Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-01 / 5. szám

és gondnoka mellett 2—2 küldött által az egyházkerületi gyűlésen; külön képviselői lennének a zsinaton stb. szóval a most e tekintetben leszorított egy gyülekezet, mint egyházmegye minden téren érvényesíthetné számbeli és erkölcsi erejét. Másfelől, mint egyházmegyének, megvolna az egyes egyházak felett is a törvényes felügyeleti joga, úgy a mint azt az Egyházi Törvény rendeli. Az esperes gyakorolná a kanonika vizitácziót, az egyházmegyei gyűlés végezné az adminisztráczió teendőit, bírósága Ítélkeznék a felmerülő ügyekben stb. Hatásköre tehát a budapesti egyház jelenlegi vezérférfiainak nem hogy megszűnnék, sőt nagyobbodnék. Nyitva volna előttük az út a tanácsbirói s más egyházmegyei hivatalokra; az egyes gyülekezetekben való buzgó tevékenység pedig mutatná az utat s nevelő intézete lenne egyházunk tagjainak, világi embereinknek az egyházi élet mezején való munkálkodásra. S míg a mostani rendszer mellett az egyházközségi gyűlés akár presbiter-választás, akár más egyházközségi teendő alkalmával csupán nevében él, addig az egyházmegyei gyűlés a maga kevesebb tagjával könnyebben mozoghat s évenként többször összegyűlhet, nem járván ez Budapesten akkora áldozattal, mint más nagy kiterjedésű egyházmegyéknél. Hátra van, hogy még néhány szót az anyagi nehézségekről szóljak. Leginkább ezt szokták felemlíteni az önálló egyházmegyévé alakulás ellen. Ezt tartják ama gordiusi csomónak, a mely bonyolultsága miatt megoldhatatlan. Pedig szerintem csak egy névcserét kell alkalmaznunk, s rögtön megoldhatónak látszik a dolog. Az „egyházközség" helyett az „egyházmegye" szót kell használnunk. Az egykázközség minden vagyona és minden adóssága egyházmegyei vagyonnak, illetve tehernek nyilváníttatik. Ennek alapján köteleztetik minden egyházközség az eddig egyháztagjaitól befolyt egyházi adót beszedve, egy összegben (mely minden egyházközségre arányos osztással kivettetnék), mint „egyházmegyei járulékot" az egyházmegye pénztárába beszolgáltatni; viszont az egyházmegye köteles az eddigi fizetéseket ezután is „egyházmegyei segély" czímén az egyes egyházközségek részére, arányos osztás szerint, teljesíteni. A főgimnáziumot az egyházmegye tartja fenn. Az alapítványok stb. a budapesti egyházmegye tulajdonát képezik, s mindezek felől az egyházmegyei közgyűlés határoz. A mit az egyes egyházközségek, az egyházmegyei járulékokon felül a maguk kebelében, akár gyűjtés, akár adókivetés vagy emelés útján, vagy végrendeleti hagyomány stb. útján szereznek, azt mint külön gyülekezeti vagyont maguk kezelik és használják. Az átmenet ilyenformán minden rázkódás és különösebb anyagi áldozat nélkül keresztül volna vihető. Mi módon fogjon hozzá az egyház e nagy átalakuláshoz ? E tekintetben mindenesetre figyelmet érdemel, hogy az egyház anyagi ereje, mely amúgy is nagyon kimerült, meg ne támadtassék. De, mint feljebb látható, maga az átalakulás anyagi áldozatot nem kiván, csupán a lelkészi állások szervezése. Ez sem róna azonban túlságos terhet az egyház pénztárára. Az eddig már meglevő állások (h. lelkészek: Zugló, Kőbánja, Rózsa-u.) mellé szervezendő volna még a tervezet szerint két állás (V—VI. ker. és VIII ker.). Ezek 2400 kor. fiz -f600 kor. lakbér mellett összesen 6000 kor. igényelnének. Ebből azonban — 10—10 óra tanításra köteleztetvén mindenik lelkész —20 óra díja (mintegy 1700 kor.) megtérülne, maradna tehát fedezet nélkül 4300 kor. Elenyésző csekélység ahhoz a haszonhoz képest, melyet ennek befektetése úgy valláserkölcsi, mint majd az anyagi fejlődés terén az egyháznak hajtana. Ha azonban a presbitérium még mindig visszariadna a fenn előadott reform megvalósítása érdekében ez áldozattól, tegyen próbát ott a hol ez különös anyagi áldozatába nem kerül. Bocsássa szabadon szárnyaira az eddig már létesített expoziturákat s hagyjon fel az eddigi „helyi bizottságos" rendszerével, s szent meggyőződésem, hogy a beálló fényes eredmények mihamar rábírják a további ily irányú szervezkedésre. Más út a kibontakozásra, véleményein szerint, nincsen. Azok a segélyek, melyeket H. kollegám említ (főváros, állam, egyetemes egyház) csak képzelet játékai, s e tekintetben ő valóban „álmok álmodója". Fővárosunk anyagilag örökös zavarokkal küzd, az állam segélyére első sorban és méltán az egyházi adó óriási terhe alatt roskadozó gyülekezeteink tartanak igényt, ezek közé a budapesti egyház nem sorolható, mert hisz itt nincs senki a ki állami adójának 2—300%"át fizetné egyházi adóba, még olyan is kevés, a ki ennek 10%-át szolgáltatná. Az egyetemes egyház? Bizony annak is vannak sürgősebb kiadásai. A budapesti egyház tehát csak magára támaszkodhatik. A boldogulás útja nyitva is áll előtte, csak rá kell lépnie. Csak le kell vetkeznie az „ó embert", a régi, nehézkesnek bizonyult szervezetet, mely a szabad mozgásban, cselekvésben akadályozza, s fel kell öltenie az „új"-at, hogy a nehéz viszonyokkal küzdő, anyagilag, valláserkölcsileg elmaradt budapesti egyházközség, mint erőtől duzzadó, buzgó munkásságban élő, virágzó budapesti egyházmegye feltámadhasson ; hogy legyen Budapest valóban „hegyen épített város" s az egyházi életben példakép minden gyülekezet és egyházmegye előtt. Sok előnyét, hozhattam volna még fel az önálló egyházmegyei szervezetnek; úgyszintén annak megvalósítása esetén sok részletkérdés merülne fel, melyre megfelelni kellett volna. Én azonban csak az elvet s annak kivihetőségét akartam feltüntetni. S ha az illetékes körök ez elvi álláspontot elfogadják, a részletkérdések megoldására az ő bölcseségük elég biztosíték. Végzem én is, a mivel H. kollegám. Bár gyenge erővel, de jó akarattal igyekeztem fuvallni a trombitát! Siculus. IRODALOM. ** Az állatok világa. Brehm e világhírű művének magyar átdolgozásából a Légrády-testvérek kiadásában (V., Váczi-körút 78.) megjelent a 83-dik füzet, a mely a galambfajta madarakat ismerteti és sok szép képpel illusztrálja. A füzet ára 80 fillér ** A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő, Pecz Vilmostól szerkesztett Ókori Lexikonnak megjelent a 23-dik füzete, mely a munka II. kötetének 17—20-ik íveit foglalja magában. Az Olympiastól Paeligniig terjedő czikkek közül kiemeljük Olympias, Orchestiké, Orestes, Orpheus, Orvosok. Ostrom. Ovidius, Örökösödési jog czimű, nagyobb kiterjedésűeket, továbbá az Optatiana czímű hungaricumot. A füzetet 19 ábra díszíti. A füzet ára 1 korona; a folytatólagos füzetek július és augusztus kivételével a hó 15 ike táján jelennek meg. ** Szent János evangéliumának magyarázata. Dr. Dods Márk edinburghi theol. tanár ily czímű angol munkájának II. (befejező) kötetét magyar nyelvre át-