Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-02-22 / 8. szám
munkáló testvéreket czéljok felé törekvésükben minél szorosabban összefűzni; b) a lelkészi tekintélyt emelni, az önművelődést elősegíteni, a lelki gondozás gyakorlásában, az élő hit sikeres ápolásában egymásnak felvilágosítással, tanácscsal, útmutatással szolgálni; c) az egyház felvirágzását elősegíteni vagy annak fejlődését fenyegető eseményeket és irányzatokat figyelemmel kisérni és az ehhez szükségesnek, hasznosnak mutatkozó intézkedéseket, javaslatokat előkészíteni. E végből évenként egyszer rendes, de ha szükséges, többször rendkívül ülést tartanak, az esperességi közkönyvtárakat gyarapítják ós az egyházra és lelkészi karra üdvös intézményeket szellemileg és anyagilag támogatják. Az egyesület a szepességi XIII városi, a tátraalji és a VI szab. kir. városi egyházmegyék és a tiszai egyházkerület védnöksége, illetőleg felügyelete alá rendelte magát, és működésében három köri értekezletre oszlik, ú. m. a szepes-szombatira, a gölnicz-hernádvölgyire és a leibiczira. Elnökévé Weber Samut, alelnökévé Dianiska Andrást, jegyzőjévé Koch Aurélt, pénztárosává Kallath Károlyt választotta meg. Isten áldása kisérje működését ISKOLA. A sárospataki íoiskola igazgató-tanácsa f. hó 3—5. napjain tartotta meg téli rendes ülését. Az ülés főfeladatát a főiskola tavalyi vagyonkezelésének s pénztári számadásainak felülvizsgálása és a folyó évi költségvetés megállapítása képezte. Ezeknek elintézése után sajnálattal vette tudomásul a tanács Soltész Ferencz főiskolai pénztáros lemondását és megérdemlett nyugalomba vonulását. A többi ügyek során kimondta a tanács elvileg a tápintézeti helyiségnek a főiskolai nyomda kitelepítésével leendő kibővítését, s a főiskolai nyomda korszerű átalakítását. Ezek keresztülvitelével a főiskolai gazdasági választmányt bizta meg. Sajnálattal vették tudomásul, hogy a főiskola régi hűséges tanára: Szinyei Endre főgimnáziumi tanár, 35 évi szolgálat után nyugolomba óhajt menni. Erdemei elismerése mellett kérését elfogadták s tanszéke betöltését elrendelték. Mint örvendetes haladást említhetjük fel azt, hogy a tanács a szeniori és a vallástanári állást külön választotta és egy rendes gimnáziumi vallástanári állást szervezett, a melynek munkaköréül a gimnázium alsóbb osztályaiban és a tanítóképzőben végzendő vallástanítást állapította meg. Dr. Tüdős István lemondván a tápintézeti felügyelőségről, a"tanács felhívta a tanári kart jelölése megtételére. Az evang. vallásoktatók a folyó évben újra Budapesten fogják megtartani, július elején értekezletöket. Az értekezlet azon iránypontok megbeszélésével foglalkozik, a melyek alapján a vallásoktatás anyagának kijelölése, úgy az elemi, mint a középiskolák egyes osztályaiba való beosztása és a részletes tanmenet elkészítése megtörténhetik. E czólok elérése végett Hetvényi Lajos, az egyesület titkára, a következő thémákat ajánlja a tagok figyelmébe: 1. Az igaz vallásos érzelmek kifejlesztésének természetes módja és eszközei az iskolai vallásoktatásban. 2. Az ó-szövetség pedagógia jelentősége és helye a vallásoktatásban, az új-szövetséggel való viszonyban. 3. Az egyháztörténet jelentősége és helye a vallásoktatásban 4. A hit- és erkölcstan előadásának módszere s beolvasztása a vallásoktatás keretébe az iskolák különböző fokozatain. 5. Minő tananyag beosztással lehetne a mult évi értekezleten megállapított főelveknek megfelelően a középiskolai vallásoktatás eddigi tanmenetének ama kettős gyűrűjét megszüntetni, mely szerint a felső négy osztály — egy kissé tán bővítve ugyan — de osztályról osztályra ugyanazt tanulja, mint az alsó négy, s miképen lehetne a középiskolai vallásoktatást egységessé tenni? 6. Az egyes bibliai történeteknek pedagógiai s didaktikai szempontból történt kijelölése az elemi és középiskolák számára. 7. Az építő irányú vallásos irodalom remekeinek olvastatása középiskolában. Az e czélra kiválóan alkalmas művek kijelölése. — A titkár felkéri a tagokat, hogy e thémák kifejtésére vállalkozzanak s erre vonatkozó elhatározásukat vele minél előbb közöljék. Uj állami iskolák. A kultuszminisztériumban már elkészültek az 1903-ik év szeptemberében megnyitandó új állami népiskolák szervezésével. E szerint 98 községben, a melyek közül tiszta magyar 28 és vegyes lakosságú 70, összesen 144 [állami iskolát szerveznek, 256 tanítói állással Jut iskola az idén a főváros nemzetiséglakta környékére is. Budakesz, Szent-Endre-Izbóg, Budafok, Piliscsaba, Budakalász, Békás-Megyer, Pilis-Szent-Kereszt, Solymár és Duna-Bogdány kapnak szeptemberre magyar állami népiskolát, magyar óvóiskolával összekapcsolva. Az északkeleti vármegyék közül ezúttal Ungbau szerveznek 17 tanító alkalmazásával 12 új állami iskolát, a hegyvidéki akczió kulturális támogatására. A Tisza-Maros szögében, kivált Torontálban állítanak sok új iskolát, mintegy liusz új tanító alkalmazásával. A Dunántúl, kivált Moson vármegye kap több új iskolát, a melyekben 16 állami tanítót alkalmaznak. A felvidéki vármegyék közül Abauj vármegyének jutott a legtöbb új iskola, 13 új tanítóval. Végül az Alföldön, Hódmezővásárhely tanyái és Makó kapnak 46 tanítóval uj állami népiskolákat. Az uj iskolák egyrésze felekezeti iskolák államosítása útján jött létre. Van 9 olyan község is, a melynek eddig egyáltalán nem volt iskolája. Az ez évben megnyitandó iskolákkal együtt a kultuszminiszter immár öt év óta a tervezett ezer új állami iskolából 724-et állított föl, 1605 tanítói állással. Az állami tanítószemélyzet tagjai (a népiskolai tanítóktól kezdve föl az egyetemi tanárokig) a napokban beterjesztett törvényjavaslat szerint szintén részesülnek fizetésjavításban. Egyik legfontosabb rendelkezése a javaslatnak az, hogy az állami tanárok kivétetnek a fizetési osztályokból és fizetésök emelkedése egészen külön szabály szerint történik. Másik sarkalatos intézkedés az, hogy a 2600 kor. alapfizetésről a középiskolai tanár, minden külön előléptetés nélkül, öt évenként 600—600 koronával megy előre, úgy hogy a 25-ik szolgálati év betöltésével 5600 kor. fizetést kap. Az igazgatók külön javadalmat élveznek. A tanárok lakáspénze négy polgári osztályba sorozott három fokozat