Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

egyházhatóság bejelentésére törvényes házasságra szoríttassanak. 2. A valláserkölcsi nevelés érdekében, a) az iskolában a valláserkölcsi nevelés intenzivebbé teendő; b) a felnőtt ifjúság neme szerint egyesületbe vonandó s a valláserkölcsi élet a lelkész vezetése alatt ápolandó, kiterjesztvén a felügyelet a számukra rendezett ünnepélyekre, téli és nyári mulatságokra s nemzeti ünnepélyekre is, c) parókiánként vallásos iratok terjesztessenek, népkönyvtár szervezendő és „békebiróság"-ok, melyek a perlekedést csökkenteni hivatvák; d) a lakhelyükről máshova költözöttek egyházilag is nyilvántartandók s erkölcsi gondozásuk érdekében a lelkészek a költözésekről egymást értesítsék; e) másfelekezetü s kivált nemzetiségi vidékeken elszórtan élő egy vallásúak számára nagyobb csoportosítással, de 50 családon felül minden esetben paptanítóságok, körlelkészségek állítandók fel, állami támogatás mellett. 3. Az egyházi szervezkedés és anyagi ügyek dolgában szükségesnek tartja a kongresszus : a) a keperendszer (papi és kántori fizetés), mely a székelyt egyházi részéről súlyosan terheli s a mely az állami adónak sokszor 4—5%-át teszi (s a mely azon adókulcsban nyer kifejezést, hogy a kinek — ha bérben tartott vagy feles földön is — 12 kalangya gabonája terem: annak úgy az őszi, mint tavaszi terményéből 2—2 kalangyát kell fizetni a papnak, 1—1 kalangyát a kántoroknak, ezenfelül egy-egy szekér fát mindkettőnek, a hol a bor terem, 1—1 veder mustot mindkettőnek továbbá a legtöbb helyen tartozik szántani, vetni, kapálni, aratni, kaszálni, betakarítani, a pap és kántor kánónika porczióját (földek) s az egyház közszükségeire is annyi napszámot tenni, a mennyire épen kirendeltetnek), megszüntetni állami megváltás útján a dózmakárpótlás mintájára; b)' egyházi magtárak és bortárak czóljainak megváltoztatását oly módon, hogy az egyházi közszükségekre az államtól megfelelő dotácziót nyervén, a bor- és magtárak humánus czélok humánus eszközeivé válhassanak; c) kieszközlésót annak, hogy a tanítók, az allamiak is, csekély honoráriumért köteleztessenek az illető község egyházának összes kántori teendői teljesítésére, hogy a nép terhe ezáltal is kevesbedjók. E végre oly községek állami iskolájában, a mely községben csak egy felekezetnek van rendes lelkészszel ellátott parókhiája, feltétlenül azon felekezetű tanító neveztetvén ki, az a kántori teendők ellátására -—• megfelelő képzettség alapján — köteleztessék. Több felekezetű községben, több tanítóval ellátott iskola állíttatván, ezek felekezetük szerint köteleztessenek, de úgy, hogy minden bevett magyar felekezetnek jusson belőlök kántor; d) rendes lelkészt tartani nem képes községek magyar egyházaiban gondoskodni kell arról, hogy ott paptanítóságok, illetőleg levitaságok szerveztessenek, kik a kettős munkáért s főállásukért járó fizetésen felül évi 500 korona külön honoráriumban részesüljenek; e) végre vettessék biztos alap a felekezetközi békének az által, hogy lehetőleg minden bevett vallásfelekezet híveinek egyházi terhe egyenlősíttessék; f) a szegények, betegek, elaggottak, árvák, — züllöttek gondozását a községek karöltve közös programm alapján eszközöljék. Az ág. h. ev. magyar egyház érdekében, előadó Masznyik Gyula javaslata: Mondja ki a kongresszus, hogy : 1. A valláserkölcsi és magyar nemzeti élet gyökerein pusztítanak: I. A vadházasság. Kívánatosnak tartja, hogy találjon módot az állam, egyház és társadalom, hogy a hívek a polgári házasság mellett az egyházi házasságot is kötelességüknek ismerjék s az ebben való részvétel számukra lehetőleg megkönnyítessék s a vadházasságok megállására czélzó kormányrendeletek kiadásával s a cselédtörvény vonatkozó §-ainak módosításával az állam a házasság tisztességének megóvásában az anyaszentegyház segítségére siessen. 2. A részegeskedés. Kívánatosnak tartja, hogy az állam a felesleges italméréseket szüntesse be, a szeszes italok elköltését csak olyan vendéglőkben és kávéházakban engedje meg, melyek szigorú zárórához vannak kötve s állandó hatósági felügyelet alatt állnak az itallal űzött nagymértékű visszaélések czéljából s a gyermeknek az ily helyek látogatását a legszigorúbban tiltsa el. 3. Vasárnapi munkaszünet. Kívánatosnak tartja, hogy a vasárnap a legnélkülözhetetlenebb munkának végzését kivéve, legyen általános munkaszünet, ne csak névszerint, de valóban a törvény büntető ereje és a hatóság erélyes ellenőrzése mellett a munkaadókra nézve. 4. Az erkölcstelenség. Hasson oda a kongresszus, hogy Brassó vármegye főispánja gondoskodjék róla, hogy a csángó községben képzett vezetők alatt megbízható s elegendő számú éjjeli rendőrség szerveztessék, a mely a csendőrséggel együtt működve az erkölcstelen állapotoknak véget vessen. II Valláserkölcsi és magyar nemzeti élet fejlesztése czéljából kívánatosnak tartja a kongresszus a különféle társadalmi egyesületeken kivül az erdélyrészi és romániai ág. h. ev. magyarság egyesítését, oly módon, hogy az erdélyrészi ág. h. ev. egyházkerület fenhatósága alatt álló ág. h. ev. csángó egyházak, azok filiái és szórványai egy, vagy két külön magyar egyházmegyébe egyesíttessenek, a Romániában tömegesen élő csángó-magyar ev. hivek a brassói ág. h. ev. magyar egyházmegyéhez kapcsoltassanak s a lelki gondozás nélkül élő hívek részére úgy az erdélyi részben, mint Romániában körlelkészségek alapíttassanak, hogy így egyházi életüknek fejlesztése minden tekintetben hazafias és magyar nemzeti irányban történjék. Az unitárius egyház érdekében dr. Boros György javaslata. 1. A székely nép egyházi és iskolai terhei túlságosan súlyosak, számos esetben elviselhetlenek lévén, akadályul szolgálnak a lelkészek és hívek közötti bizalmas viszony megszilárdulásában, sőt igen gyakran hézagot támasztanak a lelkész és hívei között, csökkentik befolyását, gyakran lehetetlenné teszik, hogy a vallási és erkölcsi nevelés terén mutatkozó kötelességeit teljesítse s egyben hozzájárulnak a szegényebbek kivándorlása előmozdításához ; ezért mondja ki a kongresszus, hogy a székely nép terheinek könnyítése érdekében szükségesnek látja, hogy az egyházi terhek revízió alá vétessenek, kepézés a dózmakárpótlás mintájára megváltassék és a többi egyházakéval — a felekezeti béke érdekében — arányosíttassék. 2. Tekintettel arra, hogy a székely nép erkölcsi sülyedésének és vallás iránt mutatkozó közönyének egyik főoka a pálinkaivás, mondja ki a kongresszus, hogy a korcsmák vasárnapokon délután 5 óráig zárva tartandók ós hogy a pálinkának s hasonló nemű szeszes italoknak korcsmákban elhasználása törvényhozásilag eltiltandó. 3. Tekintettel arra, hogy a székely munkásnépnek az elemi iskolázáson kivül más rendszeres oktatásáról gondoskodva nincsen, mondja ki a kongresszus, hogy azon minden felekezetű lelkészek és tanítók, a kik a községi vagy felekezeti önképző vagy olvasókörök keretén belül vagy azoktól függetlenül a téli időben rendes tanítási kurzusokat nyitnak a nép igényeinek megfelelő tár-