Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

nincsenek. Különben nem jelennének meg évről-évre újabb kísérletek a fölmerülő szükség kielégítésére. Kis József kézalatti kátéja elvszerűleg, öntudatosan van szerkesztve. Az Apostoli Hitformát követi tételről tételre. Ily alapon először megismerteti az evangéliumi keresztyén vallást, azután azt tünteti fel, hogy a pápa egyháza miként és mikben tért el az eredeti alapról, s végül vallásunknak a többi keresztyén felekezetektől való különbözését mutatja ki. A Kátéhoz irt Előszóban helyesen emeli ki a szerző, hogy a konfirmácziói oktatásban a hiterősitésre és a felekezeti hittudat teljes kiépítésére kell törekedni. Az ünnepi énekek betanítására súlyt fektet. Az alkotmánytan és szertartástan ismertetését feleslegesnek tartja. A bibliai történetek, a biblia ismertetése, az egyháztörténet és az erkölcstan felvétele, szerző szerint, szintén nem okvetlenül szükséges. Ellenben annál határozottabban kidomborítandók a christologia és a felekezeti váltanok. Függelékben a baptisták és a nazarénusok tanításait is ismerteti. A Káté határozott evangéliumi szellemben van írva, tiszta református hittudattal és a hitczikkek helyes értelmezésével. Irályában egyszerűségre és világosságra törekszik, de a Bibliának és Énekes Könyvnek ismert és megszokott kifejezéseit, a hol csak lehet, felhasználja. Első olvasásra a Káté mind tartalmi, mind alaki tekintetben nagyon jó benyomást tesz, s mi hiszsziik, hogy a gyakorlati tűzpróbát is jól kiállja a csinos nyomású és nagyon olcsó (20 filléres) Káté. ** A Magyar Birodalom Története czímű Acsádyféle munkának most megjelent 7-ik és 8-ik füzete a magyar királyság második századával foglalkozik. Drámai élénkséggel rajzolja a Bizánczczal folytatott nagy küzdelmeket és finom kritikával mutatja meg ezeknek a harczoknak a fiatal magyar állam fejlődésére ható következményeit. III. Béla és Imre királyok jelentőségét, uralkodói működését élénk világításba helyezi. Az új kultúrtörténeti adatok egész halmazával mutatja meg, hogy mint hagyja el Magyarország uralkodásuk alatt a régi ösvényt és lép arra az útra, a melyen a szószoros értelmében nyugati és modern állammá fejlődött. Mikor Imre meghalt, a magyar király nemcsak Magyarország, Horvát- és Dalmátország, hanem Ráma, Ráczország, Halics és Bolgárország királyának czímét viselte. Szerző rámutat arra is, hogy a királyság második századában nemcsak határaiban, de belől a közszellemben és közszervezetben is lényeges változáson ment át a fiatal Magyarország. Átment nemcsak külső szokásaiban, hadviselése módjában, hanem eszejárásában, érzéseiben és gondolkozásában is. Magyar maradt a nemzet, de európai magyar. Ezek a köziélek és közszervezet átalakítására vonatkozó fejtegetések a magyar kulturhistóriának legszebb lapjai közzé tartoznak. Nemcsak tartalmuknál, a stílus melegségénél és szépségénél fogva, hanem érdekességüknél fogva is. A szépen illusztrált munkát az Athenaeum adja ki két íves füzetekben, melyeknek ára 60—60 fillér.' Most jelent meg: Szügyi J.: Négyhangú magyar ev. ref. Olnojrálkönyv 2-dik kiadása; ára 8 korona. Van Oosterzee J.: A HeidLelt>e**g:i Káté 52 egyházi beszédben, dr. Antcd Géza fordításában. Ara vászonkötésben 12 korona. — Mindkét munkát kiadja és az utóbbit 2 koronás havi részletben is szállítja László Albert és Társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület bizományosa Debreczenben, a ki kívánatra ingyen kiildi meg részletfizetésre szóló theológiai könyv-árjegyzékét. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A z.-esalánosi ev. gyülekezet Fischl Tóbiás varsádi segédlelkészt, — a rónádfai ref. gyülekezet Szabó Sándor alsó-alapi helyettes lelkészt, — a sáregresi ref. gyülekezet, Vargha Kálmán berhidai lelkész helyett, a ki a meghívást nem fogadta el, meghívás útján Szokó István várpalotai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A felengedi ref. gyülekezet f. hó 13-án vezette be hivatalába új lelkipásztorát: Fehér Pált. Követésre méltó példa. A bögözi ref. gyülekezet, a mint az Erd. Prot. Lap írja, követésre méltó módon végzi a lelki építés nemes munkáját. Az egyházközség 14 körre van felosztva. Minden kör élén egy-egy presbiter áll 5—5 bizottsági taggal (diakónus vagy diakonissza). Minden kör számára jár a téli hónapokban 1—2 vallásos irányú lap a diakónus-presbiter részére. Ezt a hétnek egy meghatározott estélyén felolvassák; máskor minden köri tag el is viheti magához. Ezen újságok ára fedezésére évenként egy farsangi mulatságot szoktak tartani, mely rendesen oly szépen sikerül, hogy a lapok árán kivül egy-egy éltrevaló más dolgot is megvalósítanak belőle. A mult évben temetési eszközöket szereztek be; az idei mulatság jövedelméből pedig a harmadik harangra akarják az alaplerakást megkezdeni. Isten segélje meg a bögözieket nemes törekvésükben! Az udvarhelyi ref. egyházmegye folyó hó 16-án rendkívüli közgyűlést fog tartani Székely-Udvarhelyen. A közgyűlés tárgyai lesznek: az egyházmegyei gondnokok eskütétele ; tanítók és énekvezérek bekebelezése, illetve felesketése; számvevő, egy tanácsbiró és a fegyelmi bíróságba egv pótbiró választása. A hevesnagykunsági ref. egyházmegyében legközelebb bontották fel az új tisztikarra beadott. gyülekezeti szavazatokat. A beadott szavazatok eredménye szerint a tisztikar következőleg alakult meg: Esperes Dorogi Lajos; gondnok Horthy István. Lelkészi tanácsbirák: Vadai Ferencz, Gulyás Lajos, Győri Lajos, Jákó Balázs, Szűk Károly, Hajnal Elek. Világi tanácsbirák: Jakucs Gábor, Helmeczy Béla, Mészáros Illyés, Gaál Kálmán, dr. Tóth János, ifj. Széky Péter. Lelkészi főjegyző: Győri Lajos; világi főjegyző: Jakncs Gábor; lelkészi aljegyző: Török Imre; világi aljegyző: dr. Pallagi 14*