Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-05 / 40. szám

küldöttség kereste fel Gyurátz Ferenczet s felajánlotta neki a győri lelkészi állást. A jelölést nem utasította vissza a püspök s így teljes bizonyosra vehető, hogy a győri gyülekezetnek egyhangúlag meghívandó lelkésze Gyurátz Ferencz leend. — A hernádvécsei evang. gyülekezet Harsányt István brassói hitoktató segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei tisztújítás. A Jcishonti ev. egyházmegye, az elnökségnek hat évre szóló megbízatása lejárván, megejtette tisztújítását. A felbontott szavazatok eredményeképen egyhangúlag újból Glauf Pál rimaszombati lelkész választatott meg esperessé, esperességi felügyelővé pedig Kubinyi Aladár rimaszombati kir. törvényszéki elnök Egyházi aranykönyv. Hauer Béla földbirtokos és neje Trencsényi Zsigó Erzsébet évek óta valóságos patrónusai a liartai ref. gyülekezetnek. Ajándékozásképen már többet juttattak földi vagyonukból a gyülekezetnek 2400 koronánál; az úrvacsorai kenyeret és bort rendesen ők adják az Úr oltárára, s nagylelkűen gondoskodnak arról is, hogy a kis gyülekezet díszes templomi szent edényekkel rendelkezzék. így tavaly egy aranyozott ezüst úrvacsorai kelyhet ajándékoztak az egyháznak 200 korona értékben; legközelebb pedig egy ezüst keresztelő edény ajándékozásával bizonyították meg Isten iránt érzett hálájukat és egyházszeretetüket. A hitből fakadt jó cselekedet önmagában hordja dicséretét; de méltó volna, hogy egy olyan hithű ós egyházát igazán szerető férfiú, mint a milyen Hauer Béla, elismerést nyerjen ós érvényesüléshez jusson ne csak a hartai kis gyülekezetben, hanem magasabb egyházi hatóságokban is. Csodálkozunk rajta., hogy ha feljebb nem is, legalább a solti egyházmegyében még nem jutalmazták a buzgó férfiút érdeme szerint. A felsö-szabolcsi ref. egyházmegye a mult hónap 16—17. napján tartotta meg őszi közgyűlését Kisvárdán, Görömbei Péter esperes és Gencsy Albert gondnok elnöklete mellett. A gyűlés asztalán nagyobb fontosságú és közérdekiibb tárgy nem igen fordult meg. Feleskették az egyházmegye új világi tanácsbiráját, gróf Vay Tibort, azután pedig az esperesi jelentést hallgatták meg, s tették meg annak alapján a szükséges intézkedéseket. Az esperesi jelentés ez alkalommal sokkal bővebb volt, a mennyiben a tisztikar tíz éves mandátuma lejárván, a kiváló buzgóságú esperes, az év kurrens dolgain kivül épületes áttekintést adott az egyházmegye lefolyt tíz évi életéről is. A tisztikar lemondván, a gyűlés elrendelte az új választás iránt való intézkedések megtételét. Örömmel vették tudomásul, hogy a nyíregyházai leányinternátus megkezdte működését, és köszönetet szavazva e nagyfontosságú alkotás buzgó munkásainak, készséggel adták meg beleegyezésüket mindama javaslatokhoz, a melyek az intézet megerősödését és felvirágzását czélozzák. A számvevőszék és tanügyi bizottság jelentéseinek tudomásul vétele, a tanítói gyámpénztár alapszabályainak helybenhagyása és több kisebb fontosságú, belkörű ügy elintézése után jegyzőkönyvi elismerést szavaztak a Magyar Szónak, s biztosították erkölcsi támogatásuk felől, mindaddig, míg a lap jelenlegi iránya és szelleme meg nem változik. A debreczeni ev. ref. egyházmegye f. évi őszi közgyűlését október 8. napján fogja Debreczenben megtartani. Október 7-én d. e. népiskolai tanügyi bizottsági gyűlés; d. u. 4 órakor a szokásos értekezlet leend. A gyűlés tárgyai: esperesi jelentések a belhivatalnokok személyzetében történt változásokról; a kegyeleti évekre jogosult lelkészekről; a f. évben végzett egyházlátogatásról. A egyházmegyei bíróság időszaki tanncsának újra választása. A tisztújítás elrendelése. Az egyházmegyei nevelési segélyre felvétel. A bakonszegi „Nadányi-alapról jelentés. A m.-pércsi egyház ajánlata az egyházmegyei levéltár helyiségét illetőleg. Az 1888. augusztus 23-tól 1902. április 8-áig tartott egyházmegyei gyűlések jegyzőkönyveihez készített betűrendes tárgymutató felett intézkedik. Némely tanítói állások részére az állam által engedélyezett korpótlék és fizetéskiegészítés stb. (Debr. Pr. Lap ) A nagybányai ref. egyházmegye szeptember 23-án Szinérváralján tartotta meg őszi közgyűlését. Az elnöki székeket Benesik István esperes és gróf Degenfeld Sándor gondnok foglalták el. Az esperes megnyitó beszédében lelkesen emlékezett meg Kossuth Lajosról, a kinek emlékezetét jegyzőkönyvében is megörökítette a gyűlés; majd pedig a kerület és az egyházmegye halottait parentálta el kegyeletes szavakkal. Az ezután következett esperesi jelentés a valláserkölcsi viszonyokat kedvezőknek mutatta fel; csupán az anyagi téren mutatkoznak nehezebb állapotok, a hívek szegénysége és túlterheltsége következtében. A keresztelést, egyházi esketést és temetést egyetlen esetben sem mellőzték a hívek, s a vegyesházasságoknál sem javunkra, sem kárunkra nem történt megegyezés. Kitért 11, áttért 14 egyén. Az egyházmegye népessége 23,427 lélek. Tanköteles fiú 1656, leány 1575, a kik közül tényleg iskolába jár 1503 fiú és 1388 leány. Törvényes házasságból született 930 gyermek; törvénytelen 76. Soltész János, a közgyűlés megbízása folytán, megírta az egyházmegye történetét és azt be is mutatta. A közgyűlés, bár a legnagyobb elismeréssel fogadta az író munkáját, az anyagi erők csekélysége miatt csak 400 korona tiszteletdíjjal honorálhatta. Szóba került még, mint fontosabb dolog, az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának és a lelkészi és tanítói fizetések arányosításának kérdése. Az előbbit, az egyházi adóreformmal kapcsolatban, továbbra is felszínen tartandónak ítélte a gyűlés; az utóbbit pedig úgy vélte megoldhatónak, hogy a lelkészek fizetése, lakáson kívül 2400, a segédlelkészeké és tanítóké pedig 1200 koronában állapíttatnék meg, a melyhez kórpótlék és a helyi viszonyoknak és a lélekszámnak megfelelő drágasági pótlék járulna. Az egyházmegye tisztikara, mandátuma lejárván, lemondott. A szavazás, november 30. határidővel elrendeltetett. A kerületi közgyűlésre Széli György és Molnár Lajos lelkészi, Tarday Imre és Helmeezy József világiak küldettek ki.