Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

sajtóegyleteket, a rajnai és vestfáli ker. nópegyleteket, a ker. irodalmi egyesületeket, nemkülönben a vasárnap megünneplését czélzó egyleteket, s a német kékkereszt és erkölcsnemesítés egyesületeit. A német prot. egyleteknek ez a tömörülése, illetve központosítása az evangeliumi keresztyénség alapelveinek, gondolatainak és erőinek vallásos erkölcsi, szocziális és politikai úton való terjesztését czélozza a német népélet összes ágaiban. Czélozza továbbá a német ev. egyházi és népünnepet, a jó népies sajtó terjesztését, kitűnő ev. munkások képzését, a munka közvetítését, nemzetgazdasági tanfolyamokat, népgyűléseket és évi értekezleteket az anyagi és szellemi bajok komoly megbeszélésére. Valóban örvendünk a német ev. egyletek e tömörülésén s a belmissziói munkásság e központosításán ! Mi ezzel szemben „mint oldott kéve széthullunk" s továbbra is közigazgatunk! Szünnapi theol. tanfolyamot tartottak okt. 5—8. napján Braunsveigban, a melyen az ismertebb nevű orthodox theol. tudósok közül Volck rostocki tanár „az ó-szövetség magyarázatának történeti eredményeiről", Lütgert hallei tanár „János evangeliuma Krisztus képéről", Walther rostocki tanár és ismert nevű Luther-tudós „a modern theologiáról s a hit által való megigazulás tanáról" és Hunzinger rostocki tanár „a keresztyénségről s a modern materiáliznmsról" tartott előadást. Hasonló előadásokat rendeztek okt. 7-—9. napján Dortmundban König, Ecke és Sachsse bonni theol. tanárok is keresztyén vallástörténeti kérdésekről. Ilyen tudományos theol. kérdések fejtegetésére és megvitatására gondolt a tiszavidéki ev. esperesség is, a midőn Materny Lajos esperese indítványára a theol. tanárok meghívását határozta el a lelkészi értekezletekre. A theologiai irodalomban való jártasság s a tudományos készültség egyik szükséges kelléke és feltétele a sikeres szónoki és lelkipásztori működésnek. Poroszországban a hadügyminiszter egy igen okos rendeletet adott ki a katonaság körében sűrűbben előforduló öngyilkosságok tárgyában. Fölhívja a katonai hatóságokat az öngyilkosságokra vezető indokok komoly tanulmányozására s az esetek lehető kisebbítésére. Ez indokok között szerepelhetnek a változott életmód, s a családtól, otthontól és a barátoktól való elszakadás, a miért is felette szükséges, hogy a fő- és altisztek különös gonddal figyeljék meg a legénység lelki állapotát, szükségleteit s lelki és testi épségét, mely épen az Ő szerető gondoskodásuknak egyik legfőbb tiszte és feladata. Különös figyelmet fordítsanak közelebbről a katonák viselkedésére, szeretettel járjanak el a büntetéseknél, tanulmányozzák azok lelkületét, jellembeli sajátságait és családi viszonyait. A gyöngédebb és érzékenyebb lelkiismeretűeknél főleg figyeljenek arra, hogy azok iránt kellő kíméletet és szerető gondoskodást tanúsítsanak a feljebbvalók. Valóban szükség volt e rendeletre Németország katonai köreiben is. A katona is első sorban ember, kinek emberies érzése és gondolkozása figyelmet és ápolást igényel. Még többet segíthetne a bajon a katonai lelkész, az egyházi községi élet s a belmisszió és az evangelizáczió. Hogy e tekintetben a mi magyar, jobban mondva osztrák katonai életünkben milyenek az állapotok, azokról jobb lesz nerri is szólani! A zsidó tanulók túlságos nagy számán panaszkodnak a német középiskolákban. Berlin középiskoláiban a „Tagi. Rundschau" adatai szerint így áll a dolog: Míg a német főváros egyik reáliskolájában 410 ev. és 15 r. Kath. tanuló mellett csak 9 az izraelita, addig a kir. Vilmos-gimnáziumban 290 zsidó mellett csak 281 ev. keresztyén tanuló van, a kir. franczia gimnáziumban 113 zsidó ós 115 ev. keresztyén, a Frigyes-gimnáziumban 202 zsidó és 279 ev. keresztyén, a Zsófia-gimnáziumban 251 zsidó és 308 ev. keresztyén, s a Kölln-féle gimnáziumban 160 zsidó és 209 ev. keresztyén tanuló. A jelzett középiskolákon a r. kath. tanulók száma csak 13, 36, 23 és 9. A felsőbb leányiskolákban a számarány a következő: A Charlotten-iskolában van 357 zsidó és 349 ev. keresztyén, a Zsófia-iskolában 324 zsidó és 369 ev. keresztyén, s a Margit-iskolában 292 zsidó és 341 ev. keresztyén tanuló, mely létszám forrásunk szerint nem áll arányban Berlin városa zsidó lakosságával. A r. kath. tanulóleányok száma 10, 3 es 8 Úgy látszik, Németországban sincs kedve az izraelita lakosságnak önálló iskolák alapítására! Hogy minálunk milyen az izraelita tanulók létszáma az állami és felelkezeti, főleg ev. középiskolákon, az köztudomású dolog s az évi értesítőkből kivehető. Az osztrák „Los von Horn" mozgalma az örvendetes haladás megtisztult evangeliumi stádiumába jutott. A bécsi ev. főegyházi tanács közzétett adatai szerint az 1903. év I. felében 2334 személy tért át az ev. egyházba, és pedig a bécsi szuperintendencziában 924, a felső-osztrákban 83, a cseh nyugatiban 774, a keletiben 34, az ascheriben 13, a morva-sziléziaiban 160, a gácsországiban 69 s másutt 39 személy. A helvét hitvallásra tért át a bécsi szuperintendencziából 87, a csehből 139, a morváiból 11, a gácsországiból 1 s másutt 2 személy. Ezekkel az áttéréseknél az arány a mult évivel szemben 449 emelkedést mutat. 1898 óta 26,638 személy tért át mindkét ev. egyházba. Az ókatholiczizmusra 10 ezer lélek tért át, de a szabad reformátusok, a testvérgyülekezet s más kisebb egyházközségek is megszaporodtak. Legtöbb áttérése van a bécsi szuperintendencziának. Örvendünk az evangéliumnak e nagy hóditásán a pápás Ausztriában, a melyen a világtörténelem, Schiller szop szava szerint, ismét csak világitélQtnek bizonyult! Eperjes. I)r. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Deák Ferencz. Az október 17-én tartandó Deák-ünnepélyek alkalmából fölhívjuk olvasóink figyelmét Deák Ferencz két biográfiájára, a melyeket a Franklin-társulat küldött be lapunkhoz. Az egyik: Deák Ferencz élete, emlékkönyv, szerkesztette Aldor Imre. A képekkel illusztrált s 253 lapra terjedő munka a „haza bölcsé"-nek gondosan írott életrajzát és politikai működésének ismertetését s méltatását tartalmazza. Felnőtt és iskolázott, müveit olvasóknak való munka. Ára 60 kr. A másik: Deák Ferencz, élet- és jellemrajz, írta Gaal Mózes, 42 képpel, a „Történelmi Könyvtár" 58. füzete, ára 80 fillér. E kisebbik könyvben 139 lapon szűk keretben, de a történeti igazság való sziliében és a hazafias lelkesedés melegével írja meg a szerző, inkább az ifjúság és az értelmesebb nép számára a XIX. század e nagy magyar állam férfiúnak életét, működését és hatását. Mind a két könyvből jellegzetesen domborodik ki Deák Ferencznek államférfiúi, szónoki és emberi nagysága. A Gaal-féle életrajz értékét a gyönyörű szép képek is emelik. A két biografiára már az alkalmiságnál fogva is fölhívjuk az olvasók figyelmét. 82