Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-28 / 52. szám

semmilyen irányban sem kell, még a bibliára támaszkodva sem. A protestantizmus az igazság alapján állva nem lehet ellensége a józan haladásnak és a tudomány valódi vívmányainak. A protestantizmus a tökéletes vallás világnézete, a melynek nincsenek emberileg kovácsolt dogmái, melyek az igazság útjába feküdnének. A fejlődés. az* élet; a megkövülés: az halál. A protestantismus a legfelvilágosultabb agynak is megadja a vallás vigaszát; a hitet a világegyetem hatalmas teremtőjében és szeretetteljes gondviselőjében, a nélkül, hogy tőle az igazságon sarkalló meggyőződésének megtagadását vagy természetellenes dolgok elhivését követelné. A reformáczió örök érdeme, hogy az emberi lelket a dogmatizmus békóiból kimentette és az isteni kijelentés bizonyosságára, világosságára emelte. Századok multak el a wittenbergi kalapácsütések óta. Véres küzdelmek folytak a vallás- és gondolatszabadságért. És ma... ma azt látjuk, hogy ismét megnehezült az idők járása felettünk. A vallási türelmetlenségnek és a felekezeti fanatizmusnak kísérletei újból és újból feljárnak. A szeretetlenség tért hódít mindenütt, de főleg vallási téren. Avagy nem olvastuk-e csak a közelmúltban, hogy a római pápa brévét adott ki, melyben imát hirdet „az eretnekek kiirtásáért". Nem tudunk-e napjainkban olyan törekvésről, mely az 1868: LIII. t.-cz.-nek 19. §-át meg akarja változtatni. Azt a §-t, mely így szól: „Egyik vallásfelekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbeliek ünnepeit megtartsák vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától tartózkodjanak". És azt kívánják, hogy az ipari munkaszünetről szóló 1891: XIII. t.-cz. fektettessék rvallásos" alapokra és terjesztessék ki a keresztyénség, értsd: a katholiczizmus fő ünnepeire is. Nem látjuk-e naponkint azt, hogy egy vallásfelekezet akarja monopolizálni a krisztusi tanokat, midőn hirdeti, hogy keresztyénség vagy katholiczizmus azonos fogalmak és kiközösíti az akolból az eretnekeket és szakadárokat egyaránt. Nem hallottuk-e, hogy egy főpap, a ki a kormány tévedéséből „Erdély püspökének" nevezi magát, még akkor sem akart „protestánsokkal és zsidókkal" együtt ünnepelni, mikor Magyarország királynéjáról elnevezett lobogónak felavatásáról volt szó? Nem veszszük-e észre, hogy a polgári házasságról szóló liberális törvényben biztosított szabad elhatározási jog örve alatt a klerikális propaganda, nem rettenve vissza sem áldozatoktól, sem a legmesszebb menő erkölcsi kényszertől, híveket toboroz magának még a meg sem szülöttek között is. Mi ez, ha nem megannyi jelensége a vallási türelmetlenségnek, mely nem halt meg, csak aludott. De látunk mást is. Olyan a hangulat, mintha alkonyodnék. A sötétség madarai kóvályognak a légben. Huhog a bagoly- és repked a denevér! Itt van az új csodának hivő serege: a spiritiszták. Ezeknek nem elegendő a tünemény megmagyarázására széles e föld és az itt működő sok hatalmas erő. Nekik csoda kell és mozgósítják a szellemek egész birodalmát. Nem hangoztatják-e napjainkban bizonyos oldalról azt a kívánságot, hogv a vallásfelekezet elvei érvényesíttessenek a tudományban is, „Az egyháznak, mondja Desjardins, természetesen souverain joga a tudomány fejlődését meggátolni, ha azt hiszi, hogy ez a fejlődés a pillanatnyi viszonyok között a hit sokkal magasabb érdekeire nézve veszélyessé válhatnék". Megindult tehát a harcz a „vallástalan" tudomány ellen. Keresztyén testvéreim ! Én azt tartom, hogy a tudomány eredeti természeténél fogva nem is lehet vallástalan ; mert a hit, a vallás és a tudomány különböző tereken mozognak. A lét nagy kérdései előtt: mi vagyok és miért vagyok? örökre tehetetlenül fog megállani a tudomány; mert a végokot és végczélt titkos lepel borítja. De másfelől a vallás sem avatkozhatik be a tudomány dolgába; mert az nem tartozik reá. A tudomány végső határán, ott, a hol ez kimondja az ignorabimust, ott sarjadzik ki a hit virága. Épen azért az elvhű protestantizmus nem vezethető harczba a tudomány ellen, és a valódi tudomány nem foghat fegyvert az evangéliumhoz hű vallás ellen. A protestáns szellem és a modern kultura szelleme ikertestvérek s csak félreértésből fordulhatnak egymás ellen. Ha tehát azt látjuk is napjainkban, hogy erős aknamunka folyik a keresztyénség két alapköve: a szeretet és az igazság ellen: ne ijedjünk meg. Bíznunk lehet abban, hogy az igazság napja előbb-utóbb áthatol az előítéletek és téves felfogások ködén. Bíznunk kell benne, hogy eljő a kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán. Hogy eljő a kor, melyben nem járnak fel többé a felekezeti gyűlölség undok kísérletei. Hogy eljő a kor, a midőn a tudomány gyertyáját nem fogják a babona vékája alá rejteni. Hogy eljő a kor, melyben nem lesz a nép többé kiskorú. Eljő a kor! Lehullanak a bálványok és a tiszta krisztusi hit éltető melegét fogják terjeszteni az összes oltárok lángjai: hirdetve a teremtő bölcseségét, a mindent átölelő szeretet erejét és az élet szépségét. És akkor ez a föld nem lesz a „siralom-völgye". De lesz az, a mivé lennie kell: az emberi boldogságnak, az emberi jólétnek örök forrása. „Utalni túlvilágra messze czél! A túlvilágot kell a földre hozni, Építni mennyet ember egyetemből Az embernek s az ember javára!" (Madách.) Dr. Flórián Károly, jogakadémiai tanár. Vegyesházassági statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal havi közleményei szerint Magyarországon f. évi szeptember havában 7081 házasság köttetett. Ebből vegyes házasság: 1018, %-ban: 14 37. Tiszta ág. h. ev. házasság: 311; ev. ref. 523. A gyermekek vallására vonatkozó 249 összes megegyezésből esik az apa vallására: 109 az anya vallására : 140. A róm. kath. egyház javára; 152, a gör. kath. 16, a gör. kel. 5, az ág. h. ev. egyház javára: 25, az ev. ref. 50, unitárius, az izraelita hitfelekezetre 1. Horvát-Szlavonországban szeptemberben : 768 házasság köttetett Ebből vegyesházasság': 20, %"ban: 2'60.,;

Tiszta ág. h. ev. házasság: 19, ev. ref. 1. A gyermekek vallására vonatkozó 5 összes megegyezésből esik