Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-19 / 16. szám

Az „Envag. Butid" által Würzburgban rendezett Luther-előadások — mint olvassuk — igen nagy látogatottságnak örvendenek. Tudjuk, hogy a téli idény alatt egy Berlichingen nevezetű jezsuita páter Luthert és a reformáczió művet, a hamburgi 1883-iki Gottlieblevelekhez hasonló szidalmazó előadásokat tartott s felzavarta Würzburgban a róm. kath. és prot. lakosságfelekezeti békéjét és társas együttélését és egyiittmunkálását. Annak ellensúlyozására Moulni-Eckart gróf, müncheni róm. kath. tanár mindenekelőtt Luthernek a német művészetre és irodalomra gyakorolt befolyásáról tartott több mint 2 ezer hallgató előtt előadást, s ugyancsak annyian voltak jelen Kolde erlangeni tanár és ismert nevű Luther-turlós „Luther viselkedése a wormsi birodalmi gyűlésen" cz. előadásán is. Utóbbit számos művelt r. kath. ember is hallgatta, a kiknek imponált Kolde tanár szigorúan tudományos és tárgyilagos előadása és nagy terjedelmű históriai tudása, a jezsuita Berlichingen ultramontán izű ferdítéseivel s a források önkényes értelmezésével szemben. Forrásunk azt is említi, hogy a jezsuita előadásait inkább a középosztály és a köznép, a prot. előadásokat ellenben a műveltebb és előkelőbb körök látogatták és hallgatták. Szerencsés fogásnak tartjuk a békételenkedő jezsuita előadások komoly tudományos és igazságos alapon való ellensúlyozását. Az új strassburgi r. kath. theol, fakultás, Hertling báró fáradozásának eme megérett gyümölcse, a jövő tanév elején a következő tanerőkből fog megalakulni : 1. Scháfer boroszlói r. kath. theol. tanár újszövetségi írásmagyarázatot, 2. Ehrhard freiburgi r. kath. tanár s a reformkatholiczizmus ismert nevű, de hűségesen Rómában deprekált írója egyháztörténetet, 3. Schröder münsteri theol. tanár és egyetemi rektor pastorál-theologiát, 4. Müller strassburgi püspöki semináriumi tanár dogmatikát, 5. hang strassburgi tanár philos. theol. propadeutikát és apologétikát, 6. Faulhaber würzburgi egyet, theol. magántanár ó-szövetségi írásmagyarázatot, 7. Walter müncheni egyet, theol. m.-tanár moráltheologiát, s 8. Fahner strassburgi püspöki semináriumi tanár kánonjogot fog előadni. Az új állami r. kath. theol. fakultás előadó tanárai közül 3 tanerő a strassburgi róm. kath. theol. semináriumból van átvéve. Kíváncsiak vagyunk, hogy ez új tanerők az új fakultáson hogyan tudják majd összeegyeztetni a r. kath. tudomány kutató szabadságát a pápai csalatkozhatlanság legfőbb tantekintólyével! A városi belmisszió Berlinben mult hó 8-ikán tartotta fennállása 26-ik évének ünnepi fordulóját. Az évi jelentést Stöcker lelkész terjesztette elő, s közelebbről a rendezett egyházközségi élet s a lelkészi hivatal üdvös szolgálatában álló városi belmissziói munkásságot ismertette. Tömérdek olyan feladatot oldanak meg a városi misszionáriusok, a melyekhez a lelkész hozzá nem férhet, vagy a melyekre rá nem ér. A jelentésből megtudjuk, hogy a belmisszionáriusok látogatásai és tapasztalatai sokszor, sőt a legtöbbször szomorúan érdekesek és tanulságosak. Ilyenek a következők: 4 konfirmált leány közül 2 megesett, s közvetlenül a konfirmáczió előtt álarczos bálon vett részt; egy 13 éves fiú 700 márkát lopott az apjától s abból 4 nap alatt 450 márkát költött korcsmákban és leányok között; egy anya 15 éves leánygyermekét a bűn útjára terelte s ez a leány aztán már 8 családnak leánygyermekét csábította el stb. A városi misszionárius sokszor megfordulhat oly helyeken, a melyek a lelkész előtt zárva vannak. De iskola- és szegényügyi tekintetben is valóságos áldás a városi belmisszió. így kiderült, hogy a tanidő elején nem kevesebbet, mint 400 meg nem keresztelt gyermeket jelentettek a tanítónak ; továbbá egy más misszionárius azt jelentette, hogy egy helyen 26 s másutt 36 meg nem keresztelt gyermekre akadott. S végül megtudjuk, hogy a miszszionárius 1 hónap alatt 94 meg nem esketett párra talált, kik közül 77 az ő rábeszélésére utólag részesült az egyházi áldásban. Egy ilyen belmisszionárius 1 év alatt 3005 szabad látogatást tett, a mi a személyes vallásos erkölcsi meggyőződés fölkeltése s az egyházias szocziális hatás szempontjából niegbecsülhetlen szolgálat a cura pastoralis terén. A berlini városi belmissziónak ez idő szerint részint 18, bérelt vagy saját helyisége van. Anyagi viszonyai kielégítők. Evenként 200 ezer márkát a belmisszió barátai gyűjtenek. A misszionáriusok száma már is 48. Bárcsak mi is meg tudnók honosítani nagyobb egyházközségeinkben ez intézményt! Erre is példát adott nekünk Szabó Aladár barátunk Budapesten. Stöcker is azzal fejezte be a maga jelentését, hogy a belmisszió müvében meg ne restüljüük! A jezsuiták rendjéről, annak Németországba tervezett meghonosítása s az 1872. kitiltó törvény eltörlése alkalmából még mindig sok szó esik Németország prot. és liberális r. kath. köreiben. Köztudomású dolog, hogy az eretnekek megtérítése a rend egyik elsőrangú feladata, s e tekintetben tág mezeje nyílnék Németország 35 millió prot. lakosságában. De életelveik is hírhedt rendszerré váltak, mint a milyenek p. o. a probabilitás, az akarat irányítása, a homo velut cadaver-féle engedelmesség s a mentális rezerváczió alapelvei. Amellett a történelem reájuk nézve, Schiller szerint, valóságos isten-és világítéletnek bizonyult. Csak 24-szer űzték ki őket a különböző r. kath. államokból, úgy hogy egy pápának elég oka volt a rend eltörlésére. Romlás és veszedelem e rend a népek "és nemzetek életében. Így Belgium is a pápás rendeknek köszöni a maga romlását. Ez országban a belföldi rendtagok száma az utolsó 50 év alatt megháromszorozódott s a külföldieké megötszöröződött, így 1900-ban volt 6913 idegen szerzetese s a mult évijen már 12,213. A kongregácziók mai vagyona 1 milliárd s 135 millió. A franczia kongregácziók beköszöntése előtt 172 lakosra esett 1 rendtag, ma már csak 150 lakosra. Szépen eveznek hát a klerikálizmus hajójában Belgiumban az anarchia s a materializmus révpartja felé. Tudjuk, hogy néppárti körökben nálunk is nagy a hajlandóság e rendek befogadására! Francziaországban a kormány és a római kúria közötti konfliktus a püspökök investituráját illetőleg tovább tart, s valószínűleg Cornbes miniszterelnök erélyes ellenállásán és következetes antiklerikális egyházpolitikáján fog megtörni, sőt maga után fogja vonni a konkordátum megszüntetését. A franczia népélet egy másik veszedelme az alkoholizmus, és sokat is foglalkoznak az egyes értekezleteken annak kémiai, fizikai és szocziálisethikai romboló hatásaival. Igazolják ezt a következő statisztikai adatok: Míg 1850-ben 1 franczia férfi 1 év alatt átlag 146 litert ivott, addig ma már 14 litert iszik. Párisban fejenként 27 litert tiszta alkoholt fogyasztanak, a mi köriílbelől 60 liter pálinkának felel meg. Normandia lakói még különb alkoholivók, mint Páris lakói. A párisi ev. missziói társulat czéljaira az alig 1 millió prot. lakosság 1.200,000 frankot áldozott, a míg a 36 millió rkath. lakosság missziói czélokra csak 18 milliót gyűjtött. A papok mozgalma is javára szolgál a franczia protestantizmusnak. Többen az áttért papok közül különböző helyeken theologiát tanulnak, mások áttért egyházközségeikben lelkészkednek. Korsikában is egy egész egyházközség tért át a protestantizmusra. E mozgalom a