Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

lésen? A szerzett jogokról nem lehet beszélni, mikor szervezésről van szó, mert ez lehetetlenné tenne minden reformot. A főrendiház se lett volna így reformálható. Nemes Árpád és Szabó Samu ellenző felszólalásai után Bartók püspök kelt védelmére a javaslatnak, s hatásos beszédében teljesen leszerelte a tanárokat s megfosztotta őket minden fegyverzetüktől. Boér Elek pártoló szavai után Bartha Lajos azt indítványozta, hogy a javaslat adassék vissza az igazgató-tanácsnak, azon utasítással, hogy a jövő közgyűlés elé terjeszszen részletes tervezetet a tanárok tagsági jogát illetőleg, még pedig a képviseleti elv és az erdélyi specziális viszonyok tekintetbe vételével. A vitának névszerinti szavazás vetett véget, a melyben 58 szavazattal 54 ellenében a Bartha indítványát fogadta el a közgyűlés. A kérdés tehát még nem oldatott meg véglegesen, de kellően megérett arra, hogy az erdélyi egyházkerület e fontos szervezeti kérdésben is az unió álláspontjára helyezkedjék. Az ötödik napon megcsappant érdeklődéssel és megfogyatkozott tagok jelenlétében gyors menetben tárgyalták le a többi tárgyakat. A theologiai rendtartást akként módosították, hogy a theol. akadémia elöljáróságának elnöke ezentúl a világi főgondnok lesz. Az új halotti énekeskönyv tárgyában benyújtott ig.-tanácsi javaslat szintén hamar elfogadtatott. A nagy-enyedi tanítóképző szervezetének életbeléptetése iránt tett javaslatot ugyancsak elfogadta a közgyűlés, Fogarassy Albert azon indítványával kapcsolatban, hogy a jelenlegi ének- és zenetanítót, tekintettel arravalóságára ós érdemére, a közgyűlés választás nélkül alkalmazza. A középiskolai tanárok korpótléka ügyében s a legátusok kiküldésére vonatkozólag az ig.-tanács javaslata módosítás nélkül elfogadtatott. Ez utóbbi határozat értelmében ezután csakis theologus ifjú hívható ki legátusnak. A lelkészi képesítettséggel biró, de más életpályán működő egyének okleveleinek érvényességére nézve némi vita fejlődött ki. Az ig.-tanács javaslata, Csekme Ferencz, Horváth József, Zeyk, Pokoly József, Bartók püspök és mások fölszólalása után elfogadtatott; ennek értelmében a gyűlés kimondotta, hogy a tanárok megtartják a lelkészi jelleget; más foglalkozásúak azonban csak akkor, ha oklevelük érvényességét fegyelmi úton el nem veszítették. Még a lelkészi könyvtár ügyében tett ig.-tanácsi javaslat tárgyaltatott le, mire az egyház vagyoni ügyeinek megvizsgálására kiküldött 7-es bizottság tette meg jelentését s egyúttal tudomására hozta a közgyűlésnek azon ig.-tanácsi intézkedést, mely szerint 1904-ig a Magyar Leszámítoló és pénzváltó intézettel köttetett szerződés az egyházkerület pénzeinek kezelésére nézve. Ez intézkedést Pokoly hosszabb, szakszerű beszédben kifogásolta, kijelentvén, hogy erre megbízást a közgyűlés nem adott. Végül indítványozta, hogy az ig.-tanács kérjen be a többi helyi pénzintézetektől is ajánlatokat s egy év múlva legelőnyösebb ajánlattevővel kössön szerződést a kerület. A közgyűlés úgy a már megkötött szerződést, valamint Pokoly indítványát elfogadta. A tanítók és tanítónők képesítési szabályzatát szintén elfogadta a közgyűlés. Lészay Ferencz gondnokot a szeretetház elnökévé kiáltották ki; mire Bánffy báró főgondnok a tagok általános éljenzése között bezárta az iclei emlékezetes közgyűlést. Megyaszai M. MISSZIÓÜGY. Református Ifjúsági Egylet Nagykőrösön. Kicsinynek látszó, de következményeiben nagyfontosságú esemény történt a mult vasárnap nagykőrösi főgimnáziumunkban. Megalakult a tanári szék által jóváhagyott alapszabályok szerint egy új iskolai egyesület: a Református Konfirmált Ifjak Egylete! Midőn ez örvendetes ténynyel beszámolunk, szükségesnek tartjuk, hogy' a szülék, az iskola haladása iránt érdeklődő egyháztagok, az ifjúság szellemi fejlődését szivükön viselő tanügybarátok, s az elfogulatlan nagy közönség előtt n}r

ilvánosan kifejtsük a munkának azt a módját, melyet a keresztyénség fundamentuma, az evangélium elveivel, a mi mennyei vezérünk, az Úr Jézus Krisztus lobogója alatt Isten segedelmével végezni kívánunk. Az intézeti ifjúságnak vallásos alapon öntudatos egészszé alakítása nem új dolog. A külföldön hatalmas intézmények hirdetik ez eszme életrevalóságát; hazánk középiskoláiban is egymásután keletkeznek evangéliumi egyesületek, melyek református egyházunk tanuló ifjúságát tevékeny élő szervezetbe tömörítve, igyekeznek a magyar hazának s a mi szegény anyaszentegyházunknak hitbuzgó, áhítatos, ismeretekben gazdag, szeretetben munkás, erkölcsösen gondolkodó nemzedéket nevelni s ez által boldog jövendőnket építeni! Mi is e táborba szállottunk ! Mi is a társadalmi építés ezen evangéliumi munkáját cselekeszszük az iskolai élet keretében! Czélunk a biblia megismerése, a melynek egyszerű, fenséges tartalmát a rendes vailásórák alatt az idő rövidsége miatt nem sajátíthatjuk el kellőképen; czélunk a krisztusi eszmével telített ifjúi lelkekben kálvini egyházunkhoz tartozásuk érzetének ápolása és fejlesztése ; czélunk a küzdelem mindazon bűnök és kísértések ellen, mikkel e világ a minden jóra-roszra oly fogékony gyermeki s ifjúi szivet tőrbe csalja és megejti; czélunk a szép, jó és nemes fenkölt eszméivel foglalkozás által Isten országának keresése és megtartása. E czélt vallásos összejöveteleken munkálgatjuk az önképzés útján. Imádkozunk, olvassuk ós kellő vezetés mellett magyarázzuk a szentírást, a második helvét hitvallás tanítása szerint; előadunk vallásos költeményeket, felolvasásokat tartunk az egyháztörténelem, a bibliai kor s az ifjúságot érintő társadalmi kérdések, természettudományi igazságok köréből. Szóval keressük az igazságot vallásos áhítattal és meggondolásával a mesebeli vesszőcsomónak, melynek erőt, szivóságot az összetűzés, az egymáshoz tartozás adott. Ha megerősödünk, egy-egy nyilvános estély keretében a nagy közönség előtt is bemutatjuk fáradozásunk sikeres gyümölcsét. Addig igyekszünk képezni magunkat vallásos folyóiratok járatásával, s keressük az összekötő kapcsot a hasonczélú egyesületekkel