Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

gyűlés mindkét javaslatot elfogadta. A gyűlésről jövő számunkban adunk részletes tudósítást. Gondolatok a rendkívüli konventi ülések előtt czím alatt dr. Tüdős István szerkesztő ír a Sárospataki Lapok legutóbbi számában. Czikkében panaszosan említi fel, hogy bár a rendkívüli konventnek kell állást foglalni a zsinati kérdésekben és azok miként leendő megoldása tekintetében: az előkészítő bizottságok mégsem publikálják dolgozataikat, hogy azokat az egyházi sajtó ismertethetné, bírálhatná s így a kérdések és javaslatok átszűrődhetnének az egyházi közvélemény retortáján, mielőtt a konvent hivatalos elbírálása alá kerülnének. Ezt a panaszt mi is aláírjuk; mert valóban különös, hogy az egyházi közönségnek nem adatik mód arra, hogy a javaslatok tekintetében előre nyilatkozhassék. Azt lehetne ugyan mondani, hogy alkalom lesz még erre, mert hiszen a dolgozatok le fognak tétetni a kerületekre és az egyházmegyékre ; de az is igaz, hogy ha a konvent egy vagy más irányban állást foglalt, azzal már egyfelől meg van bénítva az egyházi közvélemény szabad megnyilvánulása, másfelől pedig, a mint a tapasztalás mutatja, ha a közvélemény megnyilatkozik is, legíelebb csak kisebb módosításokat eszközölhet, a főbb alapelvek azonban, mivel azokra már eleve ráütötte a konvent a hivatalos pecsétet: változatlanok maradnak. Ez bizony nem jól van így, s ennek következménye ismét csak az lesz, hogy az utóbbi években a konvent ellen emelkedő panaszok újra fel fognak hangzani, egyházi közegyetértésünknek nem nagy dicsőségére. Visszhang báró Bánffy Dezső beszédére. Báró Bánfty Dezső megnyitó beszéde visszhangra talált az erdélyi róm. kath. státusgyűlésen, f. hó 13-án. A rekatholizáczió vádjára gróf Majláth gyulafehérvári püspök hosszabb beszéddel válaszolt. Hogy az Erdélyi Kárpát-Egyesület zászlóját külön szentelte fel, az, mondá, nem a többi felekezet megvetése vala, hanem a saját egyháza hitelveiből folyt, a melyek nem engedik meg, hogy más felekezetek papjaival együtt szerepeljen. Ha sejtette volna, hogy az „erdélyi püspök" czím olyan háborúságot fog kelteni, nem provokálta volna a miniszteri intézvényt, mert hiszen Ő a nélkül is az volt, az ma is és az lesz, t. i. „erdélyi püspök". A tisztességtelen eszközökkel való térítés vádját illetőleg becsületszavára kijelentette, hogy olyat sohasem tett, és hogy nem emlékszik, hogy valakit szándékosan térített volna a r. kath. hitre. Ő csak a szó és a szeretet fegyvereit használja, Majláth püspök után Ugrón Gábor szólalt fel. Beszédje veleje az volt, hogy a protestánsok ne a róm. katholikus egyházat tegyék felelőssé bajaik miatt, hanem csak magokat. A protestánsok vezetői voltak azok, a kik az új egyházpolitikai törvényeket megalkották vagy legalább is azok fő támogatói voltak. Ezek az új törvények azonban nem okoztak volna nagy bajt, ha a magyar kálvinista egyház valóban kálvinista volna. Csakhogy a kálvinista egyház eltért a kálvini alapoktól s az anglikán egyház hierarkhikus szervezete felé vergál. A protestánsok tehát ne a r. katholikus egyházat vádolják, hanem igyekezzenek saját egyházukat azokra az igaz elvekre visszavezetni, a melyek őket századokon át megtartották és a jövő századokban is megtarthatják. A protestánsok ne bontsák meg a keresztyénség nagy egységét; a keresztyének mellé sorakozzanak, ne pedig azoknak legyenek vak eszközeik, a kiknek a keresztyénséghez semmi közük. — íme ez a visszhang. Erőteljes, komoly, méltó, hogy mi is megillető komolysággal fogadjunk és gondolkozzunk felette. Egyházmegyei tisztújítás. A bihari ref. egyházmegye most újította meg tisztikarát, A f. hó 7-én felbontott szavazatok eredmónyeképen esperessé, Csák Máté 18 szavazata ellenében Sulyok István nagyváradi lelkész választatott meg 28 szavazattal. Egyházmegyei gondnokká ismét Líitoók Zsigmondot választották meg egyhangúlag. Lelkészi tanácsbirák lettek: Biró János. Csák Máté, Csillag Lajos, Nádudvarhelyi Lajos és Szemes László. Világi tanácsbirák lettek: Hegyesi Márton, Kiss Elek, K. Nagy Sándor, Miskolczy Árpád és Szunyogh Péter. Egyházmegyei ügyész: dr. Thury Kálmán. Közpénztárnok : Zsigmond Ferenez. Gyámpénztárnok: Nádudvary Lajos. Egyházi jegyzők: Lévai Mihály és Veres István. Világi főjegyző: Tatár Zoltán. A világi aljegyzői állásra új szavazás lesz, miután sem Hegyesi Pál, sem Lukács Ödön nem kaptak abszolút többséget. A kislionti evang. egyházmegye folyó hó 10-én tartotta meg lelkészi értekezletét és közgyűlését Rimaszombatban. A közgyűlés főtárgyát a tisztújítás eredményének bejelentése és az új tisztviselők felesketése képezte. A választás eredmónyeképen esperességi felügyelővé Kubinyi Aladár, esperessé Glauf Pál rimaszombati lelkész lett. A számvevőszék elnökeivé Madarász Pál és Banczik Sámuel, tagjaivá Hüvössy Lajos, Kolbenheyer József, Szabó Dániel, Hamaliar Lajos, Szombath György és Szontagh Károly választattak. Kördékánok lettek Hüvössy Lajos és Okolicsányi Ágoston. Iskolalátogatók : Banczik Sámuel, Szlopovszky Péter és Jeszny Gáspár. A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium igazgató-tanácsába kópviselőktil Liszkay János és Fábry János, a felügyelő helyetteséül Zachar Gusztáv küldettek ki. Tiszti ügyészszé egyhangúlag Institorisz Endrét választották meg. ISKOLA. Lelkészképesítö pótvizsgálat tartatik a budapesti ref. theologiai akadémián 1902. deczember 10-én reggel 9 órakor, a miről a püspöki hivatal ez úton értesíti az érdekelteket. Dr. Szabó Aladár, theol. igazgató. Tanári nyugdíjazás. Geréb Mártont, a kolozsvári ref. kollégium tanárát a vallás- és közoktatásügyi miniszter 4600 koronával nyugdíjazta, Tanári szókfoglalások. A debreczeni kollégium három újonnan választott rendes tanára, ú. m. dr. Sze-96*