Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

iskolaszék nevében Nyári Szabó Ferencz polgármester pedig a város közönsége nevében ünnepelte az érdemes tanítót. A pozsonyi evang. theol. akadémia ifjúsága, önsegélyző köre javára f. hó 7-én felolvasó estét rendez. Az estély programmja a belépő jegyekkel együtt fog kiosztatni. A jegyek a theol, akad. olvasótermében válthatók, egy személyre 3, egy családra 6 koronáért. A debreczeni ref. főgimnázium önképzőköre, Mikes Kelemen emlékezetére, a Zágonban felállítandó Mikes-szobor és a főgimnáziumi zenekör javára mult hó 26-án szépen sikerült irodalmi ünnepélyt rendezett a főiskola dísztermében. Az ünnepélyt dr. Gulyás István önképzőköri felügyelő tanár nyitotta meg ; Mikes Kelemenről pedig Maday Gyula önképzőköri elnök tartott emlékbeszédet. Kiss Pál és Nagy József tanulók elbeszélésén kivül a programmot sikerült szavalatok, ének és zeneszámok alkották. A főváros iskolaügyi programmja. Bárczy István a főváros tanügyi osztályának vezetője memorandumot terjesztett be a napokban a tanácshoz, a főváros iskolai ügyeinek rendezése tárgyában. Panaszolva említi fel a memorandum, hogy bár a főváros annyi iskolát tart fenn, s oly temérdek pénzt költ el reájok, azok belső életéből mégsem tud semmit, mivel nincs egyetlen szakembere sem, a ki az iskolák életét, működését és a tanítás mikéntjét és eredményeit ellenőrizné. Indítványozza tehát egy városi tanfelügyelő beállítását. Javaslatot tesz továbbá, a főváros speczialis viszonyaira való tekintetből egy fővárosi tanítóképezde felállítása iránt is. Részletesen szól továbbá a szaktanításról, a segédtanítói intézmény megszüntetéséről, a polgári iskolai osztályok szaporításának korlátozásáról. Fölveti és alaposan megokolja a népiskolai továbbképző tanfolyamok eszméjét. Foglalkozik az egyes iskolák belső, avagy külső szervezetét érintő amaz égetően szükséges újításokkal, melyek a székesfőváros közoktatási kiadásainak eredményesebb fölhasználását czélozzák s közvetetlenül, avagy közvetve, a nevelés és oktatás áldásos eredményét befolyásolhatják. Tervezi a fővárosi községi iskolai hatóságok számára kiadott utasítás gyökeres átdolgozását és ennek keretében a közoktatási bizottság ügykörének szakellenőrzésre való kiterjesztését, az iskolaszékek előnyösebb reformját, a tanítói szolgálati pragmatika elkészítését. Követeli a fővárosi iskolák tanterv-reformját és az iskolakönyvek revízióját, a szocziál-pedagógiai igényekhez mért átdolgozását, vezérkönyvek kiadását az iskolai és tanítói könyvtárak és egy központi tanítói könyvtár és tanszermúzeum létesítését Végül vázolja a gyakorlati oktatás reformját. Ismerteti az inasiskolák szakiránya fejlesztése körüli teendőket, megadja az iparrajziskola szervezetének irányelveit. Az érettségiző diákok pályaválasztása. A Magyar Pedagógia legutóbbi száma érdekes statisztikai kimutatást közöl az 1899/1900. évben érettségizett diákok pályaválasztásáról. E szerint a mult iskolai évben 3150 érettségizett tanuló közül theológus lett 397, bölcsészetre ment 329, jogász lett 792, orvos 171, teknikus 367, katona 179, gazdász 150, művész 52, hivatalnok 364, állatorvos 8, vasutas 70, postás 24, kereskedő 40, vegyész 22, iparos 7, erdész 57, bányász 30, gyógyszerész 6, csillagász 1, diplomácziai pályára készül 8, építész lesz 16, más pályára készül 45, nem határozott még 15, összesen 3150. Ezzel együtt már most három évről van statisztikánk, a mely már is alkalmas egynémely tanulság levonására. így a három évben a theológusok százalékos arányát ez a három szám mutatja: 13 2, 13'3 és 12'5 százalék. A bölcsészet-hallgatók arányszáma így növekedett: 86, 10'1 és 10'5 százalék. A jogászok arányszáma fogyást mutat, még pedig három év alatt összesen 8 százalék a fogyás; a három arányszám ez: 33, 32 és 25 százalék. Az orvosi pálya is kevésbbé kapós : 6'5, 6'4 és 5'5 százalékos arány szerint fogyott. Kevesebb a teknikus is, arányuk is kevesbedik: 14*1, 11"6 és 113 százalék. Lassan emelkedik a katonai pályára készülők száma: 5'2, 5'6 és 5*7 százalékkal. A gazdászok száma hullámzó : 4*2, 5 és 4*8 százalékkal. A hivatalnoki pályára még mindig sokan mennek: 7'7, 7'5 és 11*2 százalékos arányban. A vasúti és postatiszti pályára menők arányszáma erősen növekszik : 0'3, 0'4 és 2'9 százalékos aránynyal. Kereskedőnek, iparosnak alig számbavehető maturáns megy. Az erdészeti és bányászati pályára változatlan arányban mennek ifjaink. Diplomácziai pályára eleinte csak 1—1 tanuló ment, az utolsó évben egyszerre 7. A művészi pályára menők arányszámai a három éven át ez: 1'2, 1*1 és 1'7 százalék. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egylet studens-osztálya folyó hó 9-én d. e. 11 órakor, a ref. gimnázium dísztermében összejövetelt tart, a következő programmal: 1. Ének. Oh könyörgést meghallgató. 130. dics. 1. v. 2. Ima. 3. Megnyitó. Szilassy Aladár. 4. A biblia hatása a nemzetek erkölcsiségére s szabadságszeretetére. Irta és felolvassa dr. Pruzsinszky Pál főgimn. tanár. 5. Jelentések és indítványok 6. Ének. Erős vár a mi Istenünk. Jó oltalom s védfegyver. A szükségben segít nekünk. A mely minket mostan ver. A régi bősz ellen Forrong szüntelen Nagy erő és csel A mivel készül fel. A világon nincs mássá 7. Ima. Tekintettel arra, hogy e napon az evangéliumi keresztyén diákok a világ minden országában tartanak összejövetelt, a melyen szemlét tartanak, hogy mit tettek az evangéliumi igazság és szabadság terjesztésére, kéretnek a magyar diákok is, hogy összejövetelünkbn jelenjenek meg. Előzőleg 10 órakor a Kálvin-téri templomban az evangéliumi studens-mozgalomra vonatkozó pródikácziót dr. Szabó Aladár theol. igazgató tartja. — Az ifjúsági gyűlésre belépti díj nincs. Adományok szívesen fogadtatnak.