Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-21 / 51. szám

szerző nem eléggé sikeresen oldotta meg. A nagy probléma részletei között, a sok és apró mellékkérdés közben szerző elveszíti a főkérdés fonalát, a megigazulás tanának világos ós jellegzetes feltüntetését. A sok fától nem látja az erdőt. Az alaptan fejlődési stádiumait nem elég jellegzetesen domborítja ki. Ebbe a lényeges hibába szerzőt, azt hiszem, művének helytelen módszere sodorta bele. Lencz ugyanis akként jár el, hogy a mikor a Melanchton művét ismerteti, ugyanakkor az ismertetéshez a maga bírálati megjegyzéseit is mindjárt hozzáfűzi. Ez a sok apró-cseprő megjegyzés, elemzés és Összehasonlítgass egyfelől zavarossá s ebből folyólag élvezhetetlenné teszi a szerző fáradságos munkáját, másfelől meg nagyon akadályozza az olvasót abban, hogy Melanchton dogmatikai egyéniségéről, közelebbről a megigazulásról való tanításáról, ennek fejlődéséről összefüggő, teljes és határozott képet alkosson. A munka kidolgozása is elnagyolt egy kissé. Lencz tanult theologus, de gyenge író. Nincs a munkájának kellő belső szerkezete s nem eléggé kidolgozott a technikája. Valami sajátos, szaggatott, darabos, mondhatnám döczögős a nyelve, s e mellett csak úgy hemzseg benne a sok germanizmus; meglátszik, hogy németül írta és azután fordította magyarra) és a latinizmus is. A nyomtatása is silány s még hozzá tele van a könyv sajtóhibával. Az ilyen pongyolán szerkesztett és silányan kiállított munkákkal bajos megkedveltetni a theologiai szakkérdéseket. A szorgalmas és tanult fiatal szerzőnél dicséretet érdemel a nagy tanulmány s a kiváló igyekezet. In magnis et voluisse sat est. De ha haladni akar, fogadja meg azt a jóakaratú tanácsomat, fordítson több gondot munkái szerkezetére ós stílusára is. Mert a mai kor ízlése azt szereti, ha a tudományt is csinos, tetszetős alakban kapja. Szép lélek, de szép test is: ez a modern ember jelszava. A kóczos könyvek nem kellenek ma már senkinek, ha még oly sok is bennök a tudomány. Sz. MISSZIÓÜGY. Keresztyén hitfeleinkhez ! Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Űr Jézus Krisztustól. A „Lorántffy Zsuzsanna-egyesület" immár tíz éve, hogy szivére vévén a Megváltó parancsát, az éhezőnek enni ad, a mezítelent felruházza, az útonjárót befogadja, a foglyokat és betegeket látogatja, az árvának ós elhagyatottnak a gondját felveszi ós mindnyáját lelki gondozásában is részesíti. A keresztyén jótékonyság eme munkáit jelenleg a következő módokon gyakorolja: 1. Az Ínséges családokat havonkint pénzzel, az elaggott és munkaképtelen egyéneket hetenként kenyérrel segélyezi s ruhával látja el. Az elmúlt évben 4762 kor. 92 fillért adott ki erre a czélra. 2. Az árva és elhagyott gyermekeket vidéki családoknál elhelyezi, élelmezi, ruházza és nevelteti. Török-Szent-Miklóson 6, Tasson 4, Mezőtúron 3 és Budapesten 1 ilyen] istápoltunk van, a kikért a mult évben 1407 kor. 90 fillért fizetett az egyesület. 3. A vasárnapi iskolákban több száz gyermeket a Bibliára oktat, a szegény iskolásokat meglátogatja ós a szükséghez képest (rendesen karácsonykor) felruházza. Mult karácsonykor 832 kor. 34 fillért fordított e czélra. 4. Cselédotthont (VII., Rózsa-utcza 15. sz. a.) s ezzel kapcsolatban mosó-intézetet tart fenn, ezekben a 14—15 éves fiatal cselédleányokat háztartási teendőkben oktatja és gyakorolja, közülök az erősebbeket mosásra, vasalásra alkalmazza. Itt az egyesületi diakonissza vezetése alatt a fogházból kiszabadult nőket is foglalkoztatja és szándéka legközelebb a gyárakban dolgozó munkásnőknek olcsó népkonyhát nyitni. Erre a Cselédotthonra tavaly 8594 kor. 22 fillért adott ki az egyesület. 5. Különös vallás-erkölcsi gondozásban részesíti a nők életét. Az egyesületi tagok a heti összejöveteleken a varróórák után bibliamagyarázatot hallgatnak, a téli időszakban nyilvános vallásos összejöveteleket tartanak, de maguk között szűkebb körben is tudakozzák a írásokat. E mellett a művelt nők számára Varga Gyuláné szerkesztésében „ Olajág" czímmel vallásos folyóiratot adnak ki, az úri leányokat pedig minden héten külön bibliamagyarázatra gyűjtik össze. Az egyszerűbb nőknek vasárnap délutánonként a Baldácsy-teremben, a munkásnőknek ugyanakkor a „Cselédotthon"-ban (Rózsa-utcza 15.1, a hajléktalanoknak a szükséglakásokban (a barakokban) bibliamagyarázat és vallásos füzetek olvasása, azután éneklés és imádság által igyekeznek a hitét erősíteni, erkölcsi életét nemesíteni és egyháziasságát fokozni. Az a szellemi munkával összekötött költség 1850 kor. 11 fillér. Ily sokoldalú és valóban szent munkára nemcsak rendkívüli szellemi erő, hanem nagyon sok pénz is kell, kivált mióta Cselédotthonunk is megkezdte a maga áldásos működését. Azért hittestvéri bizalommal és atyafiaságos szeretettel fordulunk minden keresztyén hitfeleinkhez, hogy minket e nehéz, de istenes munkákban támogatni szíveskedjenek. Tisztelettel kérjük a lelkészeket, hogy egyesületünk tevékenységét gyülekezeteikben ismertetni, alkalmas módon a hívek munkás szeretetébe ajánlani, egy ünnepi vagy vasárnapi persely pénzzel s esetleg gyűjtéssel egyesületünket támogatni szíveskedjenek. A Lorántffy Zsuzsanna-egyesületnek Budapest a székhelye, de munkássága az egész országra kiterjed. Árvái az ország minden részéből valók. Szegényei nagy többségükben a vidékről bevándorlottak. Cselédotthonának neveltjei, alkalmazottjai, a szükséglakások gondozottjai csaknem mindnyájan vidékiek. Mi tehát nemcsak áldásos, hanem valósággal országos munkát végezünk, s így azt