó József főjegyző jelentését az egyesület működéséről, s végül a közgyűlésen tartott hét felolvasást, illetőleg előadást. Dr. Nagy Zsigmond debreczeni főgimn. tanár a hollandus középiskolákat ismerteti nagy alapossággal, részletesen, érdekes párhuzamokkal és észrevételek kíséretében. Nagyon értékes, tanulságos dolgozat. Lázár István nagyenyedi főgimnáziumi tanár Alsó-Fehérmegye magyar népe czimmel érdekes ethnográfíai felolvasást tartott, a melylyel az egyesületnek ama nemzeti hivatását szolgálja, hogy vándorgyűlései alkalmával különös gondot fordít a föld népére, a református magyarságra, valamint arra is, hogy miként becsüli meg az iskola a fajfentartó kálvinista magyarságot és miként ápolja annak szeretetét. Lázár felolvasása derekasan megfelelt ennek a feladatának; színes rajzával, hű jellemzésével érdekes olvasmányt nyújt az olvasónak. Karai Sándor debreczeni tanár az országos tanári nyugdíj-törvény módosításáról tartott, gyakorlatias érzékre valló és nagy körültekintéssel megszerkesztett felolvasást. Határozati javaslataiban, a melyeket a közgyűlés is elfogadott, sürgeti a tanári befizetések és a tanulói díjak leszállítását; az ének- és zenetanárok bevételét; a tanárokra hárítható 2% megszüntetését; az özvegyek és árvák díjának emelését és a theologiai tanároknak a nyugdíjintézetbe való felvételét. Dr. Imre Sándor, kolozsvári tanár, „Gyakorlati tanárképzés és református iskoláink" czím alatt, alapos indokolás után a következő javaslatot terjesztette elő, a melyet a közgyűlés is magáévá tett: A gyakorlati tanárképzés országos rendezésének szükségét élénken érezve, az Orsz. Ref. Tanáregyesület, I. az egyházkerületek útján felkéri az egyetemes konventet, hogy az ügynek minél előbbi rendezését kérje a vallás- és közokt. m. kir. miniszter úrtól; II. az egyének és intézmények szabad fejlődésének elvi alapján állva, óhajtja, hogy az egyházkerületek, sőt esetleg egyes intézetek az állami intézkedések megtörténtéig is gondoskodjanak az iskoláikhoz szükséges összes tanárok gyakorlati előkészítéséről; ily értelemben felír az egyesület az egyházkerületekhez. Halász Zsigmond budapesti főg. tanár „A vívás középiskoláinkban" czimmel e testedző sportnak hasznát fejtegette csinos felolvasásban. A tanító- és tanítónőképzőintézetek új tantervét Hegedűs Zsigmond nagyenyedi tanár ismertette és bírálgatta. Azt tartja, hogy az új tanterv magasan fölötte áll a réginek, mert alaposabbá teszi a pedagógiai képzést, megteremti az elmélet és gyakorlat közötti kapcsolatot, és főleg azért, mert az általános műveltség és a szakképzettség között összhangzást létesít. Végül Sinka Sándor debreczeni igazgató-tanár „A konventi rendtartás revíziója" czím alatt tartott felolvasásában azt fejtegeti, hogy a konventi középiskolai rendtartás egész szervezetében változtatásra, módosításra szorul; a minek alapján az egyesület választmánya a felolvasást és az abban foglalt indítványt az egyetemes tanügyi bizottsághoz figyelembevétel végett fölterjesztette. Az Évkönyv végén egy pályázat és egy értesítés olvasható. Az egyesület pályázatot hirdet magyar történelmi tankönyvre a gimnázium VITI-dik osztálya számára. Az Értesítés jelenti, hogy a debreczeni kollégium partikuláit tárgyaló pályamű bírálatra kiadatott. Örömmel és élvezettel olvastam át az Evkönyvet. Tudomány, hivatásérzet, magasra törekvés és egyháziasság szelleme fuvall rajta végig. A gondos szerkesztés és a csinos kiállítás is dicséretet érdemel. Kovács J. MISSZIÓÜGY. Az ibrányi hitelszövetkezetek áldásairól. (Szerzőnek Perbenyiken, 1903 október 3^-án tartott előadásából).* Bármely intézménynek hasznos vagy haszontalan volta úgy ítélhető meg legjobban, ha azt vizsgáljuk, hogy minő hatással van az emberek azon tömegére, a kiknek számára létesült, s mily eredményt tud fölmutatni ott, a hol van. A hitelszövetkezeteket is csak így lehet helyesen megbírálni. A társadalmat alkotó egyesek javát * Példaként közöljük ezt a tanulságos előadást a Magyar Gazdák Szemléjéből. Az eladósodott népnek kenyér kell, hogy aztán erkölcsileg magához térjen. A falusi gyülekezetek cura pastoralis-ihoz az egyháztagok anyagi rendbehozá«a is Imzzátartözik. Ez belmisszió ! Szerk.