Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-19 / 3. szám

EGYESÜLET. A „Kis Tükör Olvasók karczagi szövetsége" szép buzgalommal folytatja munkáját. Legközelebb megtartotta az evangéliumi keresztyének imahetét is. Minden este 6 órakor az Ipartestület olvasótermében gyülekeztek össze a szövetség tagjai s még azonkivíil nagy számú érdeklődők, úgy annyira, hogy a hét vége felé szűknek bizonyult a terem. Az összejöveteleket mindig énekkel-imával kezdték és végezték. Mult vasárnap délután pedig a szövetség első felolvasó összejövetelét tartotta meg szintén nagy érdeklődés mellett. A szövetség az Ipartestületi helyiségben minden vasárnap tart ilyen összejövetelt felolvasással, szavalattal s szabad előadással, énekkel, imával s bibliaolvasással egybekötve. Adja a kegyelem Istene bő áldását reájok. GYÁSZROVAT. Dr. Melczer Gyula acsai evang. lelkész és alesperes, 74 éves korában f. hó 12-én elhunyt. Nyugodjék békével! Bontz Gyula szentbenedeki ref. lelkész f. hó 15-én elhunyt. A szegény, pár év óta gyógyíthatatlan betegségben szenvedett ember önkezével vetett véget életének. Ez az újabb megdöbbentő eset is égrekiáltó szóval sürgeti a papi nyugdíjintézet megteremtését! Tiele, az összehasonlító vallástörténet európai hirű professzora és elsőrendű irodalmi képviselője Leidenben a napokban elhunyt. Nekrologját jövő számunkban közöljük. KÜLÖNFÉLÉK. * A klerikalizmns üzletei. Ismeretes, hogy a jezsuiták milyen üzletemberek voltak, és ismeretes az is, hogy milyen módon vezették üzleteiket. A XVIII. század véget vetett ugyan ezeknek az üzleteknek s magának a jezsuita rendnek is. A rend új életre kelésével azonban új életre keltek a jövedelmező üzletek is, ha nem épen olyan nyíltan és nem olyan vakmerően is. Hogy azonban az üzletek szelleme ugyanaz maradt, szomorúan tapasztalják Ausztria ama római katholikusai, a kik a jezsuita klerikalizmns által megteremtett „Union Catholica" nevű kölcsönös kárbiztosító szövetkezettel kötöttek ügyleteket. Ez a nemes szövetkezet azzal a hangzatos jelszóval csábítgatta hálójába a tapasztalatlan hívőket, hogy ki kell szorítani a zsidó és a pogány "tőkét. Sokan megbíztak benne, s az eredmény az lőn, hogy a szövetkezet mérlege már 1900-ban mintegy 160 ezer korona fedezetlen hiányt mutatott ki, a mult év végén pedig teljesen megbukott és a részvényes ügyfelek bele vesztették minden pénzüket. Érdekes dolog, hogy a szerencsétlen ügyfeleken épen azok a „zsidó" és „pogány" biztosítótársulatok könyörültek meg, a melyekről az Union Catholica széltében azt hirdette, hogy kiszipolyozzák a bennük bizó római katholikusokat. Ezek a társulatok kezességet vállaltak arra nézve, hogy az Union Catholica helyett megfizetik a folyó év február 15-ig esetleg kiutalandó biztosítási összegeket. íme itt egy újabb szomorú példa arra, hogy miként folytatja üzleteit a jezsuitizmus. Levonhatnák a tanulságot belőle a magyar római katholikusok is, a kiket szintén hangzatos jelszavakkal csalogat a jezsuita klerikalizmns különféle egyházi üzletekbe. * A biblia és a pápa. Egy londoni r. katholikus lap értesülése szerint a pápa kinevezett egy bizottságot, melynek az lesz a föladata, hogy a bibliára vonatkozó összes tudományos kérdéseket tanulmányozza. A bizottság tagjai valamennyi nemzet legkiválóbb r. katholikus tudósai lesznek, kik tanulmányaik eredményét közvetetleniil a pápával fogják közölni. — S vájjon mi végre? ! — Kérdezhetjük. Bizonyára nem a végre, hogy a pápaság szabaddá tegye a biblia olvasását alattvalói számára; hanem talán sokkal inkább azért, hogy a bibliai kritika ezerféle ágaira és túlzásaira reá mutatva, még inkább azt hirdethesse, hogy ime mily veszedelmes a biblia olvasása és tanulmányozása, — s meglehet, hogy majd nemcsak a laikusok, hanem még a papok kezéből is kiveszi a bibliát. A pápaság szelleméhez ez is egészen hozzá illenék. * Az irek ébredése. Írország egyik legősibb és legszilárdabb talaja a pápistaságnak. Úgy látszik azonban, hogy itt is hajnalodik már. Nem régen jelent meg egy ír r. kath. ügyvédnek Mc. Carthynak „Öt év Írországban, 1895—Í900" czímű könyve, a melyben méltó színekkel festi le a pápistaságnak a nemzeti köz- és kulturális életre való veszedelmes hatását. A papság — mondja — mint egy Alp, úgy nehezedik reá Írországra. A papok és szerzetesek száma folyton szaporodik és a holt kéz elszívja a nemzet életerejét. A míg az ír bérlők a legnagyobb nyomorúsággal küzdenek, addig a szent henyélők minden jóban duskálkodnak. A legnagyobb nemzeti veszedelem pedig az, hogy az elemi és középiskolák a papság befolyása alatt állanak és a nép tudatlansága már a legmélyebbre siilyedt. Az ír népen már csak a protestáns és az állami iskolák segíthetnének. * A zionisták kongresszusa a mult hónap 27—30 napjain folyt le Bázelben. A zionizmus tudvalevőleg azt tűzte ki czéljául, hogy a zsidóságnak szegény, elhagyatott, különösen pedig Oroszországban, Lengyelországban, Galicziában, Bulgáriában és Romániában elnyomott és üldözött elemét Palesztinába telepítse vissza. E végre nagy tőkét szeretne gyűjteni, hogy a török kormány engedélyével földet vásárolhasson a visszatelepülni kívánó zsidók részére Szíriában és Palesztinában. A mint azonban a most lefolyt kongresszus panaszkodásai is mutatják, ez a különben igen nemes intencziójú mozgalom nem igen talál megfelelő visszhangra a zsidóságnak épen azokban a köreiben, a melyeknek az anyagi eszközöket kellene nyújtani a terv kiviteléhez. A szegény és üldözött zsidóság lelkesedik ugyan; de a gazdagok nem igen akarnak a zsebökbe nyúlni. Egyébként elhatá-