Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

séért, illetve módosításáért: még nagyobb lenne az az ár, a mit visszaállításáért fizetnünk kellene. — E véleményével nem áll egyedül czikkező. a mint pedig gondolja. Mi is kijelentjük, hogy a protestáns revíziónak épen nem vagyunk hívei; sőt igen veszedelmesnek tartjuk annak követelését. Az a helyes, a mit Morvay mond, hogy t. i. ne a kinyitott ajtót igyekezzünk bezárni, hanem „nyúljunk inkább saját kebelünkbe s kérdezzük meg egész őszintén magunktól: mi lehet az oka, hogy a nyitva hagyott ajtón több bárány menekül ki, mint a hány bejön?" — 1).—á. bevégzi a ref. theol. akadémiák 1900/901. évi működésének ismertetését, s tanulmányát e szavakkal zárja: „Mit árul el ez az ismertetés'? Azt, hogy a jövendő nemzedék nem nagyon buzog, nem nagyon lelkesedik! Munkásság, szorgalom, igazi verseny nem árulja el leikök magasabb vágyait, törekvéseit! Kemény ítélet De hát vájjon nem dicsekedéssel kellene-e minden leendő ev. ref. lelkipásztorról szólani ? Vajha lehetne. Azok, a kik egyházi szolgálatra szánták el magokat, vegyék eszökbe, hogy a világ világossága és a föld sava tartoznak majdan lenni. Olyan előkészülettel pedig, a minőt elárulnak: nem lehet!" Bizony, eléggé szomorú dolog, hogy így kell szólnia az ismertetőnek. De valóban nagy oka van feljajdulásának; mert tény, hogy összes theol. akadémiáinkon hiányzik ifjúságunkból az az igazi buzgóság, szorgalom, a mely a hivatás magasztosságából és az az iránt való nemes lelkesedésből származik. Zsinatunknak valóban gondoskodnia kell lelkészképzésünk olyan rendezéséről, a mely mellett jobb eredményeket remélhetünk, s nem kell egyházunkat attól féltenünk, hogy lelkészeink gyarló készültsége, gyarló valláserkölcsi élete és hivatássuk nem megfelelő betöltése miatt kárt fog szenvedni! Az Erdélyi Prot. Lap 4-dik számában B. S. arról kezd czikkezni, hogy miért üresek templomaink? Ha a czikk befejeződik, még visszatérünk reá. -— Jancsó Sándor a prédikácziós kötetéről lapunk főmunkatársa által írt bírálatra tesz megjegyzéseket. E megjegyzésekre, részint mivel nem ott közöltettek, a hol a bírálat megjelent, részint pedig mivel Jancsó nem any-nyira az ő kifogásolt theológiai álláspontját igyekszik igazolni, mint inkább csak állításainak elferdítésével • vádolja a bírálót, nem tartja szükségesnek válaszolni főmunkatársunk. Véleményének teljes fentartásával csupán annyit tart szükségesnek kijelenteni, hogy a ki meg akar győződni, hogy kinek van igaza, olvassa el mind Jancsó beszédeit, mind a bírálatot. — Az 5-dik számban Váró Ferencz ír az orsz. ref. tanáregyesület szervezésének hasznos és szükséges voltáról; Zsigmond Ferencz pedig az új énekeskönyvről. A revideált énekeskönyv helyett, mind a szövegben, mind a dallamokban teljesen új, magyar énekeskönyvet kivan, s e végre azt indítványozza, hogy a gyűjteményből kiválogattatVán a költői és irodalmi becscsel bíró szövegek, azok, részben a meglevő értékesebb dallamok felhasználásával, részben pedig új dallamok által megzenósíttessenek. — Mi e véleményben nem osztozunk; ellenkezőleg azt óhajtjuk, hogy új énekeskönyvünk, a mennyire csak lehet, megtartsa mind a régi szöveget, mind a régi dallamokat. Nagy emléknek és nagy részben igen becsesek azok; nagv kegyeletlenség volna őket egyszerűen sutba dobni. Különösen dallamaink között vannak nagy számmal olyanok, a melyek nemcsak a magyar, de a világzeneirodalomnak is drága kincsei. Őrizgessük azért őket féltő szeretettel, nemhogy könnyelműen eldobjuk. Az Evang. Egyház és Iskola 4. ós 5-dik számában Stromp László felel vallástanítási tervezete birálóinak. Ha válaszát befejezi, még majd visszatérünk reá. Gajdács Pál bírálja az evang. egyházi énektár próbafüzetét, különösen azt hangoztatva, hogy az énekeskönyv szerkesztésénél a ritmikus ének követelésében óvatosak legyünk és ne kívánjunk lehetetlent. -• r. — n. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Az Indexről, mint az 1900. évben letiltott könyvek pápás jegyzékéről érdekes képet nyújt Stümke H. tanár a „Zeitschrift für Bücherfreunde" decz. füzetében. A következőkben közli a maga nézeteit: A tiltott könyvek főrészét máig is az apostaták, haeretikusok, schismatikusok és akatholikusok művei képezik, a melyek valamelyes kritikai formában a r. kath. egyházzal foglalkoznak. Azért ott szerepel Montaigne, Montesquieu, Malebranche, Locke, Spinoza, Bruno Giordano, Grotius Hugó, Lammenais, Pascal, Holbach, d'Alembert, Diderot, Voltaire, Rousseau, és Nagy Frigyes feltétlenül, Descartes ellenben csak feltételesen. Az újabb vallás-bölcseleti írók közül Strauss és Renan, Friedrich, Froschammer és Schulte „sind verpönt"; ezeken felül ott van Comte, Cousin, Mill St., Gibbon, Mignet, Kant („A tiszta ész bírálata cz. műve), Buhle, Schwegler és Tennemann bölcselettörténete, Taine angol irodalomtörténete, Ranke pápai, Gregorovius Róma története, Sahatier Assisi Szent Ferencz élete stb. Kempisi Tamás, Zsocke és Zimmermann ismeretes asketikus művei, nem approbált kiadásaikban hasonlóképen tiltott könyvek. Le vannak tiltva továbbá Balzac, Sand G., Sue J., Murger, Dumas, Lebrun és Zola összes művei. Hugó Viktor „Misérables" és „Notre Dame" cz. művével szerepel a jegyzéken, Flaubert Bovary Madame és Salombo, Heine útrajzaival és újabb költeményeivel, s végül Lenau- az Albigensekkel. Csudálatos, hogy Nietzsche, Feuerbach, Schopenhauer, Darwin, Haeckel, Marx, Engels és Bebel nem szerepel az indexben, ele már Negri; Gráf, Ferri és Mantegazza a legszigorúbb tilalom alatt állanak. Ezeket olvasva azt kérdezzük, hogy mi volna a művelt emberiség kultúrájából, ha Rómának csakugyan sikerülne letiltani, vagy talán megsemmisíteni e kiváló irodalmi termékeket ?! Ejszakamerika ev. luth. egyházáról érdekes statisztikai adatokat közöl az „Alig. Ev. Luth. Ztg." mult heti száma. A 4 nagy luth. egyháztestületnek, névszerinti az egyet, zsinatnak, a zsinati értekezletnek, Délamerika egyes, és egyet, zsinatának van mindössze 6914 lelkésze, 11,425 egyházközsége, 1.705,185 kommunikánsa, 4034 egyházközségi iskolája, 3994 tanítója, 190,095 tanulója, 5725 vasárnapi iskolája, 52,601 hivatalnoka és tanítója, 570,129 tanulója (?) s végül 1.185,958*92 dollár önkénytes adomány-jövedelme missziói ós jótékonysági czélokra. A 4 nagy luth. egyháztestület híveinek száma az Egyes.Államokban és Kanadában 9.000,000 lélek. Az éjszakamerikai ev. luth. egyháznak van 23 theol. szemináriuma,