Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

c) „Aprógrammon kivül átdolgozott zsoltárok" közül felvételre méltóknak véli a bizottság a 7-iket, a 29-iket az 1. sz. szövegben,- a 41, 60, 69, 73-ikat, ez utóbbit a saját dallamához átalakítva, a 79-iket az 1-ső szövegben, de a II. sz. szövegre való tekintettel átdolgozottan, és a 144-iket. A 3-ik napi ülésen (1901. ápril. 28-án) elnök a tegnap félbe szakadt munka folytatására, t. i. a dicséretek szövegének átnézésére kérte a bizottságot, egyszersmind pedig indítványozta, hogy nyilatkozzék a bizottság : vájjon a Próba-énekeskönyvbe felvett dicséretek elfogadliatók-e további javítás vagy átdolgozás felvétele mellett — a gyűjteménybe való felvételre ? A bizottság a Próba-ónekeskönyvbe felvett magyarországi dicséreteket további simítás, esetleg a szükség szerinti nagyobb javítás és átdolgozás feltétele alatt általában elfogadja, úgy mindamellett, hogy a 130. dicséret kettős átdolgozásából az I. számút kívánja további javításra felvenni, s az 51-ik dicséret 2-ik versében a „Szent életével" kifejezés ev. ref. egyházunk dogmatikus felfogása szerint módosítandó. Elfogadtatván a felvett dicséretek, azt kérdezte az elnök, hogy vájjon az azok átdolgozásában, összébbvonásában, tartalmuk egységesítésében, részeiknek egy fő gondolat körüli csoportosításában s az istentisztelet czóljaihoz való alkalmaztatásukban felismerhető s a „Tájékoztatás c

'-ban általa körvonalozott vezérelveket olyanoknak tekinti-e a bizottság, a melyek a további javításban s illetőleg átdolgozásban is vezórelvekül szolgálhatnak? A bizottság a dicséretek átdolgozásának vezérelveit a legteljesebb mértékben méltányolta, s azokat továbbra is irányadóknak fogadta el. A korábban kihagyottaknak ítélt magyarországi dicséretek újabb átnézésére kerülvén a sor, részint a sajtóban felmerült kívánalmakra, részint egyes tagok óhajtására kimondta a bizottság, hogy a kihagyott dicséretek közül visszaveszi s az elfogadott irányelvek szerint átdolgoztatni kívánja a 11, 17, 22, 76, 87, 89, 147, 149, 157, 166, 185 (más dallamra irottan) számúakat; a 215. dicséret 3, 4. verseit, mint úrvacsorai alkalomra kedvelt énekrészeket a szövegező bizottság figyelmébe ajánlja, nemkülönben a 220. dicséret 7-dik versét, a mely igen jól odaillenék a hazafias ihletű alkalmi énekek közé, s a 221-diket, a mely nemzeti gyászénekké szerencsésen átalakítható. Indítványoztatván, hogy a katekhizmusi énekek közül a leginkább használatosak szintén vétessenek vissza s az e fajta énekek az istentisztelet szempontjából is szaporíttassanak, a bizottság véleménye szerint a felvett énekek között bőven elegendő van olyan, a melyek katekhizmusi magyarázatok esetén is teljes haszonnal alkalmazhatók; épen azért a katekhizmusi énekek számát szaporítani nem kívánja; azt azonban óhajtja, hogy egyes kihagyott dicséreteinknek általában kedvelt s úgyszólván a gyülekezet vérébe átment versszakai utó-énekek czíme alatt a gyűjteménybe felvétessenek, s ez irányban a szövegbiráló bizottság s különösebben pedig az elnök figyelmét felhívja. Az Erdélyi dicséretekkel szemben szintén felvetette elnök a kérdést: vájjon elfogadhatók-e azok általában a további feldolgozásra, s kérdezte egyúttal, hogy a kihagyott erdélyi dicséretek közül nem óhajt-e valaki valamit visszavétetni? A bizottság a felvett erdélyi dicséreteket a további átdolgozásra teljesen elegendőknek ítéli, s épen azért a kihagyott dicséretek közül újabbakat felvenni nem óhajt. Az Uj énekek átnézésére kerülvén a sor, azoknak egyenkénti átnézése s fény és árnyoldalaik feltüntetése után kimondta a bizottság, hogy az új énekek nagyobb részét, mint a vallásos ihlet szüleményét, énekeskönyvünk gazdagodásának tekinti, s újabb módosítás után az új énekeskönyv számára készséggel elfogadja. Kihagyandóknak véli azonban a következőket: A 258. és 259. lapon a „Feltámadott az Úr bizonynyal", „Jézus hitünk fejedelme", „A Golgothán megszűnt a jajszó -(húsvéti énekek); a 269. lapon a „Világ Ura egy Istene", a 279. lapon a „Boruljunk le keresztyének" (vasárnapi énekek); a 286- lapon a „Jó Istenünk édes Atyánk" (köznap reggeli kezdő ének); a 290. lapon a Mennyei atyánk, Úristen!" (köznap reggeli); a 195. lapon a „Csendesül a föld határa" (köznap esteli); a308. lapon a „Hervadoz a föld szépsége" (őszi ének) kezdetű énekeket. Más, a szöveggel inkább összhangzó dallamra kívánja átíratni a 3Í0. lapon „Tűzcsapáskor" és „Csapás idején", a 311. lapon „Szárazságkor" s a 318. lapon „Király koronázáskor" czímek alá foglalt énekeket, s e körülményt a szövegbiráló bizottság és elnökség figyelmébe ajánlja. A Próba-énekeskönyv összes énekszövege átnézetvén s azokra a bizottság határozott állást foglalván, azt kérdezte elnök, hogy a gyűjteménybe felveendőknek ítélt énekek teljesen megfelelnek-e a felvetődő alkalmi szükségleteknek s nem kellene-e valamelyes, eddig figyelmen kivül hagyott alkalomra is énekekről gondoskodnunk? A bizottság, méltányolván az elnök körültekintő gondosságát, kimondta, hogy az Előmunkálatok V. füzetének első darabja (uj évi ének) némi módosítással felveendő s ugyancsak felveendő még egy szüreti ének, a mely kiválóan az ősz gyümölcseiért való hálaadás legyen, s egy téli ének, esetleg épen az „Elmúlt az Ősz, nyár, kikelet" kezdetű, megfelelő átalakítással; s szükséget pótolhatna még egy bűnbánati alkalomra való kezdő ének, a mely hétköznapon és vasárnapon egyaránt használható lenne. Végül adventi fennállóul a 232. dicséret első verse. Mindezek az elnökség figyelmébe ajánltatnak. A dallambiráló bizottság bejelentette, hogy 1. az ápril. hó 26-án tartott közös ülésen visszavett dallamoknak ritmusát megállapította. Ezen dallamok a 73., 75., 79., 96., 144. zsoltárok, a 76., 157., 177., 17. Erdélyi ének XII. sz. dicséretek, „Ez élet csak füst és pára" temetési ének dallamai és a Himnusz dallama, mely egészen az Erkel-féle alakban hagyatott meg. Ezen dallamoknak lehangjegyzésével s az elnökséghez való beterjesztésével Sz. Nagy József és Szügyi József biz. tagok bízattak meg. 2. Újabb tüzetes vizsgálat alá vette a zenei albizottság a gyűjtemény dallamait rithmus tekintetében s azok közül némelyeken igazítást eszközölt. E dallamok a 8., 16, 23, 47, 50, 90, 92, 116. zsoltárok, a 65, 43, 74, 75. dicséretek, az 1. számú és 2. számú új dallamok egyes sorai, s a 153-dik dicséret, a melynek a gyűjteményben jegyzett 5 sora közül a 4-ik sort törülte, úgy hogy ezzel a 153-ik dicséret dallama azon alakjába helyeztetett vissza, a milyen alakban az mostani énekeskönyvünkben áll. Az erdélyi 30. dicséret dallamán csekély módosítást eszközölt. 3. A Gyűjtemény dallamhangjegyzésénél mutatkozó egyes sajtóhibákat kiigazította. 4. A dallamok előjegyzését (zenei előjegyek kiírását) helyesbítette a 28., 33, 46, 50, 90.. 92. zsoltároknál. 5. Albizottság az összes dallamoknak ezen megállapodások szerinti újabb lehangjegyzésével Szügyi