Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

vélemény megnyugtatása szempontjából — megengedhetőnek tartja, hogy a megértett hit- és erkölcstani tételeket be is tanítsuk a növendékeknek. Ezekben már igen sokat enged szerző első munkájában s e másodikban is kifejezett káté-ellenes merev álláspontjából, a mi mutatja, hogy ez az álláspont, a saját maga ítélete szerint sem megrendíthetetlen. A mi pedig nem megrendíthetetlen;

az talán foglalhat magában igazságot, de nem az igazság. Sokat engedett szerző abból a korlátlan szabadságból is, a melyet első munkájában a vallástanító lelkészek szám ara követelt. Akkor még azt követelte, hogy a vallástanító lelkész a saját egyéni hite és meggyőződése szerint taníthassa a hit és erkölcs tételeit. Most már elismeri, hogy azt, hogy a vallástanító mit tanítson, az egyházi hatóság szabályozhatja. Ezt a jobb belátását örömmel vesszük tudomásul, mert bizony csak így, az egyház szabályozó tekintélye mellett kerülhetjük ki, hogy az a szabadság, a mely a vallástanitót a módszer alkalmazása tekintetében megilleti, a lényegben: a hit és erkölcs tételeinek kiválogatásában és formulázásában szabadossággá ne váljék. (Vége köv.) Hamar István. IRODALOM. ** Alkalmi egyházi beszéd. írta s a kassai Rákóczikiállítás megnyitásának napján, 1903 július 26-án a kassai templomban elmondotta Révész Kálmán lelkész, abauji esperes. — Magas szárnyalású, tartalmas szónoki beszéd. Diszpozicziója ez: Rákóczi harczot hirdetett 1. a nemzeti létért, 2. az alkotmányért, 3. a vallásszabadságért. Helyesen mondja: „azt, hogy ma is élünk nemzetül; azt, hogy ma is él nemzet e hazán, Isten után II. Rákóczi Ferencznek és az ő szabadságharczának köszönhetjük. Alkotmányunk épségben való megőrzését Isten után szintén Rákóczinak és az ő szabadságharczának köszönhetjük. Igen, az eszmények, melyeknek Rákóczi harczosa volt, azok az eszmények élnek, hatnak, lelkesítenek és gyújtanak a jövendőség lelkében; s ha a Sorsintéző akarata úgy hozza magával, a magyar nemzet mindig kész követni a felemelt zászlót, Istenért, hazáért és a szabadságért". ** A keresztyén vallásos világnézlet mint nevelésünk érdeke. Székfoglaló értekezés, tartotta Zayzon János Bethlen-kollegiumi vallástanár. 35 lap, ára 50 fill. — Középiskoláinknak megszíntelenült evangeliumi keresztyén jellegének élénkítésére és erősbítésére legújabb időben sokat tesz a vallástanári intézmény, a melyet már csaknem mindenik gimnáziumunknál szerveztek. A nagyenyedi kollégium vallástanára, e székfoglalója után ítélve, erős theologiai egyéniségnek mutatkozik. Vallja és hirdeti, hogy „tanintézeteink nevelésének legfőbb érdeke az ev. protestantizmus által védett és képviselt keresztyén valláserkölcsi világnézlet fentartása és terjesztése". Helyesen tanítja, hogy a mi vallásunk „evangeliumi keresztyénség, mert valláserkölcsi elveinek egyedüli forrása és zsinórmértéke az evangelium, mint Isten igéje; ós protestáns keresztyénség, mert tiltakozik a valláserkölcsi életviszonyban minden ellen, a mi az Isten igéjével ellenkezik". Azt akarjuk, mondja a szerző, hogy „ref. keresztyén egyházunk a szó nemes, keresztyén értelmében „népegyház", Isten országának földi előképe legyen; azt akarjuk, hogy az evangeliumi elveknek, a biblia örök erkölcsi tápláló erejének az ifjú lelkekbe ültetésével boldog legyen a család, erős, egészséges a társadalom, s polgárainak erényeiben nagygyá legyen e földi haza; azt akarjuk, hogy a „szent nép" és „királyi papság" bibliai eszménye ne csak az ajkakon hangzó üres jelszó legyen, hanem valósuljon meg közöttünk Isten dicsőségére". — A tartalmas székfoglaló ebben a szellemben szól a vallás lényegéről, a keresztyénség mivoltáról és az evangeliumi protestáns világnézletről. Nagyon érdemes az elolvasásra. ** Földrajz, az osztott elemi népiskolák számára írta Boga Károly dévai tanítóképző-intézeti igazgatótanár, kiadja Lampel Róbert. Budapest, 1903. Ára kötve 40 fillér. — A könyv az ábrák leszámításával csak 45 oldalra terjed. A IV-dik osztály tananyagát öleli föl dióhéjban, Mindössze két szakaszra oszlik. Az első a magyar birodalmat és Európa többi országait, a második a többi földrészeket ismerteti. Magyarországot utaztatási módszerben írja le. Főelőnye könyvének, hogy száraz adatokkal nem terheli a gyermek emlékezetét, A mit szükségesnek tart elmondani, azt élénk, eleven színekkel festve tárja fel. Igen ügyesen csoportosít s a térképolvastatásra nagy súlyt fektet. Szóval jó tankönyvnek mutatkozik. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A bakonszegi ref. gyülekezet, a Debreczenbe megválasztott Szele György helyébe Biber József esztári lelkészt kivánja meghívni lelkipásztorául. A meghívás iránt már meg is tették a szükséges intézkedéseket. Lelkészbeiktatások. A mezőkövesdi (marosi egyházmegye) ref gyülekezetbe a mult hónap 27-én iktatták be hivatalosan az újonnan választott lelkipásztort: Szakács Albertet, — Folyó hó 4-én iktatták be a bereg-surángi ref. gyülekezetbe Bartók Bélát, — az alsó-lendvai ev. gyülekezetbe pedig Teke Dénest. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlését báró Bánfy Dezső főgondnok ez évi november hó 7-ik napjának délelőtt tíz órájára, Kolozsvár városába, az ev. ref. theologiai fakultás dísztermébe hívta össze. A közgyűlés tárgysorozata a következő lesz: 1. Az igazgatótanács és a püspök évi jelentései. 2. Az egyházkerület 1902. évi számadásának és az 1904. évi költségvetésének ellátása, illetve megállapítása. 3. Az ifjú papok ünnepélyes kibocsátása. 4. Gondnok- és tanárválasztások. 5. A tanári korpótlék szabályzat megállapítása. 6. A püspöki vizsgálat alatt állott egyházak jogviszonyainak rendezése. 7. Az egyházkerületi tanügyi bizottságról szóló előterjesztés.