Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-02 / 44. szám

Öt a budapesti egyetemen felállítandó protestáns theol. fakultás, egy pedig a protestáns felsőbb iskola mellett. Az előadó indítványa az volt, hogy a gyűlés várja be a még nem nyilatkozott egyházmegye véleményét; Puky Gyula tanácsbiró ós Btnkö István egyházmegyei képviselő felszólalása következtében azonban elhatározta a gyűlés, hogy azonnal bele megy ennek a nagyfontosságú kérdésnek a tárgyalásába. Legelső sorban Puky Gyula v szólt a kérdéshez, és mint már a tavalyi gyűlésen is, a debreczeni főiskolának egyetemmé fejlesztésére nézve terjesztett be részletesen kidolgozott indítványt. Indítványa indokolásában a mellett argumentált, hogy az egyház nem mehet bele abba, hogy lelkészképzését tekintve egy olyan intézet szervezetébe olvadjon bele, mint az állami tudomány-egyetem, mert ezen esetben elvesztené lelkészképzése felett a feltétlen és közvetlen rendelkezés és ellenőrzés jogát. Tekintve azonban, hogy lelkészképzésünknek szüksége van arra, hogy egyetemi színvonalra emeltessék; tekintve továbbá, hogy a harmadik egyetem felállítása kérdése napirenden van: az volna szükség, hogy a debreczeni főiskola, a mely már eddig is rendelkezik theológiai és jogi akadémiával, a magyar protestáns, közelebbről pedig református egyház által egyetemmé fejlesztessék. Jogunk ehhez megvan, mert törvényben gyökerezik; az anyagi kérdések pedig nem képezhetnek akadályt, mert hiszen a debreczeni főiskola akadémiai szakainak vagyona, a remélhető állami segítés, az egyes egyházmegyék továbbá, Debreczen városa és Hajdúmegye, valamint a tiszáninneni és túli megyék segítsége biztosítanák az egyetem felállítását, Szöts Farkas arra hivatkozva, hogy a debreczeni egyetem felállítára anyagi tekintetbén lehetetlen, továbbá, hogy a protestantizmusnak nem tartozik lényegében és természetében a tudomány felekezetivé tétele, s hogy a külföldi protestantizmusra sem hozott veszedelmet a prot. theológiának az állami egyetemekre bevitele, — a budapesti egyetemen felállítandó prot, theol. fakultás mellett tört lándzsát. Benkö István óhajtja ugyan a debreczeni főiskola egyetemmé fejlesztését, de e mellett kívánja a budapesti egyetemen is a prot. theol. fakultás szervezését; de nem „protestáns" theol. fakultás néven, mert szerinte a protestáns név egyházunk jellegének csak negatív oldalát jelzi, hanem, a pesti egyházmegye véleményének megfelelőleg, mint „a két evangélikus egyház fakultá"-sát. Dr. Szabó Aladár az előtte szólók közül egyikhez sem csatlakozik. BenkŐ Istvánnal szemben megjegyzi, hogy a protestáns név nemcsak a pápistaság ellen való folytonos tiltakozást jelenti, hanem az evangélium mellett vaió professziót is; tehát nem volna benne semmi veszedelem, ha az egyetemi fakultás protestáns theol. fakultás nevet nyerne. Puky indítványa lényegéhez hozzájárulna; de megjegyzi, hogy a íilozofiai fakultást nem abban a tág értelemben kellene szervezni, a hogy az a hazai tudományegyetemeken szervezve van, hanem csak egy némely, az egyházzal is vonatkozásban álló ágában, pl. a történelmi és irodalomtörténeti szakokat illetőleg. Úgy Pukyval, mint különösen Szőtscsel szemben pedig megjegyzi, hogy lelkészképzésünknek igen hangoztatott egyetemi színvonalra emelése a prot, theologiának az egyetemre bevitele által még egyáltalán nem lesz elérve. Az egyetemi színvonalat nem néhány egyetemi theol. tanár előadásai teremtik meg, hanem a gazdag theol. irodalom, a mely módot ad a theologusnak az egyetemi prelekcziók hallgatásán kivül is az alapos tanulmányozásra. Ilyen theol. irodalmunk nincs, tehát az egyetemi theol. tanárok sem tehetnének egyebet, mint a mit az akadémia tanárok tesznek, t. i., hogy hallgatóikat idegen nyelvek tanulására és idegen theol. szakkönyvek tanulmányozására buzdítják- ismereteik kiegészítése és gazdagítása végett, Pukynak azt az állítását pedig, hogy a r. kath. theologiai képzés magasabban áll, mint a protestáns egyáltalában nem írja alá. A ki ismeri a r. kath. papkópzést, az tudja, hogy a mienk, minden fogyatékossága daczára is felülmúlja amazt. A lelkészképzés színvonalának emeléséhez nem az szükséges, hogy a prot. theológia az egyetemre bevitessék, hanem az, hogy a theologiai akadémiák tanárait egyfelől úgy biztosítsa az egyház anyagilag, hogy ne legyenek kénytelenek a megélhetésért küzdeni; másfelől pedig az, hogy az egyház ne foglalja le őket olyan dolgok végezésére, a melyek mások által is ép oly jól elvégezhetők volnának, s a melyek a tanárokat igazi hivatásuk betöltésében akadályozzák. A maga részéről a theol. tanári kar többségének véleményéhez csatlakozik. H. Kiss Kálmán Puky indítványát fogadja el. Dr. Vécsey Tamás, ha az egyetemi prot. theol. fakultás szerveztetnék, annak a pesti egyházmegye és a Benkő István által ajánlott nevet adná. Ez volna a törvényben is gyökerező elnevezés, mivel hazánk törvényei nem ismernek sem reformátusokat, sem evangélikusokat, sein protestánsokat, hanem csak „evangelici utriusque confessionis"-t. A mi az egyetemi protestáns theol. fakultás szervezései illeti, az kétféleképen volna lehetséges. Vagy úgy, a mint a r. kath. theol. fakultás szervezve van, vagy pedig teljesen szabadon, a korlátlan vizsgálódási és tanítári szabadság megadásával, úgy, a mint a világi karok szervezve vannak. Ö azonban egyik módot sem tartaná szerencsésnek és kívánatosnak. Ha a prot. theol. fakultás a r. kath. theol. fakultás mintájára szerveztetnék, úgy hogy az egyházi felügyelet és ellenőrzés érvényesülne, akkor a mi fakultásunk ép oly kevéssé olvadna be az egyetem szervezetébe, mint a r. kath. fakultás, a mely tulajdonképen nem más, mint a világi fakultástól teljesen elzárt s a maga külön egyházi törvényes által korlátozott szakiskola. Az olyan prot. egyetemi theol. fakultásra pedig, a mely az egyháztól teljesen függetlenül, a korlátlan vizsgálódási és tanítási szabadsággal szerveztetnék, csak ezt mondja: Timeo Danaos et dona ferentes. Egyébként is, ismerve a budapesti tud.-egyetem történeti hagyományait és mai szellemét, — nem hiszi, hogy a prot. theol. fakultás abba beilleszthető volna. Véleménye szerint helyesebb volna a debreczeni főiskolát fejleszteni egyetemmé s azon állítani fel a prot. theol. fakultást. Puky Gyula záró beszédében azt mondá, hogy a hallottak nem hogy megingatták volna meggyőződósében, sőt inkább még megerősítették. A prot. theol. fakultásnak a budapesti egyetemre bevitelét sürgetni azért sem tartaná czélszerűnek, mert hiszen a budapesti tud.-egyetem jellegének kérdése véglegesen még most sincs eldöntve, a prot. fakultás bevitelének sürgetése felkeltené az elhallgattatott kérdést, s a döntés bajosan a mi előnyünkre történnék meg. Ismételten ajánlja indítványa elfogadását. Kimeríttetvén a vita, az elnökség első sorban a theol. választmány és a jogügyi bizottság véleményét, a mely szerint a prot. theol. fakultás a budapesti egyetemen volna szervezendő, bocsátotta szavazásra. E vélemény mellett 14-nn szavaztak. Másodsorban a theol. tanári kar többségének, Petri Elek által kiegészített ama véleménye került szavazásra, hogy budapesten egy református egyetemes főiskola szerveztessék, esetleg állami segítséggel is, és felruháztassék a fakultálás jogával. E mellett a vélemény mellett szavaztak 21-en. Végül pedig Puky Gyula indítványa került szavazásra s a gyűlés,