Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

32. §. Minden ev. ref. vallású hitsorsos annak az ev. ref. egyházközségnek a tagja, a melynek területén rendes lakóhelye van. A kinek két vagy több egyházközség területén is van rendes lakóhelye, ezen egyházközségek mindenikének tagja. Az egyházközség tagjának tekintendő az is, a kinek az egyházközség területén nincs ugyan rendes lakóhelye, de az egyházközségi terhek viselésében állandóan és rendszeresen részt vesz. 33. §. A ki előbbi egyházközségéből más egyházközségbe teszi át lakóhelyét, a mennyiben ebbe magát előbb fel nem vétetné, hatheti ott lakás után ezen egyházközség tagjává lesz. Ugyanez áll az egyházközség területén lakó s az ev. ref. egyházba újonnan belépett hitsorsosokra nézve is. Ilyen esetekben a hathét az egyházba lépéstől számítandó. 34. §. Az egyházközség kötelékéből való kiválás, akár elhalálozás, akár elköltözés, akár az egyházból való kilépés útján történt is az, a lejárt kötelezettségeket el nem enyészteti. Ezen rendelkezés nem érinti az 1895. XXIII. t.-cz. 24. és 25. §§-ainak határozatait. 35. §. Az egyházközségi tagoknak általában jogukban áll: a közönséges istentiszteletet, sákramentumokat, mindenféle egyházi és iskolai intézeteket, a lelkészek, tanítók és más egyházi tisztviselők szabályszerű, hivatalos szolgálatát, az egyházi és iskolai tisztségekre való választást és választhatóságot, valamint általában az egyházkormányzatba való befolyást, vallásügyi jogaik sérelme esetén a fokozatos egyházi hatóságok védelmét, a fennálló törvények értelmében, igénybe venni, használni és megkívánni. 36. §. Az egyházközségi tagsággal járó jogok közül az egyházkormányzatban való részvételnél a) szavazati jogot csak a választói joggal bíró egyházközségi tagok gyakorolhatnak, b) egyházi tisztségeket csak az egyházközségnek választói joggal bíró férfi tagjai viselhetnek. 37. §. Választási joggal bír az egyházközségnek minden önálló, nagykorú vagy törvényesen nagykorúsított férfi, özvegy, férjetlen vagy vegyesházasságban élő nőtagja, a ki saját neve alatt egyházi adót fizet, vagy ha saját neve-alatt nem fizet is, de egyházi adót érette is fizető atyjával, anyjával, ipával vagy napával közös háztartást visz és egyházi adójával egy évnél több időről hátralékban nincs. Önállónak nem tekinthető az, a ki atyai vagy gyámi hatalom, gondnokság vagy csőd alatt áll. A választói joggal bírók közül ideiglenesen kizárandó : a) a ki a királyi bíróságok jogerős ítéletével, bűntett vagy vétség miatt hivatalvesztésre és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére, az egyházi bíróságok jogerős ítéletével, az egyházi kötelmek megsértése miatt választói jogának elvesztésére ítéltetett, míg az ítélet hatálya tart. b) A ki bűntett vagy olyan vétség miatt helyeztetett vád alá, a mely hivatalvesztést és a polgári jogok gyakorlásának felfüggesztését vonja vagy vonhatja maga után, míg az eljárás ellene be nem szüntettetett, illetőleg míg a vád alól fel nem mentetett. 38. §. A választói joggal bíró egyháztagokat minden egyházközség köteles állandóan nyilvántartani. A nyilvántartás elkészítésének és kiigazításának módját az egyházkerületek szabályrendeletileg állapítják meg. 39. §. Az egyházközségi tagoknak általában kötelességök: úgy magánéletökkel, mint közszolgálataikkal az egyház javát és virágzását előmozdítani, a közönséges istentiszteletet gyakorolni, a sakramentumokkal élni, a lelkészek által végzendő szent cselekvényeket alkalmilag igénybe venni, gyermekeik oktatásáról és vallásos neveléséről kellően gondoskodni, a fennálló egyházi törvényeknek, szabályrendeleteknek s ezekre vonatkozólag az egyházi törvényes felsőségnek engedelmeskedni, a reájok ruházott egyházi és iskolai, tisztségeket elvállalni, a reájok kivetett egyházi és iskolai terheket pontosan viselni. 40. §. Az egyházközségi tagsággal járó kötelességek köziil az egyházi és iskolai tisztségek viselése alól az egyes egyháztagok, az illetékes egyházi hatóságok által, elfogadható okok alapján, felmenthetők. Ilyen okok: előhaladott életkor, idült betegség, katonai vagy olymérvű polgári közszolgálat, mely miatt az illető az egyházi teendők végzésében akadályozva van, ós oly mérvű szegénység, mely az életfentartás terhei következtében az illető egyháztagot egyházi hivatal vagy szolgálat viselésére képtelenné teszi. A ki elfogadható indok nélkül vonakodik a reája ruházott egyházi tisztséget elvállalni, három évre választói jogát elveszti. Presbyteri János. TÁRCZA. Eretnek-kihallgatás a XVI. században. (Folytatás.) A mint észrevettem, hogy a törvényjegyző nem írja le szavaimat és a Szentírásból vett idézeteket sem jegyzi fel, odaszóltam az elnöknek: Uram, a jegyző nem írja, a mit ón mondok; kérek papírt és tintát, hogy hivallásoniat leírhassam, a Szentírásból vett idézetekkel kisérjem, annak igazolására, hogy az ón hitem és meggyőződésem nem ellenkezik az Isten igéjével. Az elnök ezt válaszolta: legyen úgy, holnap papirt és tintát kap. Majd aláíratta vallomásomat, azután a börtönőrrel czellámba vezettetett, a hol megköszöntem az én Istenemnek a Jézus Krisztus által, hogy erőssé tett engem ellenségeim előtt szent nevéről vallást tenni és kértem őt, liogy állhatatosságomban mind halálig megtartassam. Bár csak sötét lyuk volt, a hova vezettek, hol