Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-02 / 31. szám

a mit csak úgy ér el, ha azoknak megfelelő, azokat teljesen kifejező alakot ád. Goethe azt mondja, hogy Michel Angelo képeinek épen az a legfőbb becse, hogy utánuk még a természet szépségeit sem élvezheti teljessógökben, mert hiszen nem szemlélheti azt Michel Angelo szemeivel. Mert a művész az isteni teremtő erőt lehelte alakjaiba. A művész a különfélében az egységet, az élet szétszórt elemeiben az egy szépség alkatelemeit szemléli. És az élet zilált képeiben is a szépet tünteti fel, s keresi és felmutatja az eszmét, s így tökéletesbíti az életet. Midőn a fiatal Aristot ősz atyja szidalmazta, nyugodtan nézte és hallgatta; figyelmezett reá, mert egyik komoediája számára épen egy perlekedő öreg alakját festette képzeletében. így Goethe Malsesinában eltűrte a körülötte csoportosuló zajongó olaszokat s a rendőrség zaklatását, mert hiszen akkor épen Aristophanes „Madarai" számára keresett képviselőket, fíörk József, (Folyt. *köv.) theol. tanár. BELFÖLD. Az országos ref. gyámintézet számadásai érdekében. Az országos ev. ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet végrehajtó-bizottságának mult évi jelentését elolvasva, sokan megdöbbenve látják a hátralékok nagyságát a konventi jegyzőkönyvben és a kevésbbé járatosak talán csodálkoznak is a lelkészek nagy részének közömbössége felett, ezen legáldásosabb egyházi intézményünk iránt, Hogyisne, midőn a bizottság jelentésében ez van: „Általában a mult évben igen sok egyházmegye a járulékok befizetésénél kellő pontosságot nem tanúsított, a minek következtében a hátralékok végösszege növekedett, mert míg 1900-ik év végén a hátralék 45,315 kor. 70 fillér volt, addig a mult év végén 51,426 korona 49 fillérre emelkedett, mintha csak a lelkészi jövedelmek emelkedésével arányban csökkenne a gyámintézet__ iránti érdeklődés." Bizonyosak lehetünk abban, hogy az idei konventi jegyzőkönyvben is hasonló sötét színben lesz feltüntetve a hátralékok nagysága. Pedig az is bizonyos, hogy mikor a végrehajtó-bizottság a hátralékokat összegezte, már annak tizedrésze se állott fenn valósággal, a többi be lett fizetve. Minél több valamelyik egyházmegyében a kongruás lelkész, annál több az évvégi hátralék, de annál bizonyosabb az is, hogy az esperes urak erélyes intézkedései által, a clecz. 31-én kimutatott hátralékok nagy összegéből január 31-ére már csak elenyésző kis százalék marad fizetetlenül. Es ez nagyon természetes, mert a lelkészi fizetéskiegészítési államsegély után gyámoldai járulékot fizetni köteles lelkészek abból a pénzből fizetik, illetve vonatják le az évi járulékot, a mi után az jelentékenyrészben ki vap vetve, Mivel a f. évi járulékokról a Kimutatás az egyházmegyei gyámoldai pénzkezelőkhöz júliusban el sem lett küldve és így a júliusban esedékes kongruából való fizetésre a lelkészek fel sem lettek szólítva, el lehetünk készülve arra, hogy az idei járulékokat is csak a januári kongruából lehet ós kell befizettetni és az évvégi számadásokban ismét több mint egyharmada fog a befizetendő járulékoknak „hátralékban maradt" összeg gyanánt szeregelni. Ezen a visszás állapoton igen egyszerűen lehetne segíteni azáltal, hogy a konvent határozná el, hogy az egyházmegyei gyámoldai pénzkezelők országos gyámoldai számadásaikat ne decz. 31-én, hanem január 31-én zárják le. így igen meg lenne könnyítve nemcsak az egyházmegyei, de az országos bizottság dolga is és az esperes urak is meg lennének kiméivé az oknélküli szégyenkezéstől, nem szerepelvén egyházmegyéjük évenként olyan hátralékösszegekkel a konventi jegyzőkönyvben, melyek tényleg nem léteznek. Figyelmet érdemel ezek mellett még az is, hogy a határidőváltoztatásnak erkölcsi eredménye is lenne, ugyanis a pénzkezelő lelkészek a polgári év végén és kezdetén nem lennének elvonva lelkészi és gyülekezeti kötelességeiktől, a sok gondot és nagy pontosságot, igénylő országos gyámoldai pénzkezeléssel. Két év múlva a lelkészi özvegy-árva gyámolda alapszabálya okvetlenül revízió alá kerül, mert a tíz év letelik, addig is kérem ezen indítványomat a végrehajtóbizottság nagybecsű figyelmébe. Vdgmelléki. Ev. egyházker. közgyűlés Szombathelyen. — Első nap. — A dunántúli ág. h. ev. egyházkerület Szombathelyen tartotta ez évi rendes közgyűlését. Már napokkal ezelőtt gyülekeztek az egyházmegyék képviselői, az egyházker. elnöksége : Gyurátz Ferencz ev. püspök s ihászi Ihász Lajos ker. felügyelő és főrendiházi tag. A vasi közép egyházmegye elnöksége Sárvárott fogadta az egyházmegye vendégeit s ott csatlakoztak kíséretükhöz. Szombathelyen a város részéről Brenner Tóbiás polgármester s a gyülekezet részéről Ehen Gyula orsz. képviselő vezetése alatt a gyűl. egyháztanács fogadta az elnökséget. Az őrségi ev. ref. egyházmegye részéről Somogyi Gyula egyházas-rádóczi lelkész-esperes és Fülöp József körmendi lelkész jelentek meg a testvéregyház üdvözlésére. Július 13 — 14. napjain a különféle bizottságok tartották meg értekezletüket. Július 15-én reggel 8 órakor vette kezdetét a közgyűlés ünnepélyes tisztelettel, a melyen Varga Gyula kemenesaljai esperes mondott lélekemelő egyházi beszédet. Istentisztelet végeztével a megalakult közgyűlést Ihász Lajos felügyelő tartalmas, eszmékben gazdag beszéddel nyitotta meg. Áhítattal lépi át a templom küszöbét és foglalja el az elnöki széket. A hitből, a reményből, a szeretetből merít erőt a nagy munkára, ezekhez az örök forrásokhoz utasítja mindazokat, kik emberi hivatásukat teljesíteni kívánják. Különösen a szeretet az, a mit a