Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

a lelkészi oklevél megnyerése után két év múlva bármely gyülekezetbe megválaszthatok, ha teljes koruságokat elérték és a gyakorló éveket parókhus lelkész mellett való gyakorló segédlelkészi vagy pedig adminisztrátori minőségben töltötték el". , Az élénk vitában Bagossy K. a bizottsági javaslattal szemben kandidácziót sürget; Dányi G., Ballag> A. a szabad választás mellett nyilatkoznak, mert ez a következetes elvi álláspont. Kovács Albertet is meggyőzte a tapasztalat arról, hogy a kandidáczió nem vált be; csupán azt kötné ki, hogy a gyakorló évek közül egyet külföldön lehessen tölteni. Papp Károly a külföldi tanulmány évet csak a végrehajtásban kivánja méltányoltatni; de mi történik a gimn. és theol. tanárokkal, a kik kápláni gyakorlat nélkül jutnak állásba ? Szilassy Aladár pártolja a Kovács A. módosítását, mert a külföldi tartózkodás e gyakorlati egyházi élet megfigyelése által sok tapasztalatot nyújt a lelkészjelöltnek; a theologiai és a lelkészjellegű tanárokról a bizottsági javaslat méltányosan intézkedik. Szabó Aladár elfogadja a bizottság javaslatát, de sajnálja, hogy egyesek itt a theol. tanár ós a parókhus lelkész között éles különbséget akarnak tenni, mikor az mindkettő papi képesítésű és jellegű egyén. Közgyűlés a bizottság javaslatát a Kovács A. módosításával elfogadja; valamint elfogadja a próbaszónoklat intézményének törvénybe iktatását, továbbá a törvénytervezetnek a missziói lelkészek, katecheták, fegyházi, kórházi és tábori lelkészekre s a kegyeleti időre vonatkozó §-ait is. Az egyházalkotmány tervezetnél, a melyet Lévay Lajos referált, Dányi Gábor, Papp Károly és Morvay Ferencz az erdélyi fentartásokat (8. §.) határozottan ellenezték; de a közgyűlés nem kivánja bolygatni ezt a kényes kérdést. A nagyobb gyülekezetek több szavazata (14. §.) ellen Dányi Gábor, Bagossy K., Morvay F. a presbiteri elvek szempontjából szót emelnek; a hány a presbitérium, annyi a szavazat. De Papp K., Puky Gyula és különösen lisza István gróf és Lévay L. előadó védelmökbe vették a tervezetet. Tisza szerint egyházunk nem tiszta presbiteri, hanem presbiteri és képviseleti alapon nyugszik. A mult zsinat eltalálta a két rendszer aranyközép útját; ne bolygassunk olyan elvi kérdéseket, a melyek a mult zsinaton heves küzdelmek után békés megoldást nyertek. A legérdekeltebb kerületben is belenyugodtak a kedélyek a nagy gyülekezetek több szavazatába. Közgyűlés a tervezetet nagy többséggel elfogadta. A tanárok képviseletét a presbitériumban H. Kiss Kálmán az igazgatón kivül még egygyel szaporítani kivánja; Papp Károly elégnek tartja, ha a tanárok a presbitériumok szakbizottságaiba vétetnek be; Mészáros János, Katona Mihály és Szabó Aladár a bizottsági szövegezés mellett nyilatkoznak, s azt fogadta el a közgyűlés is a következőleg (24. §.): „a presbitériumban a segédlelkészek csak tanácskozási joggal bírnak ; a rendszeresített álláson levő vallástanítók egy képviselőt küldenek a presbitériumba ; a közép- és főiskolák mindig igazgatójuk által képviseltetik magukat". A konventi képviselők választása (142. §.) kérdésében élénk vita folyt. Lévay Lajos előadó a szöveget ajánlja elfogadásra, hogy válaszszák a kerületi gyűlések. Ballagi Aladár, Dányi Gábor, lapp K. és Ádám Kálmán a mellett érveltek, hogy válaszszák a presbitériumok; •mert ezt kivánja a presbiteri elv, mert a konvent ma már intéző és birói főhatóság. Ellenben dr. Freysinger Lajos és Mészáros János a kerületek által való választást támogatták. Közgyűlés szavazattöbbséggel úgy nyilatkozott, hogy a konventi képviselők választása adassék vissza a gyülekezetek presbitériumának. A tanárok zsinati képviseletére nézve H. Kiss Kálmán indítványával szemben elfogadtatott a bizottságkövetkező módosítása : „a theol. és jogi akad. tanárok egyházkerületenként együttesen választanak 1—1, a gimnáziumok kerületenként 1 —1, a népoktatási intézetek (preparandiák felső népiskolák és a tanító-egyesületek) együttesen szintén 1—1 rendes és ugyanannyi póttagot." Nevezetes újítás még, hogy a bizottság indítványára a kerület elfogadta, hogy a zsinati képviselők lajstromos szavazás utján választassanak a presbitériumok által. A délutáni ülésben, a melyen a világi elnöki széket, a megjelenésben akadályozott főgondnok helyett Hajós József egyházmegyei gondnok töltötte be, legelső sorban a törvénytervezetnek az egyházi törvénykezésre vonatkozó részét vették tárgyalás alá, dr. Kovács Pál referens előterjesztésében. A bizottság javaslata alapján a közgyűlés a tervezetet, mint egyrészt a tíz éves tapasztalat, másrészt a mondern judikatura követelményei alapján nagy gonddal, körültekintéssel és szakértelemmel kidolgozott javaslatot általánosságban helyeselte és elfogadta. A részletekre nézve azonban, az egyházmegyék véleményeinek figyelembe vételével, több módosítást hozott javaslatba. Lényegesebbek ezek közül, hogy: az egyházközségi bíráskodást a presbitérium ne 2000, hanem 3000 lélekig gyakorolhassa; a 340. §. b) pontjába vétessenek fel a vallástanító lelkészek is; a konventi bíróság határozatképességéhez ne öt, de hét tag jelenléte kivántassék; a konventi bíróság necsak fegyelmi, hanem mindazon közigazgatási perekben is ítélkezhessék, a melyekben a két alsóbb bíróság ítélete nem egybehangzó ; a fegyelmi büntetések között, a feddés után a pénzbírság hagyassék meg; a felebbezés mindenkor birtokon belől, a perújítás pedig mindenkor birtokon kivül legyen gyakorolható stb. A törvénytervezet tárgyalásának felfüggesztése mellett néhány kisebb közigazgatási ügyet intézett el ezután a gyűlés, Freysinger aljegyző előterjesztése alapján. Az egyik, mely mint vallássérelmi ügy terjesztetett fel a külső-somogyi egyházmegye által, nagyfontosságú lett volna, a mennyiben a kiliti-i egyház elöljárósága azt panaszolta, hogy az egyházi adóhátralékok behajtására felszólított községi elöljáróság illetéktelenül belebocsátkozott a kivetés törvényességének felülbirálatába, s ennek eredményeképen a végrehajtást megtagadta. Tekintve azoban, hogy az egyház elöljárósága a visszautasítás után nem kereste meg mindazokat a közigazgatási fórumokat, a melyek a kiliti-i községi elöljáróságot kötelessége teljesítésére utasíthatták volna, a gyűlés nem ment bele a sérelmes ügy tárgyalásába, hanem arra utasította az egyházmegye útján a kiliti-i egyház elöljáróságát, hogy sérelme orvoslását első sorban a törvényben megnevezett fokozatos polgári hatóságok előtt keresse. Majd újból a zsinati törvénytervezet tárgyalását vette elő a gyűlés, s H. A iss Kálmán nagykőrösi tanítókópezdei igazgató előterjesztése mellett a köznevelési ós közoktatási szervezetnek a népnevelési és népoktatási intézetekről szóló része felett mondott ítéletet. Altalánosságban elfogadta a tervezetet; a részletekben azonban a következő lényegesebb módosításokat kivánja: a 464. §-hoz toldassék hozzá, hogy a nem magyar ajkú egyházakban, további zsinati intézkedésig, engedtessék meg, hogy iskoláikban a vallási tantárgyakat és az egy-