Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

József műveiből szerződésileg biztosított évi jövedelemnek egyharmad része, s ugyancsak egyharmada annak az adománynak, alapítványnak és más egyéb jövedelemnek, a melynek rendeltetése közelebbről nincs meghatározva. 3. A rendes tagok jogai és kötelességei közül megemlítjük : rendes tagok lehetnek a magyarországi kisdedóvókban, nép- és polg. iskolákban, árvaházakban, alsófokú ipar- és keresk. iskolákban, óvó- és tanítóképzőkben működő óvók, nevelők, tanítók, tanítónők, hitoktatók, tanárok, továbbá népoktatásügyi tanfelügyelők és tanfelügyelőségi hivatalnokok három korona évi tagsági díj mellett, vagy ötven koronás részesjegynek kiváltásával, melyet öt év alatt 10 koronánként is lehet törleszteni. Á rendes tagok alkotják az „Eötvös-alap gyűjtő- és kezelő helyi bizottság"-ait, s három ízben részesülhetnek az alap egyik-másik jótéteményében, mely alól csak özvegyeikkel és árváikkal szemben lehet kivétel. Azonban a jótéteményt 3 ízben már élvezett rendes tagok egy újabb 50 koronás részesjegynek kiváltásával újból megszerzhetik maguknak a jótéteményekhez való jogosultságot s illetőleg az azokhoz való igényeiket. A kik pedig 1899 előtt 20 forint örökös tagsági díjjal voltak rendes tagok, azok még 10 koronásnak beszolgáltatásával szerezhetik meg az összes jogokat, máskülönben csak az addigelé szerzett jogaik maradnak meg : Azok a régi rendes tagok, kik 1899 előtt pontosan űzették az 1 frt tagságot s ezentúl is pontosan fizetik a 3 kor. évdijat: szintén részesülhetnek három ízben egyik-másik jótéteményben, ha az évdíjakat 15 ízben pontosan beszolgáltatták. Ellenben azok a régi egyének, a kik 1899 előtt már évekkel rendes állásban voltak és az alap tagjaivá lehettek volna: az 50 koronás részesjegynek kiváltásával ugyan tagjai lehetnek az egyesületnek, de a jótéteményekhez való jogosultságot csak úgy vehetik igénybe, ha szolgálati éveik számának megfelelőleg az évi tagsági díjakat annyiszor beszolgáltatják, a hányszor azt már be lehetett vagy be kellett volna szolgáltatniok. Ezt az összeget is öt év alatt le lehet törleszteni, sőt az özvegyekkel és árvákkal szemben kisebb összegben is megállapítható vagy el is engedhető. A kötelezettségeiknek ekként pontosan eleget tett rendes tagok özvegye, árvái, keresetre képtelen felnőtt gyermekei, esetleg szegénysorsú szülei, az évdíjaknak további pontos befizetése nélkül is igénybe vehetik az Eötvös-alap jótéteményeit, sőt kivételes esetekben, az illetékes tanító-egyesületnek vagy iskolafentartó hatóságnak az ajánlatára azoknak az özvegyei és árvái is felvehetők az egyesület rendes tagjai közé, kik, a míg éltek, családoknak jövőjével s kartársi kötelességeikkel nem törődve az egyesület kötelékébe be sem léptek, avagy az egyesülettel szemben elvállalt kötelezettségeiknek a teljesítését elhanyagolták. * A kik kötelezettségeiknek két egymásután való évben pontosan eleget nem tesznek, egyesületi jogaikat a beszolgáltatott öszszegekkel együtt elveszítik. 4. A rendkívüli tagok jogai és kötelességei. Rendkívüli tagok lehetnek: Magyarország köznevelés- és közoktatásügyének szolgálatában álló minden egyes kisdedóvó, nevelő, tanító, tanár, tanfelügyelő, főigazgató és az ország közoktatásügyének szolgálatában álló tisztviselő, ha a névre szóló húsz koronás részesjegyet kiváltja, melyet 2 év alatt 10—10 koronás részletben is lefizethet. Tanácskozó és szavazati joggal birnak a Az özvegyek, árvák, keresetképtelenek, hátramaradott agg szülők iránt való eme gondoskodás: jellemzi az egyesületnek, azt lehet mondani, példátlanul álló, leghumánusabb eljárását. B. I. „Tanítók Házaia

-ra tartozó ügyekben s részt vehehetnek a gyűjtő- és kezelő-bizottságok gyűlésein. Csak egy ízben részesülhetnek a „Tanítók Házai"-ban nyújtható jótéteményekben ; több ízben csak úgy, ha a 20 koronás részesjegyet újból és újból kiváltják. Azoknak a rendkívüli tagoknak árvái, a kik életükben kiváltották a 20 koronás részesjegyet, minden újabb részesjegynek kiváltása nélkül is legalább három ízben részesülhetnek a „Tanítók Házai"-nak jótéteményeiben; de azoknak a rendkívüli tagoknak árvái, a kik meghaltak, mielőtt az egyesület kötelékébe beléphettek volna: a 20 koronás részesjegyeknek megszerzése által léphetnek be az egyesületbe rendkívüli tagoknak. 5. Pártoló, alapító és tiszteletbeli tagok. Pártoló tag lehet akár az 50, akár a 20 koronás részesjegynek kiváltásával a szerint, a mint a jótéteményekre nézve ajánlási jogát rendes, vagy rendkívüli tag érdekében kívánja gyakorolni. Személyesen vagy képviseletileg részt vehetnek a pártoló tagok a közgyűlésen tanácskozó joggal, s a közgyűlés által megalakítandó orsz. bizottságokba is rendes tagokul megválaszthatok. Alapító tag lehet: egyes honpolgár, egyesület, testület, törvényhatóság, egyházi vagy politikai község, ha az Eötvös-alaphoz legalább 400 koronás alapítványnyal hozzájárul, melynek 5% kamatját is fizetheti a tőke beszolgáltatásáig. Alapító tagokul tekintetnek továbbá azon honpolgárok, vendéglő-tulajdonosok, testületek és egyesületek, ha a rendes vagy a rendkívüli tagok fiait legalább 3 éven át részesítették ingyen étkezésben. Tanácskozó és szavazó joggal birnak személyesen vagy képviselet által, mégpedig annyiszor két képviselőt küldhetnek, a hány egy ezer koronás alapítványnyal járultak az Eötvös-alaphoz, s a jótéteményekre annyi jogosult egyént jelölhetnek ki, a hányszor három ezer koronát tesz ki az általuk tett alapítvány; továbbá az internátusok egyes szobáit a közgyűlés azoknak az alapító tagoknak óhajtása szerint nevezi el, a kik, illetőleg a melyek a „Tanítók Háza" alapjához legalább 4000 koronás alapítványnyal járultak. A kik pedig 6000 koronánál nagyobb alapítványt teszüek a „Tanítók Háza" alapj ÍÍZ egyesületi tagok gyermekei mellett egy olyan szegénysorsú tanulót is részesíthetnek a jótéteményekben, a ki nem tartozik az egyesület kötelékéhez. Áz alapító tagoknak jogukban áll alapítványaikat bármely alaphoz adni; de ha külön nem intézkednek, az egyesület a rendes és rendkívüli tagok javára íratja. — Tiszteletbeli tagok azok, a kik az egyesület előmozdítása körül kiváló érdemeket szereztek. Ezek a közgyűléseken s az orsz. bizottság gyűlésein tanácskozó és szavazó joggal birnak. Az új alapszabály többi pontjai intézkedéseket tartalmaznak: a bélyeg- és kamatmentes egyesületi részesjegyek kibocsátásáról; a közgyűlésről: a tiszti karok teendőiről; a gyűjtő-, kezelő- és kiosztó orsz. bizottságról az igazgató-tanács-, felügyelő-bizottság- és gondnokról; a helyi és vidéki gyűjtő-bizottságokról; a főfelügyelet és az alap megszűnéséről. A kik mindezek iránt bővebben érdeklődnek, azoknak az Eötvös-alap elnöksége vagy titkári hivatala (Budapest, VIII., Szenkirályi-utcza 47.) szívesen szolgál értesítéssel, illetve alapszabálylyal. Lássuk már möst, hogy az Éötvös-alap-egyesület micsoda jótéteményekben részelteti tagjait. Idevonatkozó adatainkat az 1902. évi Eötvös-alap közleményeiből veszszük. 1. Egyetemi ösztöndíjak. Folyamodó volt 21 tanuló ; ebből kettő kapott 200—200, hat pedig 100—100 kor. ösztöndíjat. 2. Akadémiai ösztöndíjak. Folyamodó volt négy. Kapott kettő 100—100 kor.-t.