Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-15 / 11. szám

gondozása végett egymásután állítják vissza lelki­pásztoraink a Biblia és a Káté templomi magyarázását, mintha érezni kezdenék az apostoli ige igazságát: Kihez mennénk máshoz, Uram (Jézus), örök élet beszéde van tenálad! A vallásos lélek megunta a vallástalan táplálé­kot. Istenigéje, Krisztus evangéliuma után vágyakozik. S mindenki tudja, érzi, hogy ebből, az Istenigéjéből többet nyújt a Biblia és a Heidelbergi Káté, mint az elvilá­giasult predikácziók. Ennek a hittani fordulatnak jele az is, hogy az utóbbi tíz év alatt a Heidelbergi Káténak két jó magyar fordítása (dr. Erdős József és Rácz Károly) keletkezett, s hogy a folyó esztendő egy hires kátémagyarázó predi­káczió-kötet magyarra átültetését s egy eredeti káté­magyarázati imádságoskönyvet (Csíky Lajos: Kátéma­gyarázati imádságok) szült. Különös jelenség, de tény, hogy ez előtt husz-harmincz esztendővel, a raczionalizmus virágkorában, a Biblia és a Káté magyarázásától idege­nedett a kálvinista templomi és iskolai kathedra, ma pedig mind sürüebben hangzik a felhívás : vissza a Bib­liához, vissza a Kátéhoz! És én ezt teljességgel nem tartom egészségtelen irányzatnak. A Biblia szülte, a Káté nevelte az evangéliumi protestantizmust, s az ezekben kifejezésre jutott Istenigéje fogja magához téríteni a meggyengült magyar Siont. Ez okból melegen üdvözlöm a Heidelbergi Káté Oosterzee-féle magyarázatainak magyar fordítását. Héza­got pótló, korszerű szükséget kielégítő okos vállalkozás. Istenigéje kell a hitközönyös magyarnak, nem emberi szófia-beszéd. Könyvre van szükségünk, a mely fölmu­tassa hitünk bibliai alapjait és kimutassa egyházunk krisztusi igazságát. Népszerű hittanra, népszerű hitvé­delmi könyvre van szükségük a hitben ingadozó hit­feleinknek, hogy lássák és megtanulják belőle, mi az az evangélium szerint reformált keresztyénség. Elég volt immár a világ szerint reformált evangéliumból, a mely hitbeli és erkölcsi csődbe juttatott; dolgozzunk immár azon, hogy alakuljon bennünk és körülöttünk •evangélium szerint reformált világ, földi Istenországa. S erre a nagyságos keresztyén czélra egyik alkalmas esz­köz a Heidelbergi Káté helyes magyarázása. Az Oosterzee-Antal kátémagyarázatai jó magyará­zatok. Bibliai kegyesség és bibliai tiszta erkölcsiség üdítő fuvalma áradt ki belőlük, átszűrve egy hivő ke­resztyén ember meleg kedélyén és tömörítve egy jól iskolázott theologus elméjén. Lehetetlen, hogy az ily liiterős és gyakorlatias magyarázatok ne tisztítsák és ne szilárdítsák a vallás-erkölcsi életet. Lehetetlen, hogy korunknak hitben ingadozó, erkölcsben ernyedt lelkeire hatástalanok legyenek az ily világos és határozott dog­matikai és morális Igemagyarázatok. S a mint a Heidel­bergi Káté, köztudomás szerint, a Biblia vallás-erkölcsi tartalmának az egész keresztyén káté-irodalomban egyik legszerencsésebb summázása, úgy az Oosterzee-féle ma­gyarázatokról is elmondható, hogy szellemök teljesen egyöntetű a Káté szellemével. Erőnek és határozottság­nak, evangéliumi léleknek és életnek elevenítő hatását gyakorolják az olvasóra. <• Az Oosterzee-féle kátémagyarázatok belső szer­kezet és külalak tekintetében egészen predikácziószerűek. A Káté 52 Űrnapjának megfelelőleg 52 predikáczióban magyarázza és bizonyítja Oosterzee a Káté tételeit. Mindenik Űrnapjához alapigét választ a Bibliából és a Káté megfelelő két-három kérdésének és feleletének gondolatait predikáczió-részekül dolgozza ki. A kidolgo­zásban szigorúan a felvett textushoz és a Káté fejte­getéseihez tartja magát. Nem merül bele száraz dog­matikai fejtegetésekbe és nem kalandoz el felesleges áradozásba, hanem az Igét magyarázza gyakorlati modorban és építő irányzattal. — Ennek megfelelő a magyarázatok stílusa is, a mely se nem elvont nehézkes, se nem áradozó szónokias; hanem általában egyszerű és világos nyelven szól s csak ott vesz szónoki lendü­letet és némi szinességet, a hol a meggyőzés és rábe­szélés érdeke megköveteli. Igaz, hogy ezek a káté­magyarázatok a mi szokásainkhoz mérve kissé hosszúak ; de ezen a nehézségen könnyen segíthet a katekizáló lelkész tapintata. Maga a fordítás helytálló, gondos, elég magyaros. Idegenszerűség, határozatlanság és homályosság nem igen. érzik ki belőle. Antal Gréza nem szószerint fordí­totta, hanem átdolgozta a holland eredetit; gondosan kihagyta belőle a specifikus holland vonatkozásokat, de lelkiismeretesen átültette a beszédek eszméit. A Káté szövegénél dr. Erdős József sikerült fordítását használta. Általában véve derekas jó munka az Oosterzee-Antal-féle kátémagyarázat. E mellett irodalmunkban hézagpótló és a mi viszonyaink között nagyon időszerű. Megjelenése nyereség az egyházi irodalomra nézve. A kiadó, László Albert és Társa, csinosan állította ós szépen nyomatta ki a terjedelmes munkát. Melegen ajánlom olvasóink figyelmébe. Üdvös dolog volna, ha a mutatkozó hitébredésnek a Biblia mellett irányítója és szilárdítója lenne ez a népszerű dogmati­kának és apologetikának is nevezhető munka. Sz. F. BELFÖLD. Vegyesnázassági statisztika. A magyar kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint Magyarországon a mult évi novem­ber havában 24.430 házasság köttetett. Ebből vegyes­házasság : 2367, %-kan: 9"69. Tiszta ág. h. ev. házasság: 1730, ev. ref.: 1530. A gyermekek vallására vonatkozó 578 összes megegyezésből esik az apa vallására: 247, az anya vallására : 331. A róm. kath. egyház javára : 352, a gör kath.: 33, a gör. kel.: 14; az ág. h. ev. egyház javára: 66, az ev. ref.: 112, az unitáriusra:—, az izraelita hitfelekezetre : 1.

Next

/
Thumbnails
Contents