Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

részesülend a tisztességben is, a teherviselésben is. Úgy gondolom, hogy ez lenne még az egyedüli eszköz, mely a haldokló kollegiális szeretetet némileg új életre keltené a szivekben. A zsinat kiváló ügyeimébe ajánlom tehát a tíz éves cziklust. Moravicza, 1908. ápril 29. Hetesy Viktor. BELFÖLD A dunameiléki református egyházkerület közgyűlése. A dunameiléki ref. egyházkerület, legföképen a konventi törvénytervezet megvitatása végett, f. hó 6-án rendkívüli közgyűlésre jött össze Budapestre. Az elnöki széket, dr. Darányi Ignácz főgondnok mellett, mint hivatalára nézve legidősebb esperes: Koncz Imre töltötte be, a gyengélkedése miatt meg nem jelenhetett Szász Károly püspök helyett. A népes gyűlést, a melynek alkotó tagjai csaknem teljes számban megjelentek, a ref. főgimnázium dísztermében, délelőtt 9 órakor nyitotta meg Koncz Imre szívből fakadt buzgó imádsággal. Utána dr. Darányi Ignácz főgondnok üdvözölte a megjelenteket. Elnöki megnyitó beszédet nem tartott; hanem a helyett azt a nagyfontosságú tényt jelentette be, hogy néhai Madas Károly gazdag hagyatéka, a főörökösnek, Madas Sándornak elhunyta folytán a dunameiléki egyházkerületre szállt s ezzel a kerület egy oly hatalmas eszköz birtokába jutott, a melylyel régen táplált óhajtását: a kerületi felsőbb leányiskola felállítását elérheti. A közgyűlés örvendetesen vette tudomásul a bejelentést ós elhatározta, hogy a nagynevű örökhagyó sírját gondoztatni fogja, arczképót pedig a felállítandó intézetek számára megfesteti. Köszönettel fogadta ezzel kapcsolatban a főgondnok ama kijelentését, hogy a megfestetni határozott arczképpel ő maga fogja megajándékozni a kerületet. Bocsor Lajos indítványára köszönetét fejezte ki a közgyűlés a főgondnok úr iránt is, mint a kinek óriási része volt abban, hogy örökhagyó kerületünket tette vagyona utóörökösévé. A főgondnok úr egyenes kívánságára azonban elállt a közgyűlés attól, hogy ez elismerését jegyzőkönyvébe is befoglalja. Az első, örvendetes bejelentést azonban egy másik is követte, a mely őszinte fájdalmára szolgált a közgyűlésnek. E bejelentés Hegedűs Sándor főjegyzőnek eme tisztéről való lemondását foglalta magában. A közgyűlés, ismerve Hegedűs Sándor nagy elfoglaltatását s bírva azon igéretét, hogy mint tanácsbiró továbbra is hiven fogja szolgálni kerületünket, sajnálattal bár, de elfogadta a lemondást, s Hegedtis Sándor érdemeit jegyzőkönyvében megörökítve, még az első napi ülés folyamán elrendelte a -szavazást a főjegyzői székre. A gyűlés hivatalos megalakulása után, főgondnok úr bejelentvén, hogy Kovács Albert theol. tanártól, Széli Kálmán kormányelnök nagylelkű segítése mellett megvásárolta a Ráday-könyvtár számára a Prot. Egyh. és Iskolai Lap 45 teljes évfolyamát, — a gyűlés helyeslőleg vette ezt tudomásul és egyszersmind hálás köszönetét fejezte ki Széli Kálmán kormányelnök iránt. A főgondnok úr indítványára kimondván a gyűlés, hogy a zsinati törvénytervezetből, mint legfontosabbat, az egyházi adózásról és a közalapról szóló részeket kívánja legelső sorban tárgyalni, — megindult a napirendre tűzött ügyek elintézése. Ezeknek kapcsán örvendetes tudomásul vette a gyűlés dr. Freysinger Lajos kir. közjegyzőnek, pesti egyházmegyei tanácsbirónak egyházkerületi aljegyzővé történt megválasztatását, és az új jegyzőt, a kihez a legszebb reményeket fűzi a kerület, nyomban fel is eskette. Majd sajnálattal nyugodott bele a kultuszminiszter ama kijelentéseibe, hogy Szent-Endre anyásításához és a kisszentmártoni iskola állami segítéséhez nem járulhat hozzá. Szent-Endre anvásításáról azonban nem mondott le végképen a kerület, hanem arra utasította a pesti egyházmegyét, hogy alkalmas időben ezt a kérdést újból hozza szőnyegre. Néhány kisebb fontosságú miniszteri átiratnak egyszerű tudomásulvétele után a nagybecskereki lelkésznek a szerb misszió segélyezését és a budapesti VI—VII. kerületi hívek templomalapgyűjtő ívét, véleményes jelentéstétel végett a számszéknek adták ki. A Kunewalderféle s a budapesti ref. főgimnáziumot illető alapítvány oklevelét felterjesztik a miniszterhez és a konventhez. S ezzel kapcsolatban, a főgondnok indítványára, kimondták, hogy az iskolai alapítványok sorozatát, valamint a bizottságok névsorát a közgyűlési jegyzőkönyv függelékeképen ki fogják nyomatni. Helyeslő tudomásul vette a gyűlés, hogy az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának mikéntjét illetőleg az elnökség megadta a feleletet a zsinatelőkészítő konventi bizottságnak, és hogy ez ügyben már megtartatott a közös bizottsági tárgyalás az evang. testvérekkel. Ezután pedig dr. Nagy Dezső és Stand Lajos előterjesztéseiben a jogügyi és a gazdasági bizottságok jelentései következtek. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a nagykőrösi tanítóképezde állami segélyezése keresztül vitetett, és pedig az autonomia teljes megóvása mellett. A már megkötött államsegély-szerződést helyben hagyták, s megerősítés végett felterjesztik a konventre. A tűzkárbiztosítás kérdésében még most sem határozhatott a kerület, mivel az egyházmegyék közül csak kettő terjesztette be véleményét. Időközben a versenytársulatok újabb ajánlatokat is tettek. A gyűlés azonban kimondta, hogy ez újabb ajánlatok tárgyalásába nem bocsátkozik. Az egyházmegyék pedig terjeszszék be véleményüket az Őszi gyűlésre, mert az a megyék nyilatkozatai elmaradása esetén is végérvényesen fog ez ügyben határozni. A halasi gimnáziumi alapok refundálása kérdésében se határozhattak, mert az ügy még nem áll teljes világosságban. Az ügy további vizsgálata elrendeltetett. A gazdasági bizottságnak Stand Lajos által előterjesztett javaslataihoz hozzájárult a gyűlés Ez előterjesztések közt legfontosabb volt a Madas-féle hagyatékra vonatkozó jelentés. Ezt a hagyatékot, mely két külön birtoktestben összesen 1987 katasztrális holdból áll, a melynek kataszteri tiszta jövedelme 12,507 korona, már birtokba vette a kerület, s mihelyt a még folyamatban levő jogügyletek lebonyolíttatnak, azonnal munkába veheti azoknak a czéloknak az elérését, a melyeket a nagynevű hagyományozó tűzött ki. E czélok: egy kerületi felső leányiskola és egy ref. árvaház felállítása. Mindkettőre igen nagy szükség van ; adja Isten azért, hogy minél előbb megvalósulva láthassuk őket. Ezután került tárgyalás alá a zsinati törvénytervezet, és pedig a gyűlés korábbi határozata értelmében annak az egyházi adózásra és a közalapra vonatkozó része. A kerületi előkészítő bizottság véleményét Kovács Albert terjesztette elő. E vélemény helyesnek tartja, hogy kétféle adónem állapíttassék meg a zsinat által, t. i. a