Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

különvéleménye úgy az egyházak osztályozását (1-ső osztályúak 3000 kor. javadalmon felül, 2-od osztályúak 1600 — 3000 kor., 3-ad osztályúak 1600 kor. javadalommal) mint a lelkészek minősítését fentartja, de a jelenlegi törvény kereteinek jelentékeny tágításával (III. osztályú minősítés maga a lelkészi oklevél; II. osztályú egyházba a jeles rendes vagy segédlelkészek két, a jók három, az elégségesek négy, I. osztályú egyházba a jelesek hat, a jók hét, az elégségesek nyolcz évi szolgálat után pályázhatnának, a mely évek egyike külföldön is tölthető volna theologiai tudományok hallgatásával s a 187. §. utolsó kikezdésének rendelkezése is érvényben maradna). Ezenkívül az albizottság lényegesebb módosításai a következők : a püspöki hivatalok által a lelkészekről és segédlelkészekről vezetendő nyilvántartási könyvet (lásd a Zsigmond Sándor által közzétett „összefoglaló jelentés a zsinat tárgyairól" czimű füzet 38-ik lapját), melyet a tiszántúli kerület a 188. §. helyett indítványozott, az albizottság szükségesnek tartja. 2. A meghívás a presbyterium kezdeményezésére az egyházmegyei küldöttség elnöklete alatt a jelenlevő választók 2

/3

részének szavazatával volna eszközlendő. 3. A helyettes-lelkész is választható volna 4. A 195. §-ban említett és sok zavart okozott egy hónap helyére a szószékből való kihirdetéstől számítandó 14 nap lépne záros határidő gyanánt. 5. A 232. §. első kikezdése megtoldatnék azzal, hogy kiderülés esetén minden visszaélés hivatalból üldözendő a törvény által megállapított elévülési határidő végpontjáig. A helyettes lelkészek kinevezésének jogát a többség a püspök, a kisebbség az esperes kezébe akarja letenni. A segédlelkészek elhelyezését maga az egyházkerületi közgyűlés gyakorolná az összes esperesekből alakítandó bizottság javaslatára, időközileg pedig, lehetőleg ugyanazon bizottság meghallgatásával, a püspök. A bányai ág. h. evang. egyházkerület szept. 9. és köv. napjain Sárkány Sámuel püspök ós Zsilinszky Mihály felügyelő elnöklete alatt Budapesten tartotta ez évi közgyűlését. A gyűlés fénypontja Zsilinszkynek az az időszerű és bölcs ] elnöki megnyitó beszéde volt, a mely Lapunk elején olvasható. Két vezérlő gondolat hatja át e jól átgondolt beszédet, ú m. az egyház beléletében a vallás-erkölcsi erő fokozása a belmisszió által s az egyház külső vonatkozásában az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtásának módozatában való megállapodás sürgetése. Nagyon helyesen emeli ki Zsilinszky, első és fődolog, hogy magunk között jussunk egyetértő megállapodásra a miként tekintetében; második, hogy a közvéleményt, s különösen a liberális r. kath. honfitársakat törekvésünk méltányossága felől meggyőzzük. — A közgyűlés különben a szokásos egyházi, iskolai és vagyoni folyó ügyeket intézte el, a melyek felett három napig tartott a tanácskozás. PÁPA ISKOLA. A budapesti ref. főgimnázium ünnepélyes megnyitása a Kálvin-téri templomban e hó 9-én folyt le. Az ünnepélyen jelen volt a tanári kar, a presbyterium néhány tagja, a szülők egy része és az intézetnek közel 600 növendéke. A 74. dicséret két első versének eléneklese után Csűrös István főgimnáziumi vallástanár mondott magas szárnyalású, megható imádságot; majd Papp Károly lelkész a budapesti egyház mint fentartó testület nevében intézett az ifjúsághoz tartalmas buzdító beszédet, Molnár Sándor főgimnáziumi igazgató pedig a szülők és tanárok, a család és iskola egyetértő, egymást támogató munkásságának paedagogiai és erkölcsi fontosságát hangsúlyozta a megnyitó beszédében. A szép ünnepélyt a Jövel szent lélek eléneklése fejezte be. Nyugalomba vonult tanárok. A miskolczi reform, főgimnáziumban Halmy Gyula, a ki 36 évet töltött odaadó buzgósággal és kiváló sikerrel a tanügy szolgálatában, f. hó l-jével nyugalomba vonult. Ugyancsak nyugalomba vonult Zombori EmŐd, a sárospataki főiskola rajz- és szépírási óraadó tanára is 24 évi szolgálat után. Szívből kívánjuk, hogy az érdemes férfiak még sokáig boldogan élvezhessék a jól megérdemelt nyugodalmat. A „llevesnagykunsági Ev. Reform. Egyházmegyei Tanítóegylet" XX. évi közgyűlését a f. 1902. évi szeptember hó 15-én Karczagon fogja megtartani. E gyűlésre az egyesület alapító, pártoló és rendes tagjait, valamint az ev. ref. népoktatás iránt érdeklődő közönség tisztelettel meghivatik. A közgyűlést megelőző napon — szeptember 14-én, délután 4 órakor az egyesület Központi Bizottsága, alapszabályszerű teendőinek elintézése végett szintén ülést tart. A közgyűlés kezdete előtt szept. 15-én reggel 8 órakor, az ev. ref. templomban alkalmi istentisztelet tartatik, a melyre különösen is felhívjuk a tanítók figyelmét. Nekünk példaadással is bizonyítanunk kell, hogy az Úr félelme minden bölcse. ség kezdete ! A közgyűlés tárgysorozata: 1. Alkalmi megnyitó. 2. Hitelesítők kijelölése. 3. „A ref. tanító az egyház építésének szolgálatában" Előadja Gergely Antal mezőtúri reform, lelkész. 4. Tagok igazolása. 5. „Életmentés a népiskolában." Előadja dr. Bodnár Sándor, tb. megyei főorvos. 6. A Központi Bizottság előterjesztései. 7. Az egyházmegyei tanítói gyámintézet újjászervezése. Előadó Rásó Károly kisújszállási tan. 8. Az elnökség évi jelentése. 9. „Az imádkozás az iskolában." Előadja Boros Ambrus karczagi igazgató. 10. Képviselői beszámolások. Előadó Józsa Pál egyleti képviselő. 11. Képviselők választása. 12. Előterjesztések, szabályszerint bejelentett indítványok; a jövő évi közgyűlés helyének meghatározása. A nemzetközi diák-nagygyűlés, a mely e hó végén tartatott volna meg Budapesten, — elmarad. Az elmaradást a rendező-bizottság körlevele azzal indokolja, hogy a kongresszusra jelentkezettek egy töredéke arra akarta "ÖHYTtóR