Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-05 / 27. szám

szabb, rendkívül tartalmas beszéddel. A kálvinista iskolákról és azok nagy kulturális és nemzeti jelentőségéről szólott a beszéd. Reámutatott arra, hogy a mióta csak kálvinista iskolák vannak e hazában, azóta azok a nemzeti kulturának és az igaz magyar hazafiasságnak az ősfészkei. A hol megalakult egy kálvinista iskola, azt a földet azzal a magyarság vette birtokába. A kálvinista iskola a magyar kultnra hegemóniájával hódít még a nemzetiségi vidékeken is és ezzel olyan nemzeti szolgálatot teljesít, a mit kellőleg méltányolni ós megbecsülni alig lehet. Ez a kálvinista iskolák egyik nagy érdeme. A másik, nem kevésbbé fontos pedig az, hogy a nép körében felcsillámló szellemi tehetségeket felkarolja, kiműveli és felemelve azokat a szellemi arisztokráczia körébe, magának a nemzetnek az őserejóből frissíti, erősiti folytonosan a nemzetet. A magyar kálvinista iskolák a legbiztosabb alapjai a nemzeti kulturának és a hamisítatlan hazafiságnak. De épen ezért egész jogosan elvárhatjuk a magyar államtól, hogy a mikor a maga alapjait erősíteni és terjeszteni kivánja, kellő méltánylásban és támogatásban részesítse iskoláinkat. Erre nézve jelenlegi közoktatási kormányunkban megvan mind az érzék, mind a jóakarat és a legjobb reménységben lehetünk a felől, hogy jogos igényeink meg fogják nyerni kielégíttetésüket. A közben gyakori helyesléssel, végül pedig zajos tapsokkal és éljenzéssel jutalmazott megnyitó után dr. Bartók György püspök az erdélyi egyházkerület, Sándor János pedig a kollégium és a helybeli egyház nevében üdvözölték egyesületünket, a kiknek szives szavaira az elnök adta meg a választ, szépen, melegen, a magyar szív őszinteségével és szeretetével. S. Szabó József jegyző ezután a képviseltetésekről tett jelentést. Jelentette, hogy Alsó-Fehérmegye, Nagyenyed városa, a nagyenyedi ref. egyház testületileg képviselteti magát közgyűlésünkön; az orsz. középiskolai tanáregyesület kolozsvári köre pedig átiratilag tolmácsolja szives üdvözletét. Örömmel véve mindezeket tudomásul és elhatározván, hogy az elnöki megnyitó, az üdvözlő beszédek és Zayzon János imádsága egész terjedelmökben felvétessenek az emlékkönyvbe, rátértünk tárgysorozatunk további pontjaira. A főjegyzői és a pénztárosi jelentések meghallgatása és helybenhagyása után dr. Nagy Zsigmond debreczeni főgimnáziumi tanár tartott igen érdekes és tanulságos felolvasást a holland középiskolákról, azután pedig Lázár István enyedi főgimn. tanár Alsó-Fehérmegye magyar, s főleg kálvinista népéről. Mindkettőt, de különösen az utóbbit nagy élvezettel hallgattuk végig, s el is határoztuk, hogy emlékkönyvünkben egész terjedelmökben megjelenjenek. Ezzel véget is ért első napi ülésünk, s mentünk a város szép sétaterére, hogy annak kioszkjában vendégei legyünk a kollégiumnak. A pecsenyénél azután megindult a felköszöntők árja. Felköszöntőket mondottak : dr. Bartók György püspök a királyra, Dóezi Imre elnök a konvent elnökségére, Gáspár János koll. gondnok a vendégekre, dr. Antal Géza az erdélyi egyházkerületre és annak elnökségére, S. Szabó József jegyző a felekezetekre és azok egyetértésére, Molnár Sándor budapesti főgimn. igazgató a városra és a megyére, Szász János alispán az egyesület elnökségére, Sinka Sándor alelnök az enyedi kollégiumra, Nagy Lajos enyedi rektorprofesszor a hatóságokra, dr. Nagy Zsigmond debreczeni főgimn. tanár, a hadsereg helyett, a melynek egyetlen képviselője sem volt jelen, az enyedi rendezőbizottságra, dr. Varró László polgármester a hölgyvendégekre. A hivatalos tósztok után Bálint János a tanárokat, mint a szellemi kultura vezetőit, Rácz Lajos Zeyk Dániel főgondnokot és dr. Bartók György püspököt, Fogarassy Béla S. Szabó Józsefet, Buza János az erdélyi vendégszeretetet, Zoványi Jenő Gáspár János koll. gondnokot köszöntötte fel. Ebéd utánra egy rakás látnivaló kínálkozott: a kollégium gyűjteményei, az országos fegyintézet, Csató János nyug. alispán természetrajzi gyűjteménye, a megyeház, az őrhegyi kilátás, mindenfelé gyakorlott, szakszerű vezetőkkel. Igénybe is vettük enyedi kollegáink szívességét s mentünk ki erre, ki arra, a mint kedve hozta. De bármerre mentünk legyen is, mindenütt élvezet és okulás volt az osztályrészünk. De még ez sem volt elég. Tiszteletünkre Enyed intelligens hölgyei és férfiai műsoros estélyt rendeztek a sétatéri kioszkban. Itt láttuk csak igazán együtt Enyed intelligens magyarságát és szép hölgyeit, s itt volt csak igazán az ismerkedés, a mely már nemcsak a férfiakat, hanem a hölgyeket is körébe foglalta. Az estély után táncz következett, a melyben egyesületünk fiatalabb tagjai bizonyságot tettek a felől, hogy nemcsak a katedrán, de a tánezterem síkos padlóján is becsülettel megállják helyöket. (Folyt, köv.) Tudósító IRODALOM. ** Magyar írók élete és munkái. Szinnyei József kir. tanácsos, a magyar nemzeti múzeum hirlapkönyvtára igazgató-őrének a magyar tud. akadémia megbízásából írt nagy munkájának 80-ik füzetét vettük, melyben a Némethy-Novák elnevezései közé eső névterületet dolgozza fel ismert rendszerével. Bennünket közelebbről érdekelnek: Némethi Sámuel ref. lelkész, Neoscori Mihály ág. ev. pap az 1674-iki üldözés idejéből, Nitsch Károly Dániel sárospataki ref. tanár, Nógrádi Benedek, Nógrádi Mátyás tiszántúli ref. püspök, Nóvák Lajos sárospataki ref. theol. tanár stb. életrajzai és irodalmi munkásságuk összefoglalása. E nagy munka a ;Hornyánszkv-czég kiadásában jelenik meg s füzetenként 1 korona árban bárhol megrendelhető. ** Felhívás előfizetésre. Nagytiszteletű Lelkésztársaim ! Egy kötet egyházi beszédet adtam ki, mely csaknem egészen közönséges egyházi beszédekből áll. Úgy tapasztaltam, hogy az e nemű beszédek aránylag a legkevesebb számmal vannak, pedig a leggyakrabban ilyenekre van szükségünk. Igyekeztem korszerű, azaz a mai gondolkodásnak megfelelő beszédeket nyújtani, s hiszem, hogy tiszt, lelkésztársaim minden átalakítás nélkül s bármely gyülekezetben használhatják. A mű tartalma ez: I. Örök oszlopok. II. A legnagyobb parancsolat. III. Mit kell hinned? IV. A gyümölcstelen életű ember. V. A magasabb élet. VI. Az idvesség feltétele. VII. Az isteni gondviselésről. VIII. A test törvénye. IX. Vagyon becsület nélkül — becsület vagyon nélkül. X. Két bosszú, két halál. XI. Tavaszi. XII. Jób és barátai. XIII. Hivők és hitetlenek. XIV. Az élet örömeinek megrontói. XV. A bűnhődés a bűn biztos következménye. XVI. Őszi. XVII. Az Úrnak terhe. XVIII. Az