Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-30 / 48. szám

lésekben. — A II. osztály tananyagaképen felölelendő: az isteni Ígéretnek, a váltságnak beteljesedése a Jézus Krisztusban ; a Jézus Krisztus élete és tanításai az evangéliumok alapján. A I.—II. oszt. kézikönyve külön-külön 3—3, együttesen 6 nyomatott ívnél nagyobb terjedelmű nem lehet. A III.—IV. osztályok tananyaga kátészerűleg, kérdés és felelet alakban dolgozandó fel, és pedig úgy, hogy mivel a hittan és erkölcstan a VII. osztályban bővebb tárgyalásban ismét előkerül, itt csak az alapvető elemek adandók, a növendékek értelmi képességének megfelelő egyszerű és világos tárgyalással. A tankönyvnek pozitív keresztyén alapon állónak kell lennie, egyházunk symbolikus könyveinek: a második Helvét hitvallásnak és a Heidelbergi káténak folyton szem előtt tartásával. A III.—IV. osztály kézikönyve külön-külön 4—4, együttesen 8, nyomatott ívnél nagyobb terjedelmű nem lehet. Az V. oszt. kézikönyve bevezetésül kell, hogy adja az ó-kori nevezetesebb népek vallásos fogalmainak áttekintését ; de csak a lehető legrövidebben, néhány rövid fejezetbe foglalva. Az egyház történetéből a reformáczióig terjedő időszak ismertetendő, és pedig oly módon, hogy a tanulók az egyház apostoli korbeli állapotát, majd későbbi elfejlődést s ez elfejlődés okait és következményeit tisztán és világosan megismerhessék, és ekképen az egyház megtisztítására irányuló törekvés a Krisztus igazi egyháza eredeti természetéből folyó szükségességképen tűnjék fel előttük. A kézikönyv terjedelme 5 nyomatott ívnél nagyobb nem lehet. A VI. oszt. kézikönyve a keresztyén egyház történetét adja, a reformácziótól a jelenkorig. Különös gond fordítandó a külső és belső történet világos előadásán kivül, a reformáczió különféle vívmányainak és áldásainak, valamint az evangéliumtól elzárkózás káros következményeinek a felmutatására, hogy így a tanulók a reformácziót, az evangéliumi protestantizmust kellően méltányolni és megbecsülni képesek legyenek, nemcsak a lelkiismereti szabadság kivívása, hanem az istenországa terjesztése, az általános felvilágosodás, a morális, kulturális és anyagi előrehaladás, a társadalmi és az állami élet szempontjából is. A kézikönyv terjedelme 5 nyomatott ívnél, s így az V. és VI. oszt. kézikönyve együttesen 10 nyomatott ivnél nagyobb nem lehet. A VII. oszt. kézikönyve a rendszeres keresztyén hittant és erkölcstant kell hogy magában foglalja, függelékében symbolikus könyveinknek és énekes könyvünknek ismertetésével. A tankönyv terjedelme 6 nyomatott ívnél nagyobb nem lehet; a függelék pedig csak néhány rövid fejezetből álljon. A kidolgozás módszerét illetőleg a bizottság a kátészerű, kérdéses és feleletes formát ajánlja; ehhez azonban nem köti magát és megengedi a fejezetek formájában való kidolgozást is. A tankönyvnek pozitív keresztyén alapokon állónak kell lennie, egyházunk symbolikus könyveinek: a második Helvét hitvallásnak és a Heidelbergi káténak folyton szem előtt tartásával. A tankönyv megírásánál az íróknak tekintetbe kell venniök, hogy középiskolai növendékeink jobbára azokkal a hittani és erkölcslani ismeretekkel lépnek ki az életbe, a melyeket a VII. osztályban szereztek, illetve mélyítettek, rendszereztek ós szilárdítottak. Kell tehát, bogy felöleljék mindazt, a mi egy öntudatos keresztyén hitének világosságához és bensőségéhez, erkölcsének tisztaságához megkívántatik. Mindezeket azonban a növendékek lelkierejéhez alkalmazottan és úgy dolgozzák fel, hogy ne száraz tételeket és elveket nyújtsanak, hanem hogy munkájukból a Krisztus tudományának egyszerűsége, szépsége, abszolút tökéletessége, semmi mással nem pótolható volta ragadja meg az ifjúi lelket s tanítsa meg ; nem szégyenleni, hanem megvallani és követni a Krisztus evangéliumát. A tankönyveket illetőleg egyelőre csak azok részletes tervezete és mutatványképen egy kisebb, de fontos résznek teljes kidolgozása kívántatik. A nyerendő pályamunkákat az egyházker. középiskolai és irodalmi bizottságai, és az esetleg felkérendő más szakértők fogják megbírálni, s a tankönyvek megírásával a pályanyertes tervezetek szerzői fognak megbízatni. A kidolgozott tankönyvek a fent említett módon újra megbiráltatnak, és csak minden tekintetben megfelelő és alkalmas voltuk esetén fogadtatnak el. A dunamelléki ref. egyházkerület irodalmi bizottsága nevében Budapest, 1902. november hó Dr. Vécsey Tamás, bizottsági elnök. Felelős szerkesztő: Szőts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. A m. kir. államvasutak igazgatósága. ,—o„ 163269/^02. AI. Az 1903. évre érvényes félárú vasúti jegy váltására jogosító arczkópes évi igazolványok kérelmezése. A jövő 1903. évre érvényes félárú vasúti jegy váltására jogosító arczkópes évi igazolvány kiállítása immár kezdetét vette. Miután a jelenleg érvényben levő igázolványoknak 5 évi időszaka ez évvel letellik, azok többé nem érvényesíthetők és új igazolványok állíttatnak ki. Minthogy az új igazolványok kiállítása jelentékenyen több időt vesz igénybe, mint az egyszerű érvényesítés, ennélfogva saját érdekükben ismételten figyelmeztetnek az igényjogosultak, hogy igazolványaik kiállítását a m. kir. államvasutak igazgatóságától (Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 73—75. szám) haladéktalanul kérelmezzék. Az igazolványok kiállítása ugyanazon módon kérelmezendő, miként ez a megelőző években is történt. A tényleges szolgálatban állók átlal ugyanis rendes szolgálati úton, a nyugdíjasok által pedig hatóságilag láttamozott kérvényekkel, — a kérvényen körülmény, hogy a kérelmező nyugdíjas és évi fizetéssel ellátott állása nincs — hivatalosan igazoltatandó. Minden egyes kérelmező részéről ezúttal teljesen új, a legutóbbi időből származó látogató jegy nagyságú fénykép csatolandó s annak alsó részén neve sajátkezűleg s olvashatólag reá irandó. Már használt, lebélyegzett, avagy hibás fényképek visszaküldetnek. Budapest, 1902. november hó 8-án. Magy. kir. államvasutak igazgatósága.