Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

szág egyik belmissziói intézetébe Freienwaldeba megy, hogy ott a belmisszió egyes ágaiban különösen a fiatal lányok védelmére készüljön. Az ünnepélynek nagy érdeket kölcsönzött az a körülmény, hogy nálunk szokatlan és új az ilyen dolog, mert pl. a Bethesda-ház, a mely évek óta itt működik közöttünk;

alig-alig tud egy-egy magyar születésű diakonisszát nevelni; kíilmissziói pályára pedig tudtunkkal Simon Géza lép először. A bucsúünnepélyt megelőző vallásos összejövetel fénypontja dr. Szabó Aladár beszédje volt, mely arról szólott, hogy az Úr szántóföldjén az aratásra való gabona bizony, hogy sok, de az arató kevés, kérjük tehát ho imával az aratás Urát, hogy bocsásson ki minél több aratót. Az ünnepély második része a két ifjú búcsúzása s a két egyesületnek hozzájok intézett Istenhozzádja volt. Szilassy Aladár, a református ifjúsági egyesület nagybuzgóságu elnöke rövid, de velős beszédjében arra muttatott rá, hogy ime az Úr az evangéliummal való buzgó foglalatosság gyümölcseként megengedte érnünk, hogy egyesületünk köréből kibocsáthat juk az első iniszsziói zsengét. Vargha Gyuláné, a Lorántffy Zsuzsánna-egyesület alelnöke arról az erőről szólott nagy ékesszólással, a melyet az evangélium, a Krisztus szeretete kölcsönöz az emberi léleknek, még a gyengébb női nemnek is, ha magunkat igazán átadjuk a Megváltó szeretetének. Hatásosan, megindítólag búcsúztak a liatal misszionárius-jelöltek, a kiket tagtársaik néhány meleg búcsúszó kíséretében egy-egy Szentírással ajándékoztak meg. Simon Géza ünnepélyes ígéretet tett, hogy időnként missziói tudósításokat kiild Bázelből és majd később azokról a helyekről, a hova az Úr a pogányok térítésére vezérlendi. Pauer Irma nagy elszántsággal szólott arról, hogy bár érzi egyéni gyöngeségeit, de bízik az Úr segítségében, hogy nehéz munkájában megsegíti és szolgálatát a magyar protestáns Sión javára áldással koronázza. Gyönyörűség volt hallgatni e fiatal lelkek nemes elszántságát, ünnepélyes vallástételét, a melylyel az Úr szolgálatára magukat elkötelezték. A hold-utczai kettős termet zsúfolásig megtöltött közönség nagy meghatottsággal vett részt a lélekemelő búcsúünnepélyen. Ereztük, hogy e kicsiny kezdetben, e mustármagnyi ültetésben rá léptünk az öntudatos missziói munkára s meglehet, hogy ez az egyszerű kis búcsúünnepély első lépés lesz a külső és belső misszió terén munkások nevelésére Másrészt meg újabb bizonyítékot nyertünk arra nézve, hogy az ifjúsági és a nő egyesületi evangéliumi munkásságnak a hitbuzgóság fokozására mily nagy hatása van. Ez egyesületek keresztyén nevelő ereje nélkül sem Simon Géza, sem Pauer Irma nem szánták volna el magukat missziói pályára. Adja Isten, hogy kibocsátott ifjú testvéreink az Isten evangéliumának erejével fölvértezve sikeres munkásai legyenek az Úr szőlőjének, egyik a külső hittérítés, a pogánymisszió terén, másik a belmisszió mezején. Isten áldása kisérje előkészületeiket és majd a munkájukat is! M. J. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. Uhlhorn loccumi-hannoverai apát és Krauss Fr. H. Freiburgi kath. egyháztörténettanár és budapesti egyetemi t. b. doktor elhunytában nagy halottja van a német prot. és r. kath. egyházi és tudományos közéletnek. Előbbi a hannoverai, szigorúan luth. felekezeti jellegű tartomány egy háznak legkiválóbb papja volt, ki egyaránt kitűnt az egyházkormányzat, egyházszolgálat és egyházi tudományosság terén. A Schleiermacher-féle egyházfejedelem eszméje szinte megtestesült az ő hatalmas egyéniségében. Egyházkormányzati tevékenységében nagy szerepe volt a Ritschl-féle moráltheológia ellensúlyozásában. A történeti tudomány terén „A keresztyénség küzdelme a pogánysággal" s főleg „Ker. szeretetmunkásság", s a szocziális kérdés terén „Kath. és protestantizmus a szocziális kérdéssel szemben" czímű műveivel ttint ki,' mely utóbbit e lapok hasábjain én és Felméri L. ismertettünk. De az egyházi szónoklat és a belmisszió terén is igen előkelő neve van az újabb német protestantizmusban. — Krauss tanár a r. kath. tudományosságnak Möhlerhez és Döllingerhez hasonló kiváló képviselője, kinek „Roma sottaranea, vagyis a római katakombák" és „Ker. művészettörténet" cz. műve elsőrangú jelensége az újabb német kath. történeti irodalomnak. Legnagyobb hírre emelkedett „Spectator" neve alatt „München. Alig. Ztg." mellékleteként közzétett „egyházpolitikai leveleivel", a melyekben „az Assisi Szent Ferencz-féle vallási katholiczizmus alapelveit vitatta a mai „politikai ultramontán katholiczizmussal" szemben s mely levelekről külföldi szemléinkben mi is gyakrabban megemlékeztünk. E levelek miatt nagy leselkedésnek volt kitéve Róma szolgái részéről, s élte vége felé — bár liberális felfogását meg nem tagadta — meg is törték. Főleg Cavour-ról szóló életrajzát gyanús szemmel kisérték Rómában, mivel itt keserű igazságokat mondott el IX. Pius pápáról s az egyházi állani ismert kormányzatáról s az olasz egység hívének mutatta be magát. Ezt természetesen nagyon is zokon veszi tőle a németországi pápás „Germánia". Az ő élete is példa arra, hogy Róma és a Syllabus rendszere a szabad tudományos kutatás s a haladás elvével soha meg nem békülhet. Spanyolország és Belgium a klerikalizmus hazája, és azért már is forrongásban van ott alatta a föld. A „Chr. d. Chr. W." legújabb számából közelebbről arról értesülünk, hogy Spanyolország rettenetesen nyög a pápás egyház terhei alatt. A legújabb statisztika szerint