Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-12-07 / 49. szám
javaslata. Az egyházalkotmányi albizottság ide vonatkozó javaslata mást mondott, nemcsak abban, hogy a korpótlékokat másként kívánta megállapítani, hanem abban is, hogy a fizetési fokozatok el- vagy el nem törlése tekintetében semmi állásfoglalást sem hozott javaslatba. Zsigmond Sándor indítványa alapján azután ebben a kérdésben sem döntött a konvent, hanem mind a két javaslatot leküldi tárgyalás végett a kerületekhez. A tanároknak és tanítóknak a véleményező szakbizottságokban való részvételét illető javaslatot azzal a hozzáadással fogadta el a konvent, hogy az új intézkedés a több iskolát magukban foglaló főiskolák igazgatótanácsainak mai összealkotási rendszerét nem érinti. A bizottság többi, kisebb jelentőségű javaslatait minden változtatás nélkül elfogadták s kimondották, hogy a megalkotandó törvény, a tanügyi adminisztráczió tekintetében az erdély egyházkerületre is kötelező lesz. Végül Bartók György püspök indítványozta, hogy a tanárok vallását illetőleg ne a tágabb értelmű „protestáns", hanem az „evang. reform." megjelölés alkalmaztassék. Dégenfeld József felszólalására azonban változatlanul hagyta a konvent a szöveget, különösen arra való tekintetből, hogy vannak olyan alapítványi tanári székek is, a melyekre az alapító oklevél kikötéséhez képest csak evangélikus vallású tanárt lehet választani. Ezzel be is végezte a konvent a zsinatelőkószítő albizottságok munkálatainak tárgyalását. A mi a módosítások figyelembe vételével történendő szövegezést ós rendezést illető, kimondta a konvent, hogy ezt a munkát az elnökségből, az öt előadóból, továbbá gróf Degenfeld Józsefből, dr. Darányi Ignáczból és Hegedűs Sándorból álló bizottság végezze, és pedig úgy, hogy munkálatával még ebben az évben elkészüljön. A munkálat kellő számú példányokban kinyömatik és megkiildetik az egyházkerületekhez. Gróf Dégenfeld azzal az utasítással kívánta volna a munkálatot a kerületekhez leküldeni, hogy azok elnökségei gyűlés összehívása nélkül is küldjék le tovább az egyházmegyékre. Báró Bánffy Dezső azonban az ilyen utasítást a kerületek autonómiájába ütközőnek látta, a miért is a konvent nem adott a kerületeknek a tárgyalásra nézve semmi utasítást, hanem belátásukra bízta annak miként leendő elintézését. Ki levén merítve a tárgysorozat, báró Bánffy Dezső megköszönte a már ekkorára erősen megfogyott számú konventi tagoknak buzgó fáradozásait; Kun Bertalan pedig egy buzgó hálaadó imádsággal berekesztette a tanácskozásokat. Tudósító. IRODALOM. ** Magyar Oklevél Szótár czím alatt, a Magyar nyelvtörténeti szótár pótléka gyanánt egy füzetes vállalat indult meg. Gyűjteménye ez a régi oklevelekben és egyéb iratokban előforduló magyar szóknak, a melyek legnagyobb részét néhai Szamota István gyűjtötte és most a m. t. Akadémia megbízásából Zolnai Gyula szótáralakban feldolgozta. A gyűjteményt nemcsak nyelvészek, hanem a műveltségtörténet kutatói s általában minden történettudós haszonnal forgathatja. A vállalat 15—16, egyenként 5 íves füzetből fog állani, melyek két hónapi időközben jelennek meg. Egy-egy füzet ára 1 korona 50 fillér, az egész mű előfizetési ára 18 korona. Megrendelhető Hornyánszky Viktor cs. és kir. könyvkiadónál Budapesten. ** Evangyéliumi Keresztyén Tanítások cz. alatt Szalay József nagybecskereki ref. lelkész egy kis kötet egyházi beszédet adott ki a mult esztendőben. Ezek a keresztyén tanítások egy kissé laza, helyenként épen pongyola szerkezetűek, de tartalmi tekintetben inkább megütik a mértéket. A Jézus Krisztus evangyéliumát hirdetik. Szerzőjük megkeresésére tudatjuk olvasóinkkal, hogy van még belőlük néhány példány és 2 koronáért Nagybecskerekén megrendelhető. ** Magyar írók élete és munkái. A m. t akadémia megbízásából irta Szinnyei József. 76. füzet. Tartalmazza a „Mortenson—Myskofszky" czímszók közé eső írók életrajzi adatait, munkáik jegyzékét és a rólnk megjelent dolgozatok jegyzékét. Ismertebb írók ebben a füzetben : Morvay Ferencz egyházi író, Mosdóssy Imre tanügyi író, Mudrony Soma gazdasági író, Munkácsi Bernát nyelvész, Munkácsy Sándor egyházi író, Murai Károly szépirodalmi író, Müller Frigyes egyházi író Miíller Kálmán orvosi szakíró. Münnich Aurél stb. A becses irodalomtörténeti vállalatot Hornyánszky Viktor adja ki. Ara füzetenként 1 korona. Megrendelhető a kiadónál. ** A Protestáns Szemle, f. évi 9-dik füzete, Szöts Farkas szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg: I. Értekezések ós tanulmányok. A jogi szakoktatás reformjához. Várnai Sándor. A művészi és erkölcsi alkotásról. Dr. Székely György. Az apokryphák Jézusképe. Dr. Szabó Aladár. II. Egyházi szemle. Külföldi egyházi élet. p—f. Az irodalmi szemlében a hazai irodalomból Bocsor Lajos: Jellemképek a bibliából czimű könyvét, Acsády Ignácz: A magyar birodalom történetét, Raffay és társai: Theologiai Szaklapját és az Országos ref. tanáregyesület évkönyvét; a külföldi irodalomból Krose H. A.: Der Einfiuss der Konfession auf die Sittlichkeit és Schmitt: Die Kulturbedingungen der christlichen Dogmen und unsere Zeit cz. müveit találjuk ismertetve. A mellékletül adott és Stromp László által szerkesztett Egyháztörténeti Adattár Kocsi Csergő Bálint: Narratio brevis de oppressa libertate hungaricarum ecclesiarum czimű műve X—XII. fejezeteit közli. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A budapesti magyar evang. egyház második segédlelkészóvé Hamrák Béla orosházai segédlelkészt, — az erdő-bényei ref. gyülekezet Danyi József sárospataki segédlelkészt választotta meg lekipásztorává.