Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-22 / 8. szám

kezleti felolvasását közli a belmisszióról és a cura pastoralisról. A mit e belmissziói egyesületről mond, az immár túlhaladott dolog; a többi azonban ma is aktuális és érdemes a komoly figyelembevételre. A 2-dik számtól kezdve érdekes részletek közlése veszi kezdetét Mikulik Józsefnek a gömöri ev. esperessóg történetét tárgyazó, kéziratban fenmaradt munkájából. A közleményeket, a melyekben sok érdekes dolog foglaltatik, ajánljuk egyháztörténetészeink figyelmébe. Végül Balla Endre úrnak e Lap mult heti számában közlött czikkére kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a Tisza-féle adótervezet kategóriáit ebben a czikkében helyesen értette meg. E kijelentésem mellett azonban, magam igazolása végett szabad legyen ismertetett czikkéből a következő részt szószerint közölnöm : „A másik hibája a Tisza-féle javaslatnak, mint már előzőleg is említém, az, hogy a csekély vagyonnal birót 25, a gazdagot pedig csak 5 % egyházi adóval terheli. Az 1—5, 10—20 korona állami adót fizetőnek egyházi adófizetési képessége tehát 25%) a

z

1000 kor. állami adófizetőé pedig 5%- Vagyis, mikor az egy holdas szegény ember kifizeti állami, megyei, út és községi pótadóját s megveszi téli gúnyáját és tüzelőfáját, ha ugyan tudja: akkor még képes 25% egyházi adót is fizetni; de ha az ezer holdas úr összeszámítja kiadásait és bevételeit: egyházi adófizetési képessége 5%-ra száll alá". Tisztelettel kérdem már most: igaz felmutatása-e ez a Tisza-féle tervezetnek, s a ki csak ezután indulna, úgy értené-e azt meg, a hogy valóban értendő? Teljes nyugodt lélekkel merem várni e kérdésekre mindenek feleletét. Czikkének e része jogosított fel arra a feltevésre, hogy a Tisza-féle tervezetet nem értette meg. Most már e második nyilatkozatából látom, hogy érti; de azt is látom, hogy ismertetett czikkének kommentálása és a megértett tervezet igaz értelme között igen nagy az eltérés. Részemről tehát azzal a kéréssel fejezem be ezt az ügyet, hogy ha nem akarja kitenni magát Nagytiszteleted annak, hogy félreértessék: úgy méltóztassék írni a helyesen megértett dologról, a mint annak a helyes és igaz értelmezése megkívánja, ne pedig úgy, hogy a kevésbbé figyelmes olvasót helytelen meggyőződésre és ítéletre vezesse. —r —n. MISSZIÓÜGY. A Lorántffy Zsuzsanna-egyesület köréből. Ez az áldásos munkát végző egyesület f. hó 16-án tartotta közgyűlését, a melyet cl. u. 3 órakor istentisztelet előzött meg a Kálvin-téri templomban. Az alkalmi beszédet Petri Elek theologiai tanár tartotta, a ki 1. Ján. 4 : 16. alapján (Az Isten szeretet és a ki a szeretetben marad, az Istenben marad és az Isten abban) gyönyörűen fejtegette a segítő és könyörülő szeretet hatalmát, áldását és hasznos gyümölcseit. Predikáczió előtt a Krausz Gusztáv által betanított és vezetett ref. főiskolai énekkar összhangzatos énekében gyönyörködött a szépszámú közönség. A közgyűlést a Lónyay-utczai főgimnáziumban, Gergely Antal mezőtúri lelkész rövid fohásza után, Szilassy Aladárné elnök nyitotta meg tartalmas beszéddel, a melyben a betöltött tizedik munka-év fontosabb mozzanatait emelte ki. Dessewfjy Emma titkár hosszabb jelentésben az év eseményeit, az egyesületnek valóban sokoldalú tevékenységét sorolta föl. Az egyesület pénzügyeiről Szőts Farkasné pénztárnok tett jelentést. Az „Olajág" czímű egyesületi lap munkásságáról, bevételeiről és kiadásairól Vargha Gyuláné szerkesztő számolt be. A közgyűlés örömmel és nagy meghatottsággal hallgatta a különböző előterjesztéseket, a melyekből a következő közérdekű részleteket emeljük ki. A Lorántffy Zsuzsánna-egyesület nemcsupán jótékony egyesület, hanem valódi evangéliumi egyesület, a melynek főbb munkaágai a szegény-gondozás, árvanevelés, cselédképzés és a különböző fajú evangélizálás között oszlik meg. A szegények segélyezését, a szegények meglátogatásával ós vallás-erkölcsi gondozásával köti össze. A mult évben 12 családot állandó havi pénzsegélyben, mintegy kétszer annyit heti kenyér-segítésben részesített és ruházattal száznál több Ínségest látott el. A női és gyermekruhákat magok a tagok varrják a hétfőn délutáni összejöveteleken, a melyek a nyár kivételével egész éven át a Baldácsy-teremben (Kálvin-tér 7.) tartatnak. A szegények pénzsegélyére 1411 koi. 70 fill., ruházatára 2002 kor. 98 fill., élelmére 367 kor. 97 fill., összesen tehát 3782 kor. 60 fillért költött a mult esztendőben. Az árvák és elhagyatott gyermekek nevelését a mult évben is akként folytatta az egyesület, hogy a fővárosi gyermekeket vidéken egy-egy buzgó családnál s az illető lelkipásztor felügyelete alatt helyezte el. Törökszent-Miklóson 6, Tasson 4, Mezőtúron 3 árva gyermeket gondoztatott, ruházott ós neveltetett. Erre a czélra 2300 kor. 19 fillért adott ki. A cselédképző munkásságát akként rendezte be az egyesület, hogy Budapesten (VII. k., Rózsa utcza 15. sz.) cselédotthont nyitott s ezzel kapcsolatban mosó-vasaló intézetet tart fenn. A cseléd-otthonban a 14—15 éves fiatal cselédleányokat a háztartási teendőkben oktatja és gyakorolja, közülök az erősebbeket, néhány állandó mosónő, vasalónő mellett mosásra és vasalásra alkalmazza. A kettős intézet Rau Lina diakonissza vezetése alatt áll, a ki a háztartásra és a cseléd-növendékek valláserkölcsi gondozására az egyesületi misszionárius (jelenleg Sörös Béla gyiijtőfogházi lelkész) közreműködésével különös súlyt fektet. A cseléd-otthonban a mult évben 14 cseléd-leányt képzett-gyakorolt az egyesület. A cselédotthon háztartására 4089 kor. 77 fillért, a mosó-intézetre 6322 kor. 29 fillért költött az egyesület; de ebből az összesen 10112 kor. 6 fillérből a mosóintézet keresete útján visszatérült 8552 kor. 79 fillér. Az egyesület evangelizáló működése kiterjed a mindkét nemű gyermekekre és a felnőtt nőkre. A gyermekek evangelizálása a vasárnapi iskolák útján történik. A mult évben is ezer gyermek látogatta a Lorántffyak vasárnapi iskoláit. Ezekben a vasárnapi iskolákban az egyesület önkényt vállalkozó tagjai bibliát olvasnak és