Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

növendékek, a kik vagy a városi polgári leányiskola vagy a róm. kath. tanítónoképző-intézet osztályait mint nyilvános tanulók végezni akarják vagy a női kereske­delmi tanfolyamra iratkoznak be. Az ellátási díj a tiszán­túli ev. ref. egyházkerület területén lakó lelkészek és tanítók gyermekei részére 300 korona, a más egyház­kerületbeli ev. ref. és ág. ev. lelkészek és tanítók vala­mint más társadalmi állású szülék gyermekei 400 kor, és a nem protestáns vallású leányok 500 kor. mellett helyeztetnek el. Ezenkívül minden növendék orvosi és butorhasználati díj czímén évi 14 koronát fizet; míg a mosatás, táncz- és zenetanítás a szülék külön számláján bent az intézetben történik. Az ellátási díj évnegyedes részletekben előre fizetendő. Megjegyeztetik, hogy az intézet a felügyelő igazgatónőn kivül egy német tanító­nőt is alkalmaz, hogy a növendékek a német társalgási nyelvet az intézetben elsajátíthassák. Megkeresésekre a fentebb említett lelkészi hivatal felvilágosítással szívesen szolgál. Debreczenben 33 évvel ezelőtt érettségizettek találkozója. Budapesten lakó volt tanulótársainak nevé­ben is baráti bizalommal hívom meg mindazokat, kik Debreczenben, 1869. július végén tettünk érettségi vizs­gálatot, folyó évi szeptember 21-én reggeli 8 órakor a főiskolában leendő 38 éves találkozóra. Kérem, hogy a kik e meghívást már most tudomásul veszik és elfo­gadják, a további utánjárás kikerülhetése czéljából le­gyenek szívesek e körülményt velem egy levelező-lapon tudatni. Debreczen, 1902. július 10. Gsíky Lajos theol. akad. tanár. Igazgató-választás. A rimaszombati egyesült protes­táns főgimnázium tanácsa és tanári kara Loysch Ödön rendes tanárt választotta meg a következő hat évre az intézet igazgatójának. Az orsz. református tanáregyesület még debre­czeni alakuló gyűlésén elhatározta, hogy egységes közép­iskolai olvasókönyveket ad ki a magyar irodalmi oktatás segítségére. Az első munkálatok kereteit már a köz­gyűlésen meg is állapította a mennyiben megbízta fa központi igazgatóságot, hogy az öt egyházkerület egy­egy képviselőjéből Vágó Ferencz n.-enyedi tanár elnök­lete mellett szerkesztő bizottságot válaszszon. E bizottságot most alakította meg az igazgatóság Erdélyi Lajos (buda­pesti), Kapossy Luczián (pápai), Gulyás István (debreczeni) és iíj. Mitrovics Gyula (sárospataki) tanárokból. A bizott­ság az aratási szünetek idejében fogja a szerkesztés elveit megállapítani; valamint azt is, hogy az oktatás melyik fokán indítsa meg a vállalatot. Az igazgatóság ugyanazon az ülésén, melyen a fenti bizottságot össze­állította, vette tudomásul azokat a véleményeket is, me­lyeket a választmány egyes tagjaitól a zsinati előkészítő munkálatok tárgyában bekért volt. EGYESÜLET. A budapesti református ifjúsági egyesület „Éb­resztő" czimű havonként (július és augusztus kivételével) megjelenő közlönyét és magát az egyesületet is mele­gen ajánljuk olvasóink munkás szeretetébe. Ez egyesület az evangélium alapján igyekszik maga köré gyűjteni a fővárosban tanuló magyar ifjúságot, hogy lelküket ko­moly irányban fejlesztve, egyházunknak később öntu­datos és buzgó tagjai legyenek. Az „Ébresztő" előfize­tési ára egy évre 2 korona. Az előfizetések Csűrös István gimn. tanár czímére (Budapest, IX., Kálvin-tér 7. sz.) küldendők. GYÁSZROVAT. Elek Dániel az eőri ev. ref. (felső-szabolcsi egy­házmegye) egyház lelkésze 67 éves korában meghalt. Az elhunyt egyike volt a régebbi idők közszeretetben és tiszteletben álló pátriárkáiig alakjainak. Béke ham­vaira I Nagy István bissei (Baranyam.) reform, lelkész hosszas szenvedés után f. hó 2-án elhunyt. Hivatását kedvelő s azért áldozni kész lelkipásztor volt. Budapesti thelogiai akadémiánknak buzgó pártfogója, a ki a kon­viktusra és az egyházi szónoklat előmozdítására alapít­ványokat is tett. Áldás emlékére, béke hamvaira! KÜLÖNFÉLÉK. * Miért beteg az angol király? Erre a kérdésre ad feleletet az „Alkotmány" cz. napilap 151. számában Z. A. Gr. tárczaíró. — Azért, mert a czikkíró szerint a történelem azt mondja: balszerencse és enyészet a sorsa s legtöbb családnak, a mely kivonta magát a Szentatya üdvös gyámkooása alól, vagyis azért beteg VII. Eduárd angol király, mert nem áll a pápa hatalma alatt 1 . . . Vájjon nem olyan felfogás-e ez, melyben a bornirtság nyer kifejezést ? Bizony olyan, hiszen még ezt is mondja Z. A. G-. úr: „a protestáns uralkodó családok nélkülö­zik a Szent Atya gondosan őrködő szemeit és egymás­után fenyegeti őket a kihalás veszedelme." Csak az elfogultság, az alantjáró gondolkozás, a nemtelen érzés beszélhet így, a mely az angol királyi család „családi átkát" (a rákbetegséget) azért tartja jelentkezőnek, mert a pápa „O Szentségének" nem hódol a család. Nevet­séges, kaczagásra való dolog, de egyúttal szomorú is, hogy ilyen aberráczió is van ott a túlsó táborban. — (Sárosp. Lapok,) * Lutheránus konferenczia. A szigorú konfesszio­nalizmus alapján álló német lutheránusok körében moz­galom indult meg, hogy az összes országok lutheránusait magában foglaló s a luth. egyház egységét kidomborító szövetség létesüljön. Erre hívja fel a figyelmét Resch. jénai egyh. tanácsos „Das Luterische Einigungswerk" czímü müvében. Ily szövetség orgánumául ajánlja az 1867-ben alakult „Általános Lutheránus Konferencziá"-t, mint állandó választmányt, mely időszakonként más-más országokba hívná meg a konfesszionális lutheránusokat egy-egy „Luther-Tag"-ra. Minálunk az „Evang. Egyh.

Next

/
Thumbnails
Contents