Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

is szeretnők látni, hogy az „egyedül üdvözitő"-nek mondott egyház mikor fog már akcziót indítani a biblia terjesztésére, a mely által bizonyára iidvösebb dolgot cselekedne, mint a rózsafüzér-egyletek szervezése által! * Az 1549. és 1550. évi toronyi zsinatok helyének hol fekvéséhez. A „Debreczeni Protestáns Lap" után érdekesnek tartjuk az alábbi levélnek lapunkban való közlését. Dr. Szentkláray Jenő levele Rácz Károlyhoz. Törökbecse, 1879. május 12. Kedves tiszteletes úr! Ón folyó év ápr. hó 5-én levelet írt Torontál vármegye levéltárnokának, melyben értesítést kér tőle Torony nevű helység hol fekvése felől. A levéltárnok úr semmi választ sem adhatott becses levelére; mert a torontáli levéltár, valamint minden délmagyarországi vármegyei levéltár csak 1779-ben, ezen országrészek visszakapcsoltatása évében veszi kezdetét. A megye készséggel óhajtván önnek mégis valamivel szolgálatára lenni, hozzám tette át becses levelét, melyre tiszteletteljesen válaszolva, szerencsés vágyónk önt a következőkről értesíteni: Torony (Thorony, Thornyos) nevű helység a XV. és XVI-ik századokban az akkori Csanádmegye területén, vagyis a mai úgynevezett Bánságban és illetve a mai Torontálmegye földjén állott. Csanádmegye a török hódoltsági korszak előtt lenyulott a mai Torontál területén egész Török-Becse alá Padéig, Bocsárig és Szajánig. Torony helyfekvését a mai Nagy-Szentmiklós, Kikinda és Csatád környékére teszem, mert mindig az itt létezett helységek közt fordul elő okmányos emlékeinkben. így 1479-ben bevezettetnek a budai káptalan és annak prépostja in Domínium possessionum, Zaihan, Sold, Faluhely, Bothar, Komlós, Peterd, Szakáiháza, Tornyos, Muron stb. vocatorum in Chanadiensi Comitetu situatarum, portionum quippe, possessionariarum Domine Agathae, relictae quondam Demetriy Konya. (Pozsonyi káptalani levéltár Fasc. IV. Nro. 10.) Ugyancsak a pozsonyi levéltárban, az 1510—1516-ig terjedő „Protocollum tertium sive Budense" czímű okmánylajstromban találtam registrálva „Comitatus Chanad" alatt Száraffalva, Thornyos, Chatad, egy másik helyen ismét Szent-Lőrincz, Oroszlányos, Ladány, Rábéé, Boronya, Bassarágh és Thorony nevű, egytől-egyig a jelenlegi Torontál területén létezett helységeket. Kétségtelen tehát, hogy Torony itt feküdt a mai úgynevezett Bánságban és pedig a torontáli síkságon, melynek része akkoriban Csanádmegyéhez tartozott, miként azt Sambucus, Möller és Stier térképei is, mind megannyi synchron felvételek bizonyítják. Felhatalmazom önt, hogy ezeket, nevemre való hivatkozással becses munkájában felemlíthesse. Többire fogadja kitűnő tiszteletem nyilvánítását, melylyel szives hajlamaiba ajánlottan, vagyok készséges híve dr. Szentkláray Jenő. PÁLYÁZATOK. Pályázati hirdetés. A késmárki ág. h. ev. áll. segélyezett kerületi lyceumnál egy rendes tanári állás kerül betöltésre az 1903/4. tanévtől kezdve. Ezen állásra a magyar-német szakra képesített prot., első sorban ág. h. ev. tanárok és tanárjelöltek pályázhatnak. A pályázók vallásukat, életkorukat, végzett tanulmányaikat, képesítésüket, esetleg eddigi szolgálatukat igazoló okmányokkal felszerelt és a késmárki ág. h. ev. lycealis Pártfogósághoz czímzett kérvényüket alulírt felügyelőnél 1903. augusztus 14-éig nyújtsák be. A rendes tanári javadalmazás 2400 korona törzsfizetés, mely a késmárki lyceumnál töltött szolgálati idő sorrendjében fokonként 2600, 2800, 3200 és 3600 koronára emelkedhetik; továbbá a más intézeteknél töltött szolgálati éveknek számbavételével öt, egyelőre 100—100, későbben 200—200 koronára emelkedő ötödéves korpótlék és 480 kor. lakpénz, mely idővel 600 koronára emelkedik. A megválasztott rendes tanár jogos és köteles tagja az 1894. évi XXVII. t.-cz. alapján létesített országos tanári nyugdíjintézetnek és állását f. évi szept. 1-én tartozik elfoglalni. Okleveles tanárjelölt csak mint helyettes tanár alkalmaztatik és egy sikeres próbaév után véglegesíttetik. Okleveles pályázók hiányában az állás egy-egy évre helyettes tanárral fog betöltetni, a kinek fizetése 1600 korona. Késmárk, 1903. július 20-án. Dr. Schwarz Károly, 3—B lyceumi felügyelő. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. Magyar kir. államvasutak. o ad 105333/903. sz. Hirdetmény. A magyar kir. államvasutak helyi árúdíjszabásában (II. rész) fennálló XX. kivételes díjszabás módosítása a csomagolatlanul feladandó öblös üvegárú küldemények díjszámítás tekintetében. A magyar, osztrák és bosznia—herczegovinai vasutakon 1903. évi április hó 1-től érvényes díjszabás I. rész AJ szakaszában az üzletszabályzat 58. §-ához felvett VIII. póthatározmány szerint a csomagolatlan állapotban feladásra kerülő üvegárúk a darab árúként való szállításból ki vannak zárva. Ezzel szemben a magyar, osztrák és bosznia—herczegovinai vasutakkal egyetértőleg már tett azon intézkedésen kivül, hogy a díjszabás egy részében foglalt árú osztályozás 0—19 tételének e) pontja alá tartozó öblös üvegárúkra ezen megszorítás bizonyos feltételek mellett elejtetett, a magyar kir. államvasutak helyi forgalmukban még azt a könnyítést is engedélyezik, hogy a helyi árúdíjszabásukban (II. rész) XX. kivételes díjszabásában az üvegárúk csoportjában felsorolt feladási állomásokban csomagolatlanul vagy papirburkolatban vagy lazán (kötegekben is) szalmába, szénába s effélébe rakva feladandó öblös üvegárúként darabárúként való feladásánál a m. kir. államvasutak összes vonalain és a pécs—barcsi vasúton fuvarlevelenkint legalább 1000 kilogrammért való díjfizetés esetén az A) osztály díjtételei alkalmaztatnak. E díjszámítás alkalmazásánál a küldemények be- és kirakásáról a feladó, illetve az átvevő tartozik gondoskodni. Jelen intézkedés 1903. évi június hó 20-ától visszavonásig, de legkésőbb 1903. évi deczember hó végéig érvényes. Budapest, 1903. évi július hó. Az igazgatóság.