Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-12 / 41. szám
növelhet abból, hogy az erőtlenségben dicsőítse meg az Úr az ő hatalmát. Ezután Kulifay Elek, mint legidősebb tag és a jelenlevők által felkért korelnök, üdvözli és felszólítja a jelenlevőket, különösen azokat, a kik előre elkészített programmal jelentek meg, a tárgyalandó pontok előadására. Ennek alapján Földváry Jenő jelenti, hogy két pont körül óhajt eszmecserét és megállapodást létesíteni, ú. m.: 1. az egyházi, 2. a magyar nemzeti érdekek körül. a) A mi az egyházi érdekeket illeti, mindenekelőtt rámutat annak a szükségére, hogy jelen összejövetel mivolta szorosan meghatároztassék. Jelenlevők közös megállapodással a szlavóniai ev. ref. lelkészek értekezletének minősítik ez összejövetelt. b) Értekező továbbá rámutat arra, hogy Horvát-Szlavonországban immár nagyobb számmal vannak evang. ref. hívek ós azoknak egyházaik, lelkészeik. Bár ezek a magyar orsz. egyetemes egyháznak egy bizonyos egyházmegyéhez és esperesség alá csatoltan szerves részei, mindazonáltal e külön területen, speczifikus és küzdelmes viszonyok között, önmagukban tekintve, minden szerves összefüggés, együttműködés és képviselet teljes hiányában nem egyebek, mint szanaszét szórt hívek, lelkészek, egyházak tömkelege és így a küzdelmes viszonyok között elegendő erő és tekintély hiányában működésüknek megfelelő magaslatán nem állhatnak. De meg az az állapot, hogy az egyetemes egyház gyűlésein, nevezetesen és különösen a missziói bizottság gyűlésein és általában a horvát-szlavóniai rendes miszsziói egyházak ügyeit munkáló fórumokon saját kebeléből semminemű, a viszonyokat közelről és részletesen ismerő képviselete nincsen: e visszás és impraktikus, főként pedig az evangyéliumi egyházak és presbiteriumi rendszer elveivel homlokegyenest ellenkező állapotokmiatt a czél felé haladásában akadályozva van, holott mégis csak egy geografiailag külön területen, egy országrésznyi terjedelemmel, ma már materiális számot tevő mennyiséget képez. Továbbá a horvát hatóságokkal szemben is igen sokszor közvetlen és gyors közbelépésre volna szükségünk ; a horvát kormánynyal szemben is egy bizonyos egységes szervezetben gyorsabban és eredményesebben vihetnénk keresztül egyes szükségeink és kívánalmaink teljesítését: értekező feltétlenül szükségesnek állítja a szlavóniai ev. ref. missziói és rendes egyházak és lelkészeinek bizonyos szerves összefüggését, erősen hangsúlyozva, hogy ezután is, mint eddig, az egyetemes egyház ós egyházmegyékkel való kapcsolatos és alárendelt viszonyt fentartani és erősíteni kívánjuk. I. Értekezlet ez előterjesztés után abban állapodik meg, hogy mondassék ki és egyetemes egyházi törvényeink által is ismertessék el a horvát-szlavonországi evang. ref. missziói és rendes egyházak szerves egysége, horvát-szlavonországi evang. ref. egyházi kör czimen, melynek az illető egyházi felsőbbségek alá rendelt elnöke, aljegyzője és egyházköri gyűlése legyen az egybekötő kapocs. Azonkívül az egyetemes evang. ref. egyháznak a horvát-szlavoniai missziói és rendes egyházak érdekeit munkáló gyűlésein, minden fórumon, a horvát-szlavoniai evang. ref. lelkészi kar képviselete megjelenhessen. Mihezképest azon indítványt fogadja el ez értekezlet, hogy ez elsorolt kívánalmaknak foganatosítását az illetékes és közösen megállapodó dunamelléki és dunántuli egyházkerületi gyűlések, illetve a konventtől a legalázatosabban kérjük. Különben a felett is nevezett illetékes fórumok állapodnának meg kölcsönösen, hogy a horvát-szlavoniai egyházi kör elnöke, aljegyzője és képviselete vájjon ez egyházi kör, avagy a felsőbb hatóságok és gyűlések által választatnék-e meg, és egyáltalában határozzon afelett is, ha valami jobb útját-módját találná a horvátszlavoniai egyházak szervezésének. Felette óhajtandó az is, hogy az illetékes két egyházkerület közös megállapodással bizonyos útját-módját találná azon komplikácziók és nehézségek megoldásának, a mi ez egyházkör nevezett szervezete és függési viszonyára vonatkozólag a két egyházkerület alárendeltségből a positione származnak. II. A mi pedig a nemzeti érdekeket illeti, szükségesnek látjuk a magyarságnak egyéb eszközökkel való gondozásán kivül a csoportosító pontok, különösen olvasó-egyesületeknek felállítását, a melyekből egy általános „Szlavóniai magyar egyesület" nőné ki magát. Értekezlet ez indítványt is elfogadja és magáévá teszi. Földváry Jenő, daruvári ev. ref. lelkész. Templom-avatás Komáromban. A komáromi ref. gyülekezet, sok viszontagságon keresztül ment, 114 éves hatalmas templomát, mintegy 20,000 kor. költséggel a kor igényeinek és a gyülekezet tekintélyének megfelelőleg megújíttatván, a szomjúhozó lelkek használatára megható fényes ünnepély kíséretében f. hó 5-én felavatta. A felavató ünnepély dísze Antal Gábor püspök, helyi lelkész úr egyházi beszéde és imádsága volt. Textusa a 17. zsoltár 4-ik verse volt: „Egy dolgot kértem az Úrtól, most is azt kérem: hogy lakhassam az Úrnak házában, életemnek minden idejében; hogy láthassam az Úrnak szépségét és látogathassam az ő templomát." Ennek alapján kifejtette, hogy a templom 1-ször azért kedves, mivel sok lelki áldásokat közöl velünk; 2-szor, mivel kegyeletes emlékek fűződnek hozzá ; 3-szor mivel biztató reménységnek záloga nekünk. A hatalmas beszéd nagy hatást tett a hallgatósági a. A komáromi templom története szomorú, de nagyon tanulságos történet. A város lakosságának nagy többségét képező kál-