Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-10 / 32. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Egyházi épületeink biztosítása. Keresztesi Samu. — Egyházi adózásunk reformja és a zsinat. Dányi Gábor f.-baranyai esperes jelentéséből. — Belföld: Lapszemle. H—r I—n. — Külföld: Külföldi szemle. I)r. Szlávik Mátyás. — Régiség: A gömöri ág. h. ev. esperesség megalakulása és virágzása II. Rákóczy Ferencz felkelése alatt 1703—1711-ig. (Folyt.) M. J. — Nekrolog : Szűcs Dániel siklósi kántortanító emlékezete. Morvay Ferencz. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Egyházi épületeink biztosítása. Az élet harcza mindig a húsos tál körül folyt és fog folyni mindaddig, a míg emberek léteznek. A kicsiny és nagy, a gyenge ós erős mind e nagy tál körül sürögnek-forognak, arra törvén, hogy abból a tálból minél nagyobb da­rabot ragadhassanak ki. S ebben a küzdelemben természetesen, a nagyobb legyűri a kisebbet; az erősebb lenyomja a gyengébbet, hogy, ha más­kép nem lehet, — annak hátán, annak leveré* sével jusson a húsos tál tartalmához. S még hozzá tehetjük, hogy eme küzdelemben legkevésbbé válogatósak az emberek az eszközöket illetőleg. Mindenki csak saját érdekét igyekszik kielégí­teni, nem törődve a másik romlásával és pusz­tulásával, megnyugtatja lelkiismeretét azzal, hogy a ki bírja, az marja. Ez, az egyének életében látható harcz átmegy a testületek, az állam ós egyház életébe is. De míg az állam, mint absolut hatalom, hatalmából kifolyólag a tálba annyi hust rak, illetve hord össze az államtagok jöve­delméből, vagy keresetéből, a mennyi csak éhsé­gének kielégítésére szükséges, addig az egyház­tól, mint vallás-erkölcsi testülettől, ha fizetnek is valamit annak fentartására, de viszonzásul sokkal többet várnak illetve követelnek annak tagjai, mint a mennyit a beszolgáltatott érték után igazságosan várhatnának, sőt a legújabb időben minden rekompenzáczió nélkül követelnek az egyháztól mindent ós ha e mindenből vala­mit még nem kapnak, — ha a húsos tálból ízlé­süknek megfelelő darabhoz nem juthatnak: minden lelkiismereti furdalás nélkül cserélik fel a sze­gényesen ellátott tálat a gazdagon felékesített ós dús tartalmú tállal. Az emberek általában szeretnek a gazdagon terített asztalok mellett megpihenni, mégh a a gazdag tartalom nem a legjobb ízű is, s a szegény emberek jól érzik magukat a terített asztal tulajdonosának árnyé­kában, — boldogok, ha egy mosolyt, egy barát­ságos szót nyerhetnek a még boldogabb házi­gazdától. Ilogy ez nem mese, bizonyítj a az a statisztika, a mely az egyházak mai állapotát mutatja be a legridegebb, de egyszersmind a legelszomorítóbb valóságban. S az egyházak kö­zött legszomorúbban áll az úgynevezett magyar vallás, vagy magyar egyház ügye. A statisztika szerint minden téren a ref. egyházat sújtja a leg^ nagyobb veszteség. A kitérés, az egyháztól való elpártolás egyházunkban ma már napirenden van; a házasságkötéseknél, a születendő gyer­mekek vallását illetőleg szintén mi veszítünk legtöbbet, annyira, hogy a statisztika adatai sze­rint, — ha a kitérések és a gyermekeknek más egyházba való igérése folyton így haladnak, nem nehéz megjósolni, hogy Magyarországban 50 év múlva hírmondója sem lesz a kálviniz­musnak. Nem kívánok e szomorú valóság erkölcsi oldalával foglalkozni; tettem máskor én is, s tették és teszik ma is sokan, a kiket az egyház jövője valóban éredekel. Mivel általános a panasz, hogy a szegénység, s az egyházi terhek elvisel­hetlensége miatt történik egyházunkban a leg­több kitérés: ez alkalommal csak egy eszmét vetek fel, a melynek megvalósításával, hitem szerint, anyagi bajainkon, legalább részben segítve lenne! A számok a legcsalhatatlanabb igazságot fejezvén ki, állítsunk össze egy pár statisztikai adatot ós vonjuk le magunkra, egyházunkra nézve a következtetést. A dunamelléki ev. ref. egyházkerületben van 260, a dunántúliban 182, a tiszáninneniben 348, a tiszántúliban 566, erdélyiben 533 anyaegyház; összesen 1989. Vegyük fel a legkisebb Összeget, hogy minden anyaegyház épületeinek biztosítá-65

Next

/
Thumbnails
Contents