Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-06-07 / 23. szám

mind a törvényhozáshoz, és fölterjesztésében fejtse ki a nemzeti és kulturális szempontokat, a melyek a kérelmet méltányossá teszik. Bernáth Elemér melegen pártolja a Tisza indítványát, és a népiskolai tanítók érdekében is felterjesztést kiván. Dégenfeld József gróf már a zsinati törvénytervezet készítésénél ebben a nézetben volt és a zsinati törvénykönyvbe is be akarta tétetni ezt az elvet. György Endre szintén elfogadja,] mind a bizottság javaslatát, mind gróf Tisza kiegészítő indítványát, mert az előkészítő intézkedések megtételét szükségesnek tartja. De óvatosságra int a túlnagy államsegély igénybe vétele tekintetében, nehogy a fentartási összeg felerészénél nagyobb lévén az állami segítség, ezzel a középiskoláink az állam tulajdonaivá váljanak. Dóezi Imre örömmel hallja Tisza, Bernáth, Dégenfeld tagoknak tanügy érdekében való lelkes felszólalását. 0 is azt tartja, hogy az állami segítség az egyházi autonomia sérelme nélkül adassék. György E. aggodalmával szemben megjegyzi, hogy a fokozott államsegélylyel a fentartási mérleg egyensúlya meg nem billen, mert az államsegélyes középiskolák vagyoni értéke az újabb időben az épületek újjáépítése és a gyűjtemények, szertárak gyarapítása által annyira növekedett, hogy a fokozott államsegély sehol sem fogja fölözni a fönntartás fele értékét. A bizottság javaslatát és a Tisza indítványát szintén elfogadja. — A konvent ezután egyhangúlag elfogadta a tanügyi bizottság javaslatát és Tiszának ezt kiegészítő indítványát, mely határozat, ha majd végre is hajtatik, a református tanügynek nagy előnyére s a tanerőknek, tanároknak és tanítóknak nagy örömére szolgál. E pontnál a tanügyi bizottság előterjesztéseit megszakították és soron kivül a zsinati Törvénytervezet ügyét vették elő Zsigmond Sándor előadásában. A szakbizottság, miután előadja, hogy az egyházkerületek mindannyian beadták véleményüket a Törvénytervezetre, de a bizottságnak nem volt ideje ezeket kellőleg mérlegelni és a tervezetet ezeknek megfelelő módon átdolgozni, kéri a következő határozati javaslat elfogadását: A konvent a véleményeket általában ismertető jelentést tudomásul veszi. Miután azonban a vélemények oly időben érkeztek be, hogy ezek alapján a tárgyalás alapját képező munka elkészíthető nem volt: megbízza az elnököt, továbbá gróf Dégenfeld I., Darányi I. és Hegedűs S. főgondnokokat, valamint az öt előadót, hogy a vélemények alapján a tervezetet dolgozzák át és munkájuk eredményét terjeszszék az októberben tartandó rendkívüli konvent elé. A javaslat élénk eszmecserét keltett. Hegedűs S. tömör és erős érvelésű beszédben pártolta a bizottság javaslatát. A zsinat nincs eléggé előkészítve, a közvélemény nincs kellően kialakulva, az előzetes nagy kérdések (adóügy, államsegély, lelkészi nyugdíjintézet stb.) nincsenek még tisztázva. Ha tehát jó munkát akarunk, készüljünk is rá alaposan. Halaszszuk el a zsinat összehívását a folyó évről, mert erőltetett, elhamarkodott alkotás lesz a vége az előkészítetlen munkának. — Fejes István határozottan ellenzi a Hegedűs halasztó indítványát. A törvénynyel ellenkezik az elhalasztás; a törvény világosan rendeli, hogy a zsinat rendszerint minden tíz évben összehiyassék. Az előkésziíletlenség nem elég ok az elhalasztásra. Üljön össze deczemberben a zsinat; tárgyalja le, a mi készen van, s azután napolja el magát. A tiszántúli egyházkerület indokaival akár ad graecas calendas el lehet húzni a zsinat összehívását. Nincs kész az adójavaslat? nincs előkészítve az államsegély ügye? nincs kész a lelkészi nyugdíjintézeti tervezet ? De hát készen lesznek-e mindezek az 1904-dik esztendőre? Aztán az sem helyes, hogy a kormánynyal és az ev. testvérekkel a konvent tárgyal; ezt a nagy felelősséget ne vegye magára a konvent. Tárgyaljon a kormánynyal maga a zsinat; ez tekintélyesebb testület és szavának nagyobb súlya van. Ellenzi az indítványt. — Darányi Ignácz egészen praktikus érveléssel lép a javaslat és az elhalasztó indítvány védelmére. A törvény nem feltétlenül követeli, hogy minden tíz évben zsinatot tartsunk; csak azt mondja : „rendszerint" minden tíz évben, a mi a kivételt teljességgel nem zárja ki. Aztán az előmunkálatok teljességgel nincsenek készen. — íme az egyházi adójavaslat statisztikai indokolását maguk a bizottsági tagok is csak ma látták először, s némely más zsinati intézkedéssel még ennyire se vagyunk. A közös ügyek még teljesen előkészítetlenek. A közvélemény sincs még eléggé kialakulva, nincs közmegnyugvás, a mi a protestáns ügyeknél egyik legfontosabb szempont. Sőt ő úgy látja, hogy a közvélemény nem is sürgeti a zsinatot. Ez okoknál fogva pártolja a halasztási indítványt. Dégenfeld József már abból a gyakorlati szempontból is a halasztás mellett van, mert a függő ügyeket jobban előkészíti egy kisebb testület; a zsinat csak szentesítse. Dr. Nagy Dezső főleg az okból pártolja a halasztást, mert nem vagyunk készen. Egy csomó dologra még előmunkálatunk sincsen. A Törvénytervezet meg annyira kóczos, hogy azt még nagyon alaposan meg kell fésülni. Az egész munkálatnak nincs kellő teknikája. A konventet is ne októberre, hanem később kell összehívni; ez irányban indítványt ad be. — Antal Gábor püspök szerint az adótörvény ós az államsegély rendezése adja az értékét a zsinatnak; de ezek nincsenek előkészítve ; az elhalasztás mellett van. — Radácsi György belenyugszik az elhalasztásba, de szeretné, hogy a superrevideáló bizottság néhány taggal szaporittatnék. A konvent nagy többséggel elfogadta a bizottság javaslatát, kiegészítve azt a Hegedűs Sándor és a Nagy Dezső indítványával. Ezután visszatértek a tanügyi kérdések tárgyalására. Tudósító. IRODALOM. ** Földrajz a népiskolák IV. osztálya számára, írta Sudy K. János elemi iskolai igazgató. Kiadja Maurer Adolf Kassán, 1903. Ára 70 fillér. Elemi iskolai tankönyvirodalmunknak egy igazán érdemes munkával való gaz dagodását jelenti e százoldalas mű megjelenése. Rendszerében a min. tanterv értelmében az oroszlánrész Magyarorsz ágföldrajzi ismertetésének jut'; azután tárgyalja Európa többi országainak, s végül az Európán kivül eső négy világrésznek leírását. Záradékul néhány sarkalatos csillagászati fogalmat közöl: „A Föld forgása, keringése és a földövek" czím alatt. — Feldolgozásában mindenütt a jellemzőt és a lényegest nyújtja. Előadása a gyermek fölfogásához mért egyszerű, de színes, magyaros nyelv. Nyomása, képei tiszták. ** „Olcsó Könyvtár". E vállalat legutolsó füzetei ismét tanúságot tesznek arról a gondról, melylyel Gyulai Pál szerkesztő változatossá igyekszik tenni ennek a gyűjteményesvállalatnak a tartalmát.— Ossian énekeit (1275/80. szám) az eredeti gael mértékben fordította le Fábián Gábor s a versek elé Heinrich Gusztáv terjedelmes bevezetést irt. Ez a becses tanulmány lelkiismeretes, kritikai összefoglalása mindannak, a mit a „Kelta bárd"