Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

növelhet abból, hogy az erőtlenségben dicsőítse meg az Úr az ő hatalmát. Ezután Kulifay Elek, mint legidősebb tag és a jelenlevők által felkért korelnök, üdvözli és felszólítja a jelenlevőket, különösen azokat, a kik előre elkészített programmal jelentek meg, a tárgyalandó pontok elő­adására. Ennek alapján Földváry Jenő jelenti, hogy két pont körül óhajt eszmecserét és megállapodást létesí­teni, ú. m.: 1. az egyházi, 2. a magyar nemzeti érdekek körül. a) A mi az egyházi érdekeket illeti, mindenekelőtt rámutat annak a szükségére, hogy jelen összejövetel mivolta szorosan meghatároztassék. Jelenlevők közös megállapodással a szlavóniai ev. ref. lelkészek értekezletének minősítik ez összejövetelt. b) Értekező továbbá rámutat arra, hogy Horvát-Szlavonországban immár nagyobb számmal vannak evang. ref. hívek ós azoknak egyházaik, lelkészeik. Bár ezek a magyar orsz. egyetemes egyháznak egy bizonyos egy­házmegyéhez és esperesség alá csatoltan szerves részei, mindazonáltal e külön területen, speczifikus és küzdelmes viszonyok között, önmagukban tekintve, minden szerves összefüggés, együttműködés és képviselet teljes hiányá­ban nem egyebek, mint szanaszét szórt hívek, lelkészek, egyházak tömkelege és így a küzdelmes viszonyok kö­zött elegendő erő és tekintély hiányában működésüknek megfelelő magaslatán nem állhatnak. De meg az az állapot, hogy az egyetemes egyház gyűlésein, nevezetesen és különösen a missziói bizottság gyűlésein és általában a horvát-szlavóniai rendes misz­sziói egyházak ügyeit munkáló fórumokon saját kebe­léből semminemű, a viszonyokat közelről és részletesen ismerő képviselete nincsen: e visszás és impraktikus, főként pedig az evangyéliumi egyházak és presbiteriumi rendszer elveivel homlokegyenest ellenkező állapotok­miatt a czél felé haladásában akadályozva van, holott mégis csak egy geografiailag külön területen, egy ország­résznyi terjedelemmel, ma már materiális számot tevő mennyiséget képez. Továbbá a horvát hatóságokkal szemben is igen sokszor közvetlen és gyors közbelépésre volna szüksé­günk ; a horvát kormánynyal szemben is egy bizonyos egységes szervezetben gyorsabban és eredményesebben vihetnénk keresztül egyes szükségeink és kívánalmaink teljesítését: értekező feltétlenül szükségesnek állítja a szlavóniai ev. ref. missziói és rendes egyházak és lelké­szeinek bizonyos szerves összefüggését, erősen hangsú­lyozva, hogy ezután is, mint eddig, az egyetemes egyház ós egyházmegyékkel való kapcsolatos és alárendelt vi­szonyt fentartani és erősíteni kívánjuk. I. Értekezlet ez előterjesztés után abban állapodik meg, hogy mondassék ki és egyetemes egyházi törvé­nyeink által is ismertessék el a horvát-szlavonországi evang. ref. missziói és rendes egyházak szerves egysége, horvát-szlavonországi evang. ref. egyházi kör czimen, melynek az illető egyházi felsőbbségek alá rendelt el­nöke, aljegyzője és egyházköri gyűlése legyen az egybe­kötő kapocs. Azonkívül az egyetemes evang. ref. egyháznak a horvát-szlavoniai missziói és rendes egyházak érdekeit munkáló gyűlésein, minden fórumon, a horvát-szlavoniai evang. ref. lelkészi kar képviselete megjelenhessen. Mihezképest azon indítványt fogadja el ez értekezlet, hogy ez elsorolt kívánalmaknak foganatosítását az illetékes és közösen megállapodó dunamelléki és dunántuli egy­házkerületi gyűlések, illetve a konventtől a legalázato­sabban kérjük. Különben a felett is nevezett illetékes fórumok állapodnának meg kölcsönösen, hogy a horvát-szla­voniai egyházi kör elnöke, aljegyzője és képviselete vájjon ez egyházi kör, avagy a felsőbb hatóságok és gyűlések által választatnék-e meg, és egyáltalában határozzon afelett is, ha valami jobb útját-módját találná a horvát­szlavoniai egyházak szervezésének. Felette óhajtandó az is, hogy az illetékes két egyházkerület közös megálla­podással bizonyos útját-módját találná azon kompli­kácziók és nehézségek megoldásának, a mi ez egyházkör nevezett szervezete és függési viszonyára vonatkozólag a két egyházkerület alárendeltségből a positione szár­maznak. II. A mi pedig a nemzeti érdekeket illeti, szüksé­gesnek látjuk a magyarságnak egyéb eszközökkel való gondozásán kivül a csoportosító pontok, különösen olvasó-egyesületeknek felállítását, a melyekből egy álta­lános „Szlavóniai magyar egyesület" nőné ki magát. Értekezlet ez indítványt is elfogadja és magáévá teszi. Földváry Jenő, daruvári ev. ref. lelkész. Templom-avatás Komáromban. A komáromi ref. gyülekezet, sok viszontagságon keresztül ment, 114 éves hatalmas templomát, mintegy 20,000 kor. költséggel a kor igényeinek és a gyülekezet tekintélyének megfelelőleg megújíttatván, a szomjúhozó lelkek használatára megható fényes ünnepély kíséretében f. hó 5-én felavatta. A felavató ünnepély dísze Antal Gábor püspök, helyi lelkész úr egyházi beszéde és imádsága volt. Tex­tusa a 17. zsoltár 4-ik verse volt: „Egy dolgot kértem az Úrtól, most is azt kérem: hogy lakhassam az Úrnak házában, életemnek minden idejében; hogy láthassam az Úrnak szépségét és látogathassam az ő templomát." Ennek alapján kifejtette, hogy a templom 1-ször azért kedves, mivel sok lelki áldásokat közöl velünk; 2-szor, mivel kegyeletes emlékek fűződnek hozzá ; 3-szor mivel biztató reménységnek záloga nekünk. A hatalmas beszéd nagy hatást tett a hallgatósági a. A komáromi templom története szomorú, de nagyon tanulságos történet. A város lakosságának nagy többségét képező kál-

Next

/
Thumbnails
Contents