Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-21 / 51. szám

hoz találó példákat, a vallásos összejövetelekhez hatásos történeteket és értékes anyagot találhatnak ebben a protestáns példatárban. A szerző pedig fogadja elismerésünket, hogy a protestáns lelkületű ősök emlékezetét felújitgatja s példájukkal tanítani segít korunk gyermekeit igaz hithűségre és valódi honszeretetre. Sz. F. ** Egyházi értekezleti Emlékkönyv. A dunamelléki egyházkerület ez idei értekezletének Emlékkönyve Szőts F^arkas titkár szerkesztésében a napokban hagyta el a sajtót. Van benne két felolvasás. Az elsőt Csűrös István budapesti főgimnáziumi vallástanár tartotta. „Társadalmi betegségek" cz. a. kimutatja, hogy korunk főbaja a bálványimádás, az élvezetek s a földi dolgok bálványozása, a mi ellen az Ige az igazi hathatós fegyver. A másodikat Molnár Albert fóthi lelkész olvasta föl „a konfirmáczió hatályasabbá tétele" érdekében, s ebben azt javasolja, hogy a konfirmáczió a 15-dik életévben tartassék s az előkészítés ideje karácsonytól nagypéntekig terjedjen. E két felolvasáson kivül az Emlékkönyv közli a pesti egyházmegye javaslatát az egyházi adó törvényhozási úton leendő eszközlésére nézve; lenyomatja Szabó Aladárnak amaz ismeretes indítványát, hogy Kálvin János születésének négyszázados évfordulója alkalmával a magyar reformátusság közerővel állítson Budapesten egy nagyobb szabású Kálvin-házat (Calvineum), a melyben a zsinati és más nagy egyházi gyűlések alkalmas tanácstermet, a theologiai akadémia és a Ráday-könyvtár megfelelő elhelyezést nyerjen. Végül közli az Emlékkönyv az értekezlet jegyzőkönyvét, naplóját, alapszabályát stb. ** Zsoltárok és Dicséretek. Férfikarra átdolgozta Sarud;/ Ottó tanítóképző-intézeti tanár. I. füzet. Ára 1 korona. Budapest, 1902. Kókai Lajos kiadása. E czím alatt derék munkácska hagyta el a sajtót. Örvendetes dolog, hogy egyházi zenénknek újabban több művelője akad. Sarudy Ottó azonban nemcsak a számot szaporítja, mert jelzett műve komoly törekvésnek és öntudatos munkának az eredménye. Öntudatosságára vall először is az énekek rhythmikai beosztása, Nem követte a nyugati, különösen német auftaktusos írásmódot; de a másik hibába sem esett, nem akart fából vaskarikát, idegen melódiából magyar dallamot faragni, melynek erőszakolása új énekeskönyvünk szerkesztésénél is hiú törekvésnek fog bizonyulni. Másodszor szigorú ós következetes a szólamok hangterjedelmének megállapításában. A tenor az egyvonású fis-1 (írásban, természetesen kétvonásút), a bassus a nagy F-et nem haladja túl. A középső szólamok szintén a kellő hangterjedelemben mozognak. Érdekes és tanulságos, hogy Sarudy a tenor szólamot fis-nól magasabbra nem vezeti, holott némelyek a gyülekezetet is ily magas hangterjedelemben szeretnék énekeltetni; de ime, lassanként rátérünk a helyes útra. Sarudy műve jó szolgálatot fog tenni a középiskolák felsőbb osztályaiban, a hol egyházi zenénknek férfikarban való művelésére is kellő tért kell nyitni. A tanítóképzőkben pedig, az egyházi énekek szebb előadása mellett, a gyakorlást ez énekeken kezdve, a növendékek a karvezetésben is megfelelő jártasságot szerezhetnek. Különösen becses e munka az örvendetesen szaporodó ev. ref. egyházi énekkarok szempontjából, mert meg kellene már végre-valahára szűnnie annak a hibának, hogy némely énekkar a képességét meghaladó és sokszor értéktelen zeneművekre fecsérli idejét és erejét, A jobb énekkaroknak is nyereség e mű, mert oly egyházi énekkart, mely zsoltárainkat, dicséreteinket kellő figyelemben nem részesíti, elképzelni sem tudok. Ezekre való tekintetből ajánlom a „Zsoltárok ós Dicséretek" e füzetét (I. füzet), melyben 45 dallamot találunk egyszerű homophon stílű, összhangosítás és szólamvezetés tekintetében általán sikerült átdolgozásban. Szerzőnek legyen szabad ajánlanom, hogy a következő füzetben az énekeknek legalább egy részét polyphon stílben, Bach modorában dolgozza ki. A mű ára jutányos, papirosa, nyomása s általában kiállítása — egy-két könnyen javítható sajtóhibát leszámítva — szinte példányszerű s a protestáns kiadványairól előnyösen ismert Kókai Lajos áldozatkészségét dicséri. Hodossy Béla. EGYHÁZ. Lelkószválasztások. A jókai (komáromi egyházmegye) ref. gyülekezet meghívás útján Gulyás Lajos komáromi segédlelkószt választotta meg lelkipásztorává. — A nagyszombati evang. gyülekezet második lelkészi állására Albrecht Géza hitoktató választatott meg. Lelkészbeiktatások. A mórágyi reform, gyülekezet f. hó 7-én iktatta be aB. Pap István Uj-Soóvéra távozásával megürült lelkészi állásra megválasztott új lelkipásztorát: Szakács Imrét. A beiktatást, az esperes megbízásából Széky Géza gerjeni lelkész végezte. A gyülekezet nő tagjai az új lelkészt egy szép selyem palásttal lepték meg. — A kolozsvári ref. gyülekezet is folyó hó 7-én iktatta be hivatalába a magyar-utczai templomhoz választott új lelkészét: F. h-say Józsefet. Az új lelkipásztort maga Bartók György püspök vezette be gyülekezetébe. Nyugalomba vonult lelkész. A nagy-rőczei evang. gyülekezet lelkipásztora: Reuss Lajos leköszönt állásásáról és nyugalomba vonult. Új anyaegyház. A zsolnai ev. missziói gyülekezet anyaegyházzá alakult, s megnyervén a lelkészi kongrua állami kiegészítését, az ekként szervezett lelkészi állásra legközelebb már megválasztja lelkipásztorát, Szórványok gondozása. A Trencsén városi és megyei református hivek számára a közelgő karácsonyi ünnepek másodnapján, deczember hó 26-ikán délelőtt 10 órakor, a trencséni megyeház dísztermében úrvacsoraosztással egybekötött isteni tiszteletet tartok. Sedivy László, nyitrai ev. ref. lelkész. Egyházi aranykönyv. Néhai Takács Ignácz földbirtokos a meszleni evang. gyülekezetnek végrendeletiig 26 katasztrális hold, első minőségű szántóföldet ha-104*