Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

frivol képek és a pornagrafikus könyvek és lapok mételyezésével szemben. A megindult eszmecserében Szabó Péter és Bocsor Lajos esperesek, Lévay Lajos sárkereszturi lelkész, és dr. Szabó Aladár theol. tanár és Hegedűs Sándor egyházkerületi' főjegyző vettek részt, és ennek eredményeképen Csiirös határozatai javaslatai elfogadtattak s felterjesztettek az egyházkerületi közgyűlésre, azzal a a pótlással, hogy kérje fel a ker. közgyűlés a konvent útján a kereskedelmi és pénzügyminiszter urakat a pálinkás boltoknak vasárnap délelőtt 10 órától fogva bezáratására,'^a kormányt pedig arra, hogy a serdülő gyermekek korcsmázásának megakadályozására törvényhozási intézkedést tegyen. E két értekezés után következett gyűlésünknek az a tárgya, a mely egyfelől kegyeletes volta, másfelől fontossága miatt bizonyára az egész magyar ref. egyház érdeklődósét és munkás szeretetét fel fogja kelteni. Kálvin János négyszázados születése emlékünnepének megtartása és egy, Budapesten felállítandó Kalvineum eszméje. Az ezekre vonatkozó indítványokat dr. Sxahó Aladár theol. tanár terjesztette elő és indokolta ineg. Kálvin Jánosban és munkájában Istennek oly nagy kegyelme és szerelme nyilatkozott meg, hogy a legnagyobb háládatlanságot követnénk el, ha születésének négyszázados fordulóját úgy engednénk elmúlni, hogy Istent ne magasztalnánk s a nagy mult nagy emlékei által önmagunkat lelkesíteni, erősíteni ne törekednénk. Kálvin születésének négyszázados emlékünnepélyét tehát okvetlenül meg kell tartanunk; s tekintve, hogy ennek egyetemes elrendelése hivatalos úton kell, hogy történj ók, szükséges, hogy arra nézve az előkészítő lépéseket már most megtegyük. Kálvin emlékezetét azonban nem elég csak egy, bár szép és méltóságos, de elmúló ünnepély keretében felújítanunk. Maradandóvá is kell azt tennünk, és pedig valamely nagy alkotással. Ez az alkotás nem lehet szobor, mert Kálvin emlékének ilyetén megörökítése a leghatározottabban ellenkezik a nagy reformátor szellemével és közismeretes felfogásával. Az alkotásnak olyannak kell lennie, hogy az míg egyfelől Kálvin nagyságához méltó, másfelől pedig szellemének megfelelő legyen. Ilyen volna egy, az egyetemes magyar ref. egyház által Budapesten emelendő épület, a mely Kalvineum nevet viselne, ós a mely, azonkívül, hogy a zsinat ós a konvent ülései és levéltárai részére alkalmas helyiségekkel rendelkeznék, magában foglalhat egy főiskolai, esetleg középiskolai internátust; helyet adhatna a budapesti theol. akadémiának és a Ráday-könyvtárnak ; végül pedig, ha a gyűjtés kellő eredményre vezetne egy protestáns nyomdát is létesítene igazaink megvédelmezését czélzó iratok előállítására. Erre vonatkozólag határozati javaslatot terjesztett be, azt indítványozva, hogy kéressék fel a kerületi közgyűlés, hogy ezt az eszmét felkarolva, tegye meg a szükséges lépéseket; az országosan megindítandó gyűjtés megkezdésére pedig küldjön ki egy tekintélyes bizottságot. A gyűlés a határozati javaslatnak a Kálvin-ünnepélyre és a Kalvineumra vonatkozó részét egyhangúlag elfogadta; a Kalvineum rendeltetését megszabó és a gyűjtő bizottság kiküldését, valamint a nyomda felállítását illető pontok felett azonban vita indult meg. Hegedűs Sándor abban a véleménybe volt, hogy a Kálvineum rendeltetését ne szabjuk meg; különösen pedig ne kössünk hozzá olyan czélokat, a melyek fontosak ugyan önmagukban és egyházkerületünkre nézve, de esetleg hátráltathatnák az intézménynek egyetemes erővel felállítását. Ilyen czéloknak tekinti a budapesti theologiának és a Ráday-könyvtárnak a Kalvineumban elhelyezését. A mi pedig a nyomda felállítását illeti, azt egyelőre egészen elejtendőnek tartja. A Kalvineum rendeltetését illetőleg jobb volna csak óhajtásokat kifejezni, mintsem megkötő határozatokat hozni. Lévay Lajos, a vértesaljai egyházmegye határozatának megfelelőleg, a Kálvineum eszméjét, kivitel végett az egyetemes konventre kívánta felterjeszteni. Dr. Szabó Aladár elfogadná ugyan Hegedűs és Lévay véleményét, azonban kérdéses, hogy ha az egyetemes egyház állítaná fel a Kálvineumot, megteremtené-e benne az internátust, a melynek felállítását pedig a legfontosabbnak tartja. Azért csak azt óhajtaná ; hogy a kivitelt az egyházkerület vegye a kezébe. Mészáros János elégnek tartotta csak az ünnepély tartásának és a Kálvineum felállításának szükséges voltát kimondani s a kerületet a gyűjtőbizottság kiküldésére felkérni. Csűrös István is szükségesnek tartotta volna a Kalvineum czéljának megszabását; az értekezlet azonban Hegedűs Sándor véleményét fogadta el, s ennek megfelelőleg kimondta, hogy a Kálvin-emlékünnepélyt illetőleg az előkészítő lépések megtételét s a Kalvineumnak Budapesten felállítását szükségesnek tartja ; a határozati javaslatban említett czélokat helyesli ugyan, de azokat csak óhajtás és indokolásképen teszi magáévá; a nyomda felállítása tervét egyelőre egészen elejti; a kerületi közgyűlést pedig felkéri az eszme felkarolására a gyűjtőbizottság kiküldésére és az egyetemes konventnek ós a testvérkerületeknek a csatlakozásra felhívásra. Dr. Bárányi Gyula egyházkerületi tanácsbiró, a maga, valamint dr. Kiss Áron, dr. Szeless József ós gróf Teleki József nevében a Prot. Egyházi és Iskolai Lap támogatását illetőleg terjesztett be határozati javaslatot, a melyet az értekezlet egyhangúlag el is fogadott, s elhatározta annak az egyházkerületi közgyűlésre felterjesztését. Hamar István a pesti ref. egyházmegye értekezletének az egyházi adózás reformjára vonatkozó javaslatát olvasta fel. Az értekezlet a nagy kérdés tárgyalásába nem ment bele, de kimondta, hogy igen jó volna, ha a határozatban foglaltakat a zsinati előkészítő bizottság figyelembe venné. Hogy ez megtörténhessék, felkérte a ker. közgyűlést, hogy szíveskedjék a javaslatot a zsinati előkészítő bizottság figyelmébe ajánlani. Ezzel a tárgygyal kapcsolatban Péntek Ferencz budapesti hitoktató is terjesztetett be egy határozati javaslatot, a mely szerint óhajtandó volna a lelkészi fizetésnek olyatén megállapítása, hogy a gyülekezet minden tagja után 2 korona számíttassék. Az ilyen módon megállapított lelkészi jövedelem azonban nem lehetne kevesebb 1200 és nem több 5000 koronánál. Az esperesek javadalmát évi 8000, az egyházmegyei tanácsbirákót 6000, a püspökökét 20,000, az egyházkerületi főjegyzőkét 15,000, az egyházkerületi tanácsbirákót 12,000 koronában kellene megállapítani. A gyülekezetek által lelkészfizetések czímén eddig viselt mindenféle terhek megszüntetendők és az összes személyi járandóságok az állam által fedeztetendők. A határozati javaslatot azonban az értekezlet nem kívánta tárgyalás alá venni, s napirendre tért felette. Tárgysorozatunk szerint legvégül Szíts Farkas titkár tette meg jelentéseit. Örömmel konstatálta, hogy értekezleteink termékenyítő hatása mindinkább érezhető egyházkerületünk körében. így értekezletünk felterjesztése következtében terjesztette ki figyelmét egyházkerületünk a szórványokban élő hivek Összeszedése és lelki gondozására s rendelte el az egyházmegyei missziói bizottságok szervezését. Értekezletünk köréből indult ki