Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-12 / 15. szám

rendszeresebb és szabatosabb, mint a tervezet. Ezért azt javasolja, hogy a törvény egészben véve a jelen alakjában maradjon meg. De az egyházi adózásról és a lelkészválasztásról szóló részek novelláris úton volnának megváltoztatandók. Az egyházmegye a konvent álláspontját az egyházi adóreform tekintetében sem fogadja el. E helyett azt javasolja, hogy: 1 készíttesék el még a legkisebb egyházban is az évi fentartás összes szükséglete (ide értve minden egyházi hivatalnok korszerű dijazását s minden egyházi és iskolai szükségletek); 2. vétessék számba pontosan minden egyházban az ingatlanok és alapítványok évi jövedelme; 8. töröltessék el minden természetbeli szolgáltatás, mint az úrbériség és robot maradványa. Ellenben egészen új adórendszert kell létesíteni, mely személyi és az állami egyenes adók bizonyos százalékát meg nem haladható birtokadó legyen ; 4. állapítson meg a zsinat előzetesen, még a számítások elrendelése előtt, egy egységes adókulcsot, mely határozza meg a személyi adó minimumát s a birtokadó százalék maximumát is, melyen felül a legszorongatottabb egyház se adóztathassa meg híveit. Egyházmegyénk a személyadót minden húsz évet meghaladott egyháztagra nézve, különbség nélkül, egy koronában, a birtokadónak maximumát pedig az állami egyenesadó húsz százalékában vélné megállapíthatónak. 5. Az így nyerendő fedezet összege levonatván a szükségletből, megtaláljuk azt az összeget, mely mint évi rendes hozzájárulás az 1848. évi XX. törvényczikk 3. §-a alapján a magyar állam tartozásaként az ország jövedelmeiből fedezendő. A lelkészválasztási törvény átalakítását pedig akként javasolja az egyházmegye, hogy az egyházak osztályozása s a lelkészek minősítése eltöröltetvén, állíttassák vissza a szabad lelkészválasztás, t

azzal a korlátozással, hogy lelkészszé csak az választható, a ki 24. évét betöltötte és lelkészi oklevelének megszerzése után két évig valamely gyakorló lelkész mellett káplánkodott. ISKOLA. Az erdélyi római katholikus középiskolák tanárai Kézdivásárhelijt április 15-én kongresszust tartanak, melynek tárgysorozata a következő: 1. Tanulók tanulmányi és fegyelmi hanyatlásának okai. Előadók : Wassilkievicz Viktor dr. és Gáspár István. — 2. Az ifjúság valláserkölcsi fejlesztése, annak eszközei és módjai. Előadó: Balogh József. — 3. A történettanítás új terve és annak gyakorlati alkalmazása. Előadó: Erőss József. — 4. Erkölcsi nevelés az olvasmányok alapján. Előadó: Péter János dr. — 5. A szabadkézi rajz és rajzoló geometria fontossága. Előadó: Wolf Károly. — 6. Az ifjúság testi nevelése. Előadó: Kárpiss János. — 7. A tanári fizetés és nyugdíjügy rendezése. Előadók: Kovács Bernardin és Cserni Béla dr. — 8. Indítványok, melyeket az előértekezleten az elnöknek be kell jelenti. Iskolai aranykönyv. Vári Szabó Mildós végrendeletileg 2000—2000 korona alapítványt tett a sárospataki és a pápai ev. ref. főiskoláknak. A pápai ev. ref. polgári leányiskola ós tanítónőkópzö-intézetről nagy elismeréssel nyilatkozik Papp Sándor, a veszprémmegyei kir. tanfelügyelő. Megvizsgáltam, úgymond, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrtól nyert külön kiküldetésemben Pápán az ev. ref. egyházkerület által felállított s a folyó tanév elején megnyílt ev. ref. tanítóképzőt és polgári leányiskolát. Ezek az intézetek úgy belső, mint külső szervezetük, továbbá az állami tantervek alapján észlelt eddigi tananyag végzettség és tanítási eredmény, a tanerők kiválósága, példás buzgósága és a jó közszellem tekintetében valóban kitűnő tanintézetek és dr. Horváth József bölcsészettudor úrnak kiváló szakavatott vezetése alatt állanak. Középiskolai tanszerkiállítás Bécsben. Bécsben, az osztrák iparművészeti múzeumban nagyszabású tanszerkiállítás nyilt meg e hó 5-én. A szomszédos nagy nyugati kulturállam középiskolai tanférfiainak e műve méltán érdekelhet bennünket, annál is inkább, mert a kiállítás mindazt felöleli, a mi újítás és haladás a tanszerek és a szemléltető eszközök körében mostanában fölmerült. Mindazok a tanárok, a kik szemléltető eszközökkel, vagy épen tanszerekkel dolgoznak, sokat fognak ott látni, a mi érdeklődésöket magára vonja s a miből akár pozitív, akár negatív okulást meríthetnek. Az előadások programinja azt mutatja, hogy a szemléltető eszközök a vallástantól kezdve végig valamennyi tantárgy szolgálatában össze vannak gyűjtve, legnagyobb számmal természetesen a reális tárgyak szükségleteire valók. Ezért a kiállítás minden tekintetben tanulságosnak és érdekesnek, sőt nagy fontosságúnak Ígérkezik, s látogatását és tanulmányozását melegen ajánljuk középiskolai tanárainknak. A kiállítás április 5-től április 26-ig tart. Az osztályozás szigorítása a gimnázium 4-dik osztályában. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, a melyben a tanári testületeket figyelmezteti arra, hogy a középiskolák alsóbb osztályaiban, főleg a 4-ik osztályban nemcsak az a kötelesség háramlik a tanárokra, hogy az elsajátított tananyag alapján ítéletet mondjanak arról, vájjon a negyedik osztályt végző tanuló tud-e annyit, a mennyi a rákövetkező ötödik osztály tananyagának megértésére szükséges, hanem meg kell ítélniök azt is, vájjon nem előnyösebb-e a tanuló érdekében, ha oly korban, midőn még könnyebben cserélhet élethivatást, más iskolába megy át; vagy más életpályára készül, hol a tudományos képzettség feltételei szűkebb körűek vagy talán egészen is nélkülözhetők. A rendelet nagyon fontos, végrehajtása a tanári lelkiismeretbe vág. Nagy óvatosságot igényel a tanárok részéről. Tanárok az apácza-tanítónök ellen. A polgáriskolai tanáregyesületnek a napokban Budán tartott közgyűlése felterjesztést intézett a közoktatásügyi miniszterhez, arra kérve őt, hogy vessen gátat annak a visszaélésnek, hogy az apácza-intézetek most már nemcsak elemiskolai tanítónőket képesítenek, hanem polgári iskolai tanítónői oklevelet is osztogatnak. A felterjesztésben különösen azt emelik ki, hogy ha a képesítési jogot nem hajlandó megvonni az ily felszereletlen intézetektől, tegye meg a miniszter legalább azt, hogy az ilyen polgári iskolai oklevéllel biró tanerőket az állami iskolákban ne alkalmazza. A felszólalás jogosult, csak aztán legyen eredménye is! EGYESÜLET. A Budapesti Dávid Ferencz Egylet 1903. április 4-én d. u. 6 órakor tartotta havi felolvasó ülését szépszámú közönség jelenlétében. — A tartalmas műsort M. Smith „Orgona ábrándja" nyitotta meg. Ezt követte Mach Gabriella szép éneke. Nagy tehetséggel énekelte Wagner „Lohengrin" czímű operájából „Ének a szellőkhöz" czimű részt. Imát mondott Józan Miklós esperes. Ezután Wagner „Tanháuser" czímű operájából énekelte Mach Gabriella Bellovics Imre zeneigazgató orgonakisérete 30*