Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

nap jelentőségét, a bevezetésben jellemző történeti áttekintést nyújtva a reformáczió előtti és alatti kor vezéreszméiről ; majd nemes türelemmel intette szeretetre a hivoket más nemzet, más felekezet tagjai iránt. Beszéde végeztével keresztelés volt, mely után a gályarabok énekével ért véget a megkapó és emlékezetes kis ünnepély-, (i. zs. b.) A beregi ref. egyházmegye mult hó 2-án tartotta őszi közgyűlését, Előző napon a lelkészi értekezletnek kellett volna megtartatni, azonban, a tagok részvétlensége miatt most már harmadizben kellett az értekezletet elhalasztani. Bizony elszomorító dolog ez; mutatja, hogy még mindig nem ébredtünk fel a kénytelen és a hivatalos adminisztráczió párnáján élvezett aluvásunkból. így azután nem csoda, ha nincs nálunk egyháztársadalmi élei. Mit várjunk a nyáj tói, ha még a pásztorok is ilyen indolensek ? ! Az értekezlet helyett ennek következtében csak a választmány foglalkozott a szőnyegen forgó kérdésekkel. Imre József javaslatát pártolólag terjesztették fel az egyházmegyei gyűlésre, azzal a kívánsággal, hogy annak első pontja illesztessék be presbiteri szervezetünkbe. A borzsaparti kör azon indítványát, hogy a lelkészbeiktatást egyházi és világi tanácsbiró végezze, nem fogadták el, mert ebben az indítványban bizonyos hierarchikus tendencziát láttak, a mely a tanácsbirákat mintegy magasabb rendűeknek fogja fel, mint a közönséges lelkészeket. Szintén mellőzték a munkácsi kör azon indítványát, hogy állapítsa meg a zsinat az egyes egyházi funkczionáriusok szolgálati pragmatikáját. Ugyanez a sors érte Bary Sándor indítványát, a mely a mai egyházlátogatási rendszeren kivánt változtatni, különösen azt kifogásolván, hogy az egyházlátogatásra kiküldött tanácsbirák magok választják meg segédeiket és nem az egyházmegyei gyűlés küldi ki őket. — A másnap megtartott gyűlés általában véve olyan ügyekkel foglalkozott, a melyek a sablonos adminisztráczió keretébe tartoztak és a közt alig érdeklik. Mint nevezetesebbeket mégis megemlítjük a következőket: a máramarosszigeti liczeum kérését, hogy legátusaikat fogadják el a gyülekezetek, kiadták véleményezésre az egyházaknak. Szentimrey József egyházmegyei főjegyzőnek egyházi beszédei kiadására 200 korona segélyt szavaztak meg; a szükséges többi összeget pedig kölcsönül előlegezték. Az egyházmegyei tisztikar 10 éves mandátuma lejárván, beadta lemondását. A szavazás november 15-diki határidővel elrendeltetett. ISKOLA. Huszonötéves tanári jubileum. Lélekemelő ünnepély folyt le nov. 1-én a miskolczi ref. főgimnáziumban, abból az alkalomból, hogy dr. Kovács Gábor, a gimnázium mostani igazgatója tanárságának 25-ik évét töltötte be. Az ünnepen részt vett az egész egyházi és iskolai elöljáróság, élén Kun Bertalan püspökkel, s a volt ós jelenlegi tanítványok nagy serege. A jubilánst első sorban Kun Bertalan püspök üdvözölte, kiemelvén az ünnepelt érdemeit, melyeket egy negyedszázadon keresztül szerzett, mint tanár és igazgató a főgimnázium érdekében. Majd a többi szónokok üdvözlő beszéde következett; végezetül pedig Szabó Barna tanár átnyújtott a jubilánsnak egy 500 koronáról szóló s dr. Kovács Gábor nevét viselő alapítványt, melyet a régi és jelenlegi tanítványok gyűjtöttek össze. Ez összeget az ünnepelt igazgató 1000 koronára egészítette ki, azon óhajtással, hogy ennek kamatai évenként szegénysorsú jó tanulók közt osztassanak ki. Iskolai aranykönyv. Özvegy Sárkány Ferenczné asszony, férje nevére és emlékére 1000 koronás alapítványt tett a kolozsvári ref. kollégiumon, olyan rendeltetéssel, hogy az alapítvány évi kamatainak egynegyed része mindig tőkésíttessék, háromnegyed része pedig egy vagy több olyan jó magaviseletű reform, tanulónak adassék, a ki a mathematikai tudományokban jeleskedik. A népiskolai ifjúsági könyvtárak intéző-bizottsága Sebestyén Gyula elnöklésével ülést tartott, a melyen a bizottság részéről a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fölterjesztendő első népiskolai iíjusági könyvtárjegyzék megállapításáról tanácskozott. Á bemutatott javaslatot alapul véve, elhatározták, hogy az abban felsorolt könyveket a bizottság a maga kebelében bírálja meg. Az egyes bizottsági tagok fogják a könyveket —. ingyen — az alapjegyzék számára megbírálni. Idegen bírálókat csak az újabban megjelenendő műveknél foglalkoztatnak majd. A felekezetnélküli szülök gyermekeinek valláserkölcsi nevelését illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi 24,511. sz. a. kelt határozatával, az 1894: XXXII. t.-cz. 7. és az 1895: XLII t.-cz. 26—29. §-ai alapján döntvényileg kimondta, hogy ha a szülők kiléptek is valamely bevett vagy törvényesen elismert felekezet kebeléből, tanköteles gyermekeik az elhagyott egyház hitoktatásában és valláserkölcsi nevelésében részesítendők s az alól ki nem vonhatók. A községi iskolák új rendje. A kultuszminiszter rendeletet adott ki a községi iskolaszékek és iskolák új rendjéről. A rendelethez csatolta a miniszter a részletes utasítást, a melynek vezérelve az, hogy a községi elemi népiskolák rendje legyen egyező az állami népiskolákéval. A községi iskolaszékek az új utasítás szerint az oktatásnak szorosan vett szakszerű elbírálásába ezentúl nem bocsátkozhatnak, ellenőrizhetik azonban a tanítók lelkiismeretes és kötelességtudó munkásságát s e mellett a szülői ház, a társadalom és az iskola között való kapcsolatot képviselik. Az utasításban szabályozva van a községi tanítóválasztás is. Biztosítékot szerzett a miniszter az utasításban arra is, hogy az iskolaszék a pályázók közül a legérdemesebbet válaszsza meg. Az utasítás második része a tanítók jogait és kötelességeit, valamint az iskola belső életének ellenőrizését és a tanítók testületi munkásságát szabályozza. Reméli a miniszter, hogy az egyházi főhatóságok nem késnek majd saját iskolai szabályzatukat is egybehangzóvá tenni az állami és a községi iskolák új rendjével. Nemzeti szempontból nevezetesek az új utasítás következő intézke-