Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

iskola második osztályának tananyaga van rendszercsen és igazán módszeresen, minden kívánalmat kielégítőleg feldolgozva. A könyv terjedelméről s az abban foglalt anyag felhasználásáról Juhay a következőket mondja: „A kötelező tanterv által kiszabott oktatási anyag túl lépése a zsenge korú gyermek vétkes túlterhelését és az elemi népiskola igazi czéljainak figyelmen kivül hagyását jelentené ós e czélok meghamisítását eredményezné. Az ebben a könyvben feldolgozott anyagot valójában csak nagy választéknak kívánom tekinteni, a melyből minden értelmes tanító legjobb belátása szerint annyit használjon fel, a mennyi a helyi viszonyok által támasztott igényekhez képest a tartós, jó eredmény koczkáztatása nélkül lehetséges". Valóban e könyv sokkal többet tartalmaz, mint a mennyit a második osztályban tanuló gyermek szükségei. Ez azonban nem hátránya, sőt inkább előnye a Juhay könyvének; mert ő nemcsak a jelennek, hanem a jövőnek is kivánt dolgozni. Nagy körültekintéssel nemcsak a ma érvényben levő, hanem az életbeléptetendő miniszteri tantervet is figyelembe veszi, s mindkettőnek igényeire való tekintettel foglalkozik az anyag feldolgozásával. És a mennyiben az új tanterv változásokat idéz is elő az elemi népiskolában: „A második osztály tanítója" akkor is sikerrel, eredménynyel lesz használható. A könyv hat részre oszlik. Első rész: Hit és erkölcstan. Második: Magyar nyelv. Harmadik: Számtan. Negyedik: Művészeti tárgyak. Ötödik : Kézi munka. Hatodik : Testgyakorlás. Az első részben a hit és erkölcstan anyagát természetesen csak érinti, mert a vallástanítás ügye mindenik egyház autonom joga. Dehogy az oktatás mellett milyen súlyt fektet Juhay a valláserkölcsi nevelésre, mutatják következő szavai: „Az igazán jó tanító még akkor is, ha a valláserkölcsi nevelés fontosságával nem is foglalkozik különösen, puszta ösztönből, mint a kedélyképzésnek és fegyelmezésnek leghathatósabb eszközére, bizonyára kellő gondot fordít a valláserkölcsi nevelésre is ós Isten felé irányozza a gyermek lelkét. Annál inkább érzik magasztos kötelességöket és teljesítik is azt azok, a kik a hit- és erkölcstan tanításának és az ebből folyó valláserkölcsös nevelésnek hiányosságaira, vagy teljes elhanyagolására, végre a jelenségeknek társadalmi és állami életünkre gyakorolt veszélyes hatására fordítják kissé figyelmöket". A második részben a magyar nyelv tanításával s a miniszteri tanterv ismertetésével foglalkozik; majd 4. fejezetben a beszéd-értelem gyakorlatok, az olvasás, az írás és a tulaj donképe ni nyelvtan tanítását adja, mindeniket havonkénti beosztással, terjedelmesen, körülbelől 300 lapon ; de mindenütt vonzó, érdekes előadásban és igazán módszeresen, Rendkívüli szorgalom, az idevágó irodalom ismerete és ügyes felhasználása, igazi lelkesedés és odaadás a gyermeknevelés és oktatás iránt; a magyar haza ós a magyar nyelv iránti lángoló szeretet az, mely e részben megnyilatkozik. Ertelemfejlesztő, szivet nemesítő olvasmányok és versek, továbbá a tanterv keretébe beilleszthető ismeretek foglaltatnak e részben. Hogy a gyermeket emberré nevelje, a ki a saját lábán tudjon járni, a ki akaratának tudatában s erkölcsi érzetének szilárdságában soha meg ne tántorodjék: a gyermeket öntevékenységre sarkalja, arra tanítván és nevelvén, hogy minden ember annyit ér, a mennyit munkájával önmagának, nemzetének és hazájának használ. S Juhay ezen eszméket nem egy helyen s nem egy végben mondja el, mint egy erkölcsi predikácziót, hanem beolvasztja azokat a megszabott tananyag egyes részeibe, a mivel megint azt bizonyítja be, hogy minden tárgynak, a mi az elemi iskolában taníttatik, legyen az a legfontosabb, vagy legkisebb, a nevelés-oktatás czélját kell szolgálnia, és szolgálja is, ha azokat tapintatosan felhasználni, alkalmazni tudjuk. A III. részben a számtan módszeres tanítását adja, a tananyagot itt is 10 hónapra osztván be. „A szám tanításnak ezen a fokán épen úgy, mint az első osztályban — mondja a szerző — szintén megbízható alaposságra kell törekednünk. Ezt az alaposságot első sorban a szemléltetés, második sorban és tán kiváltképen a fejszámolás sűrű gyakorlása, ezek mellett pedig az a mellőzhetetlen föltétel biztosíthatja, hogy a tanító nem halad tovább mindaddig, a míg növendékei az előzőleg nyújtott ismereteket kétséget kizáró bizonyossággal el nem sajátították. A fokozatosság elvének a gyakorlatban való szigorú alkalmazása szintén sokban járul ahhoz, hogy növendékeinknek mennyiségtani ismeretei a szükséges alaposság nélkül ne szűkölködjenek". Ez elvnek megfeleielőleg vezeti a gyermeket a számára meghatározott számkörben folyton előre, arra törekedvén, hogy szemléltetés és a gyakorlati életből vett és ismert példákkal a gyermek gondolkozó képességét minél jobban megerősítse. A IV., V. és VI. részekben az éneklés, továbbá a kézi munka és testgyakorlat kérdéseit tárgyalja, és adja a szükséges ismereteket. A könyvnek e vázlatos ismertetése után mindenki meggyőződhetik arról, hogy az valósággal kincses bánya az elemi iskola második osztálya számára ; a miért is a legmelegebben ajánlom minden tanítónak és az olyan szülőknek, a kik gyermekeikkel az iskolán kivül is szeretnek foglalkozni. A könyv ízléses kiállításban jelent meg és kapható szerzőnél: VII., Hungária-kör út 233. sz. és Kókai Lajos könyvkereskedésében. Tekintettel a könyvnek meglehetős magas árára, a mi a néptanítók zsebeire nézve nagy pénz, azt ajánlom, hogy a hol a tanító nem szerezhetné be saját pénzéből e minden tekintetben értékes könyvet: szerezze meg a tanító, vagy tanítók számára az egyház, vagy az iskolát fentartó testület. A gyermekek nevelés-oktatásáná kamatozva térül vissza a könyvre kiadott 5 korona. Keresztesi Samu.