Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Nem jó hasonlattal kezdtem beszédemet, mert Rákóczi nem meteor volt, mely csak tündöklik, de nem ád meleget és nem termékenyít. Nap volt 0, nem égető, hanem jótékonyan melegítő és termékenyítő sugarakkal, melyek a nemzet szivében derűt és életet támasztottak ós hagytak hátra. Hálásan köszönöm a nagyérdemű közönségnek az intézet nevében, hogy velünk együtt ünnepel; mert szép és újabb jelét látom ebben intézetünk iránt többször tanúsított és tapasztalt kegyes érdeklődésének, jóindulatának. Különösen köszönetet kell mondanom az egyházi, egyesületi és községi tisztelt képviselőknek, hogy küldetve közöttünk megjelenni szívesek voltak. Mulasztást követnék el, ha örömmel fel nem említeném, hogy Rákóczi városának (Sárospatak) nagyhírű főiskolája is képviselteti magát szerény ünnepélyünkön. Többen vagyunk itt, mint más ünnepen. Rákóczi lelke hozott össze bennünket és ez suhan át most is áldásthozólag szép hazánk felett. Nagyon méltó is rá, hogy a haza szivében hordja annak emlékét, ki a hazát szivében hordozá. Emlékezést! emlékezést neki!! Molnár Sándor, igazgató-tanár. Rákóczi ünnepi emlékbeszéd. Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja mul: Hanem lerázván, a mi benne földi, -Egy éltető eszmévé finomul; Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, A mint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik . . . Emlékezzünk... pillanatra mondjunk le a jelen gondjairól, küzdelmeiről s fordítsuk tekintetünket a mult felé. Egy számban, erőben megfogyatkozott nemzet él Európa keletén az Úrnak 1700. esztendeje körül. Egy nép, mely kínos, másfél százados igáját csak az imént rázta le. Minek mondjam, hogy e nép a mi drága magyar nemzetünk? És e nép nem örülhetett lelkéből a visszaszerzett szabadságnak. Nem, 'mert a régi járom helyett újat készített számára az ádáz ellenség. Az iga készült; de a magyar szabad akart lenni, s forró, reménytelen életvágyával szivében, szilaj daczczal nézett a jövőbe. Olyan érzelmek töltötték el a nemzet jobbjainak lelkét, mint a minőkkel Schiller Teli Vilmosa indokolja merész elhatározását: Ha zsarnok ellen nincsen oltalom, Ha zordon kénye elnyom untalan, Derült szívvel hatolj az égbe fel, Szerzett jogaid megtalálod ott, Fényben áradva, mint a csillagok. A természet ősi rendje újból helyreáll, Hisz csak ember, ki veled szembeszáll, S ha minden kísérlet meghibázott is, Egy megmarad : élesre fent vasad. * Bámulatos elszántság lepte meg a kedélyeket. Az Ősök szabadságszerető lelke megmozdult a nemzetben. A névtelen hősök ezrei, kiknek egy aczélkardon ós két aczélkaron kivül egyebük nem volt,(

talpra állottak, körültekintettek s várták a — vezért. Es az isteni Gondviselés, mely ezer óv óta Őrködik e nemzet fölött, a megpróbáltatásnak legnehezebb napjaiban, midőn a segítségre a szükség a legnagyobb volt, elküldé Őt. íme! a * Beöthy Á. fordítása. véginségnek óráiban megjelenik Ő, az önzetlenség, a tisztaság, a hit, az erő, a méltányosság; megjelenik II. Rákóczi Ferencz, s kardjának hegyén magával hozza mindazt, a mire a mindenéből kifosztott nemzetnek szüksége van. Nincs szó, mely fogalmat nyújthatna az odaadó lelkesedésről, melylyel a vezért azok fogadták, „a kik inkább választották a vadállat zordon világát, mintsem hogy hordozzák a rabság bús igáját". II. Rákóczi Ferencz az Úrnak küldötte; mert az Isten alkotásainak roppant világában akaratát az ő küldötteiben nyilvánítja, nevezzük Őket akár nagy férfiaknak, akár prófétáknak, akár hősöknek. „Az a bizonyosság, hogy számunkra hősök teremnek, a kik korunknak megmentŐi . . . sarkcsillagként ragyog füstfellegeken, porfelhőkön, sokféle omladékon és tűzvészen át".* Á hős villágosságforrás, melynek fényénél a kortársak tisztán meglátják az utat, a melyen haladniok kell; természetes fényforrás, mely az Ég akaratából világít. II. Rákóczi Ferencz gondviselésszerű alak. Küldetését érzi ő maga is. Küldetéséről ím így nyilatkozik : „Az Úr engem eszközül használa, hogy felébresszem a magyarok kebelében a szabadságnak szerelmét, mely a rossznak megszokásából már-már hűlni kezd vala". II. Rákóczi Ferencz a Gondviselés eszköze, s minden nagysága attól függ, mily elhatározással, mennyi önfeláldozással felelt meg felsőbb küldetésének. Hogyan teljesítette nagy feladatát? Honnan vegyünk színt, szavakat, melyek az ő önfeláldozásához méltók lennének? Elhatározásáról maga így szól: „Mi készek vagyunk feláldozni életünket, javainkat, utolsó csepp vérünket, hogy hazánkat ez alól a járom alól felszabadítsuk. Isten, minden angyalai és szentjei s az egész keresztyén világ előtt tiszta lelkiismerettel kijelentjük, hogy fegyverre kelésünk alatt semmi uralomvágy, semmi magánhaszon, vagy dicsszomj nem lappang". Mennyi önzetlenséggel járt el megbízatásában? Nézzétek! Feláldozza családi boldogságát, feláldozza mesés vagyonát, beáll a szegény harczosok közé, a kik úttalan utakon követik a szabadságnak véres csillagát! Nézzétek! Nincs álma más, csak egy; nincs munkája más, csak egy. Álma a haza szabadsága; munkája a haza felszabadítása. Nézzétek! Leteszi a herczegi koronát s a vértanuságnak koronáját fejére téve halad a Golgotának meredek útján felfelé; halad egész addig, a míg a Marmaratenger partjain nemes lelkét vissza nem adja Teremtőiének. Soha, a mióta a világ áll embertől született annyit nem áldozott egy ideálért, mint a mennyit II. Rákóczi Ferencz áldozott a magyar szabadságért! Kétszáz óv mult el azóta; de a magyar nagy fiának emlékét nem felejté. A magyar nem hordoz jégkebelben fásult szivet. Nem is fejezte ki a sokat emlegetett 1715-iki törvény a nemzet egyetemének érzületét soha! Hiszen a míg élt ott a távol keleten, a magyar kibeszélhetetlen érdeklődéssel kisérte nagy hősének minden lépését; a mikor pedig kilehelte nagy lelkét, ez a nemzet gyászba borult. Á tárogatók bús hangja, a Rákóczinóta siráma, a szabadságharcé kurucz énekei, dicsősége, gyásza, mind-mind reá emlékeztetett; oly búsongás fogta el a népet, annyit keseregtek utána a tárogatók, hogy a bécsi kormány végre jónak látta azokat a nótákat kitiltani, azokat a szívet marczangoló tárogatókat összeszedetni és elégetni, hogy .. . mindent hóval födjön be a tél. Kétszáz év mult el azóta, s ma feltehetjük a kér* Carlyl: A hősök. Kristály üveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.