Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

Egyházkerületi képviselőválasztás. Az orbai ref. egyházmegye presbitériumai, illetve képviselő testületei, az 1903-mal kezdődő 5 éves cziklusra Ignácz László kovásznai, Veress Károly papolczi lelkészeket és Péter Antal tordai polgári iskolai tanárt választották meg egyházkerületi képviselőkül. Yallásos estélyek. Az egyházi felolvasó esték kolozsvári ref. egyházunkban ismét kezdetüket vették, A theol. dísztermében eddig Fokoly József theol. tanár és dr. Gidófalvy István kir. közjegyző, presbiter olvastak; az előbbi a szocziális kérdés ker. megoldásáról, az utóbbi a szövetkezeti munka keresztyén jellegéről. A hidelvón a felolvasásokat állandóan Molnár Lőrincz lelkész vezeti; a magyar-utczai iskolában pedig Irmy az új lelkész. Ez utóbbi helyen mult hó 14-én Czirmay Zoltán püspöki titkár tartotta a felolvasást. A közönség mindenütt szép számmal látogatja a felolvasásokat; de általános az óhajtás, hogy azok közelebbi vonatkozásba hozandók az egyházi és vallásos élettel. — A komáromi ref. egyház már évek óta nagy gondot fordít arra, hogy vallásos estólyeivel a lelki épülés nemes czélját szolgálja. E télen mult hó 10-én tartotta az első vallásos estélyt, még pedig, miután a kollégium-épület nagy terme szűknek bizonyult, kísérlet gyanánt a templomban. Az estély a 137-dik dicséret éneklésével vette kezdetet, a melynek elhangzása után Antal Gábor püspök mondott imát, majd ugyancsak ő ecsetelte élénk színekkel a vallásos estélyek czélját, annak az életre és az emberekre kiható nagy fontosságát: és összehasonlítást tett a régi és a mostani kor istentisztelete és vallásos estélyei közt. Majd az egyházi első énekkar Sulacsik Lajos karnagy vezetése mellett „Isten kit a bölcs lángesze" czímü férfinégyest adta elő összevágó, fegyelmezett szép előadásban. Az énekkar éneke után Antal Géza dr., a pápai theologiai akadémia igazgatója ült az asztalhoz ós az általunk annyira kergetett boldogságról tartott szép előadást. Ezután Sulacsik Mariska kisasszony orgonajátéka következett. Végül Antal Gábor imája és a gyülekezet közéneke zárta be az épületes estélyt. — A miglészi ref. gyülekezetben mult hó 18-án tartották meg az első vallásos estélyt. Az estélyt gyülekezeti ének nyitotta meg, majd Sütő Kálmán lelkész imádkozott, mire ismét gyülekezeti ének következett. Ezután egy iskolás fiú szavalta el Szabolcska Mihály „Oh szeretet" czímű vallásos költeményét és pedig, tót gyermek létére meglepően magyaros kiejtéssel. Majd Sütő Kálmán lelkész olvasott föl részleteket Szakai István imakönyvéből, mely oly szives fogadtatásban részesült a jelenvoltak részéről, hogy a készletben volt imakönyveket ott, a helyszínén, mindjárt elkapdostak. A felolvasás után az iskolásgyermekek énekelték el két hangra az „Isten áldd meg s védd hazánkat" kezdetű hazafias éneket. Tompa Mihály „Imádkozás" czímű vallásos költeményét szavalta még el egy iskolás leányka s a gyülekezet énekelt még egy énekverset, mire az iskolásoknak Berecz Ottó tanító zongorajátéka mellett énekelt másik hazafias dala elhangzása után a közönség szétoszlott. — A brassói ref. egyházban hat év óta minden télen a protestáns közönség élénk részvétele mellett tartatnak a vallásos estélyek. A mult évben az adventen már három vallásos estélyt tartottak. Mindhármon Péchy Árpád lelkész olvasott fel a keresztyén egyházról az apostoli korban és a keresztyénségről a római katholikus egyházban. Az új évben ugyancsak Péchy Árpád lelkész fog felolvasni elsőnek: A keresztyénségről a protestáns egyházban. Azután az egyház előkelő tagjai közül többen szintén valláserkölcsi kérdésekről fognak értekezni. Az eddigi estélyeken vallásos költeményeket szavaltak a középiskolák felsőbb osztályos növendékei; énekelt a ref. ifjúsági énekkar, Vargha László karnagy vezetése mellett és minden estélyen játszott az ifjúsági zenekar. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának kérdése és a nép. A Magyar Szó mult hó 17-diki számában igen figyelemre méltó czikket írt Morvay Ferencz, abból az alkalomból, hogy Mohácsy Lajos a téli vallásos estélyek tartását ajánlva, azok programmjába felveendőnek ítélte az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kérdésének a falusi gyülekezetek tagjaival leendő megismertetését is. Erre az indítványra Morvay F. azzal felel, hogy azt a kérdést semmi esetre se vigyük a nép elé, mert annak körében oly veszedelmet támasztana, a melynek elhárítására csekély volna az egyház összes ereje. Ha megismertetjük a nagy egyházi terhek alatt roskadozó néppel az 1848: XX. t.-cz. 3. §-át, a mely azt mondja, hogy az egyházak összes egyházi és iskolai szükségleteit az állam fedezze és bebizonyítjuk előtte, hogy ez ma is érvényben levő törvény, akkor a nép, mely úgy is szeretne terheitől szabadulni, ha nem tagadja is meg az egyházi és iskolai adók fizetését; de mindenesetre arra a téves következtetésre jut, hogy megcsalták azok, a kik az ő vezetőikként és pásztoraikként szerepelnek. Ebből oly zavar és oly meghasonlás támad, a melyet békésen és az egyház romlása nélkül a legnagyobb bölcseség ós a legnagyobb jóindulat sem igazíthat el. Ha már magunk tudnánk, hogy miként is akarjuk az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását, és ha tudnánk, hogy a kormány miként és mily mértékben tervezi a végrehajtást, akkor talán oda vihetnénk ezt az ügyet a nép elé. De e tekintetben még semmit sem tudunk, s így a legveszedelmesebb tűzzel játszanánk, ha a 1848. XX. végrehajtását a nép elé vinnénk. Morvay Ferencz e véleményét teljesen aláírjuk és kérve kérjük lelkésztársainkat, hogy az 1848: XX. végrehajtása kérdését ne vigyék még a nép elé. Még érlelni kell azt magunk között is. Ne játszunk a tűzzel! ISKOLA. A kolozsvári ref. theol. fakultáson a mult hónap 18-án tartattak meg a rendkívüli lelkészképesítő- és alapvizsgálatok; második képesítő vizsgálatot 2 segédlelkész ; első képesítő vizsgálatot 2 végzett theologus ; alapvizsgálatot pedig 7 növendék tett, és mindannyi sikerrel. A soproni evang. theologia önképző-köre a mult hónap 7-én igen sikerült vallásos estélyt rendezett a csánigi gyülekezetben. Az estélyen Payr Sándor theol. tanár tartott érdekes felolvasást gróf Nádasdy Tamás sárvári udvaráról; Szabó István pedig a ker. nőegyesületekről. Szalay Mihály, Rónai Gyula és Görög Ernő szép szavalatokkal gyönyörködtették a helyből és a szomszéd gyülekezetekből összesereglett nagy közönséget