Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-24 / 21. szám

12. Esse, non videri. (Valóság és nem külszín.) Minél több vagy, annál kevesebbnek akarj látszani. # Az a tudat, hogy követelj és ne szerénykedjél, vagy hogy mások adományai mellett nem maradsz szegénynek : nem emel téged olyan polezra, mint önerőd és ügyességed. Vigyázz, nehogy kőszirtre juss és elszédülj, vagy zátonyra kerülj és ott veszszél. * Ne örvendj vagy ne csinálj gúnyt azok rovására, kik egyszerűbbek és szerényebbek náladnál. Avagy hátrább akarod magad helyezni, mint a hol ők vannak? 13. Nulli tacuisse nocet. (Hallgatás senkinek be nem töri a fejét.) Kerüld a czéltalan beszédeket, melyek utoljára is semmit sem érnek, semmit sem használnak. Üres beszédekből könnyen rossz beszédek lesznek. * A mennyire lehet, inkább dolgokról, mint emberekről beszélj. * Óvakodjál valakivel akkor beszélni, midőn ő fölgerjedésben van. Az ember nem áll vasból, hogy kovácsolható legyen, midőn izzó állapotban van. * Tanulj mindenkitől! így leszel áldásul mindazokra, a kikkel összeköttetésbe kerülsz. 14. Sapere aude. (Eszszel indulj, okkal járj.) Adósságot ne csinálj! Ez forrása mindenféle kárnak és búbánatnak. Meggondolatlanul ne igérj ! * Őrizkedjél a hizelgőktől. Őrizkedjél a kártyásoktól. Őrizkedjél a gúnyolóktól. Őrizkedjél a bölcsködőktől. * Senkit se sérts meg. — Jelszavad legyen: javítni ugyan, de nem keseríteni! * A ki szelet vet, vihart arat. 15. Energia. (Akaraterő.) Az élet belülről munkálkodik kifelé. Mi egy erőnek vagyunk a birtokában, a mely a lélek életereje. -— S az a tehetség, hogy önmagunkat arra határozzuk, a mi jó : az erkölcsi akarat. Ez a tehetség az igazi élet szent forrása; erő a jó cselekedet megkezdésére és bevégzésére. Hogyan áll elő ez az erő ? A szerint, a mint szemünk az igazságot minél tisztábban látja, annál mélyebb benyomást tesz az ránk, azaz annál tisztább lesz előttünk az erkölcsi érzés. Tehát akarhatjuk azt, a mit megismertünk, és érezzük azt, a mi jó. De csak a keresztyén értelemben vett energia a valódi akaraterő. Ez távolítja el tőlünk a restségnek, határozatlanságnak, bosszúságnak, önzésnek démonait. Ez irányítja lelki szemünket egy meghatározott munkakörre, egy magasabb czélra. * Az erkölcsi akaraterőt is gyakorolni és művelni kell. — Az alkalom erre mindig megvan. S miként gyakorolhatjuk? Úgy, ha komolyan őrizzük magunkat minden közönyösség, érdektelenség, egyszóval : az apathia ellen, tehát mindaz ellen, a mi bennünket lefelé húzhat, Ezen „őrizkcdés" nélkül hiábavaló lenne itt minden munka. (Sepsiszentgyörgy). Benke István, ev. ref. főgiinn. tanár KÖNYVISMERTETÉS. A Magyar Remekírók harmadik sorozata. A Franklin-Társulat nagy vállalatának két első sorozata tíz kötetben Arany János, Vörösmarty Mihály, Csiky Gergely, Garay János, Kossuth Lajos, Reviczky Gyula, Szigligeti Ede és Tompa Mihály műveit nyújtotta, vagy teljesen vagy részben. A minap szétküldött harmadik sorozatban Vörösmarty harmadik kötetén kivül Czuczor Gergely, Kazinczy Ferencz, Kölcsey Ferencz és Vajda János műveinek egy-egy kötetét kaptuk. E sorozatnak egyik legérdekesebb kötete a Kazinczykötet, a melyet Váczy János válogatott össze és látott el kitűnő bevezetéssel, a mely színes és hü képét adja irodalmi újjászületésünk e buzgó apostolának. Kazinczy eredeti versei, nevezetesen a dalai és ódái, a tövisek és virágok, az epigrammák és az epistolák; prózai művei közül pedig a Pályám emlékezete vannak ebben a kötetben, élő bizonyságául a fáradhatatlan irodalmi agitátor nagy tevékenységének, a melylyel a tetszhalott magyarba új életet öntött, a fásult szivekbe pezsgő vért eresztett, s dermedtségéből fölrázta a magyar társadalmat. Kölcsey Ferencz a harmadik sorozat második érdekessége. A nyelvújítás mesterének e legtehetségesebb tanítványa „voltaképen több írót foglal magában". Ezt a sokoldalú, bátor és mélyreható elmét Angyal Dávid méltatja a kötet elé írt alapos és kimerítő bevezetésben. Maga a kötet közli Kölcseynek összes verseit, prózai müvei közül pedig a Berzsenyiről írott kritikáját s a hatalmas Parainesist, Kölcsey ideális egyéniségének ezt az erőteljes ethikai hitvallását, a melynek magasan szárnyaló gondolatai üdítőleg és termékenyítőleg hatnak a jelenkor gyermekeire is. Czuczor Gergelynek, ennek a hazafias érzésű költőnek munkáit Zoltvány Irén rendezte sajtó alá, s ő írta meg a költő életrajzát is. Az életrajz találó és jelleinzetes, a méltatás tárgyilagos és igaz. Az erősen hazafias érzésű költő lelke legtermékenyítőbb a népies dal terén volt, melyekből közel negyvenet énekel népünk mai nap is. Ezeket, valamint ódáit, elégiáit, epigrammáit, époszait, életképeit, legendáit és műfordításait közli a Remekírók harmadik sorozatának Gzuczor-kötete.