Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-17 / 33. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Irodalmi társaságunk idei közgyűlése. Sz. F. —- Iskolaügy Tárcza: „Nemzeti nevelés". Dr. Horváth Cyrill. — Belföld: Lapszemle, resség megalakulása és virágzása II. Rákóczy Ferenez felkelése alatt 1703-— Iskola— Különfélék. — Pályázatok. —- Hirdetések. : Az Eötvös-alap és tanítók-házai. Benke István. — H—r 1—n. — Régiség: A gömöri ág. h. ev. espe­-1711-ig. (Folyt.) M. J. — Irodalom. — Egyház. Irodalmi társaságunk idei közgyűlése. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság a hódmezővásárhelyi református egyház meghivá­sara az Alföld e nagy református metropolisá­ban tartja szokásos gyűléseit. A fogadás és ellátás gondjaiban testvéri szeretettel osztozik a h.-m.-Yásárhelyi ág. h. evangelikus egyház, s így a két evangéliumi egyház közötti testvéries viszony, melyet az Irodalmi Társaság kezdettől fogva oly szerető gondossággal ápolt, az idei gyűlésen is kifejezésre jut. A szeptember 23. és 24-diki gyűlések tehát ismét a protestáns test­vériességnek összetartásra buzdító és azt elő­mozdító napjai lesznek. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság az utóbbi években országos jelentőségre emelke­dett. Gyűlései Debreczenben, Pozsonyban és Miskolczon a magyar protestáns egyház jelesei­nek találkozó helyéül és a protestáns egyházi élet ébresztésének és emelésének hathatós szer­véül bizonyultak. Vajha az idei nagygyűlés is eszméitető és termékenyítő, buzdító és építő hatású lenne a két protestáns egyház tagjaira nézve ! Vajha maga a Társaság is, miként az előző évi gyűléseiből, úgy az idei összejövetelé­ből is szellemi és anyagi erősbülést merítene ! Kétségtelen tény, hogy a Hegedüs-Gyurátz kezdeményezésére szokásba jött vándor-gyűlések mind magára a társulatra, mind a protestáns közönségre nézve áldásosaknak bizonyultak. A társulat minden vidéki gyűlésével újabb tagokat nyert és az országnak más-más részében ter­jesztette és népszerűsítette az egyházi irodalom pártolásának eszméjét. A nagy közönség pedig a teljes nyilvánossággal tartott gyűlésekből, fel­olvasásokból és egyháza jeleseivel való meg­ismerkedésből buzgóságnövekedést, és erőfoko­zást merített. Az élet az élettel érintkezvén, kölcsönös növekedést és erősbödést nyert. A társulat gyarapodását egyrészt a kiadványainak szaporodása és növekvő forgalma, másrészt az a tény bizonyítja, hogy tagjainak száma a vándor­gyűlések ideje óta mintegy 50%-kal növekedett. Hat évvel ezelőtt alig volt ezer tagja, ma a M. Protestáns Irodalmi Társaságnak másfél ezer tagja van. Ám e magában véve szép erősödés ne te­gyen se elbizakodottá, se tétlenné senkit, a ki a társulat ügyét igazán a szivén hordozza. Ne­künk fokozott erővel kell dolgoznunk, hogy a multak mulasztásait némileg helyrehozzuk és hogy a terjeszkedő, hódító egyházak sorába léphes­sünk. Meg kell erősítenünk a tudományos egyházi irodalmat, a mely most még csak a kezdet kez­detén van. Rendszeres művelés alá kell vennünk a hazai egyháztörténet irodalmát, a mely bizony­bizony még csak gyermekkorát éli közöttünk. Tovább kell fejlesztenünk azt az evangéliumi épitő irodalmat, a melynek a társulat »Koszorúcc és »Házi Kincstárcc czímű kiadvány sorozata csak az- alapját képezi. Mert a míg a társulat (a Protestáns Szemle) csak 1500 példányban nyomatik, míg a tudományos könyvsorozatnak csak 1000 a pártolója, míg a »Házi Kincstárcc­ból évenként csak 7—800, a »Koszorú«-ból pedig csak 35—40 ezer példányt vesz és olvas a nagy közönség, addig a protestáns egyházi irodalom virágzásáról szó sem lehet; addig leg­fölebb csak azt mondhatjuk, hogy alapozunk, vetünk, megindultunk, de még nem építünk, nem aratunk, czélhoz nem értünk. A feladat tehát mind a társulatra, mind a protestáns közönségre nézve: fölfelé, csak föl­felé ! A társulat vezetőinek az a feladatuk, hogy a megszabott keretek között minél belfer­jesebb tevékenységet fejtsenek ki a társula­tok érdekében. E szempontból részemről csak

Next

/
Thumbnails
Contents