Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

utóbbi pedig az Athenaeum kiadása. Mindezeknél fogva a tanügyi irodalomnak jó szolgálatot vélünk teljesíteni, midőn az illető iskolák vezetőségeinek, testületeinek és szakférfiainak s általában a tanügybarátoknak és a művelt közönségnek is figyelmét a nevezett könyvekre felhívjuk. (—- e —). ** Keresztelósi és esketési beszédek. Palmer nyomán írta: Papp Károly tiszainokai ev. református lelkész. Budapest, 1902. Kókai Lajos kiadása. Ára 1 kor. 20 fillér, — A 70 lapra terjedő füzet 9 keresztelő, 25 eskető, 1 egyházkelő beszédet, 5 imádságot s néhány áldást tartalmaz. így hát egy kis szertartási beszédgyűjtemény áll előttünk. A beszédek nem eredetiek, hanem Palmer „Casual Reden" nyomán németből vannak átdolgozva. A szerző sem egy, mert Palmer mellett egy csomó német lelkész (pl. Wurm, Lechler, Zeller, Weiss, Rieger, Yendt, Schmid stb.) nevével találkozunk a gyűjteményben. Maga a munka derék munka Keresztyén hiterő, érzelmi melegség és eszmei tartalmasság jellemzik. Szebbnél-szebb beszédek vannak benne. Szerkezetileg is általában csak jót mondhatunk Papp Károly munkájáról. Van ízlése, van érzéke a beszéd és imádság szerkesztéséhez. Kerüli a hosszadalmasságot és szereti az élénkséget. E mellett általában véve a nyelvezete is megfelelő. A dolgozatok nem idegenszerűek, elég magyarosak. Csak itt-ott csúszott be művébe egy-egy germanizmus (pl. a keresztségben nyert névvel bevezettetik az anyakönyvbe, s hol ne hirdettetnék az ő tudománya, megédesittetik ez a keserű pohár azon hit által stb.). E csekélyebb hibáktól eltekintve, a hatalmas és formás beszédeket jó lélekkel ajánljuk. A csinos kiállítású füzet ára nagyon jutányos. ** A Magyar Könyvtár májusi sorozata több értékes füzettel gyarapította ezt a liadó Antal szerkesztette gyűjteményt. Első helyen említjük a 284. és a 285. számot, Ambrus Zoltán Berzsenyi báró és családja czíme alatt egybefoglalt kitűnő szatíráinak első és második sorozatát, a melyek rövid idő alatt népszerűvé tették a lipótvárosi Berzsenyi báró családját. Egy franczia írónőnek hasonló genre-ü munkáit is közli ez a sorozat. Ez az írónő Jeanne Marni, a ki az utolsó években egyike lett Francziaország legnépszerűbb dialogistáinak. A 286. szám Jeanne Marni v

Celles qu'on ignore" czímű kötetének legszebb beszélgetéseit közli „A kikről nem szól a krónika" czímmel, Marquis Géza fordításában. -— A modern irodalom e kiváló munkái mellett folytatja a Magyar Könyvtár a klasszikusok új fordításainak közzétételét is. Ezúttal Plutarchos Julius Caesarját adja, Kacskovics Kálmán fordításában, mely nemcsak önmagában véve fontos és nagyérdekü életrajz, hanem mint Shakspere drámájának főforrása is, a legfontosabb iskolai olvasmány. A Magyar Könyvtár egy-egy száma 30 fillér. Úgy egyes számok, valamint az eddig megjelent összes füzetek egyszerre, részletfizetésre is megrendelhetők a kiadónál, a Lampel-Wodianer-féle udv. könyvkereskedésben, VI., Andrássy-út 21. szám. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A b.-sonkolyosi ref. gyülekezet, meghívás útján Nagy Lajos szemlaki helyettes lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Tanácsbiró választás. A külső-somogyi ref. egyházmegye kiküldött bizottsága május 20-dikán bontotta fel a gyülekezeteknek a megürült világi tanácsbiróságra beadott szavazatait, A szavazatok eredményeképen, Sáfár János 12 szavazatával szemben, 17 szavazattal Csereg István domb óvári állami posta- ós távirófőnök választatott meg. Egyházkerületi aljegyző jelölés. A tiszántúli ref. egyházkerületben, a dr. Baczoni Lajos halálával megürült aljegyzőségre két komoly jelöltjük van a gyülekezeteknek, úgymint Padrah Sándor h -szoboszlói kir. közjegyző és dr. Barthu Béla debreczeni jogtanár. Mindkettő kiváló férfiú, s akármelyik kerül is ki győztesként, csak nyeresége lehet a kerületnek. Lelkészi értekezlet. A somogyi evang. egyházmegye lelkészi köre május hó 21-én tartotta meg tavaszi értekezletét Iharos-Berényben. Az értekezletet Németh Pál esperes ós elnök nyitotta meg, szép hatású beszéddel. Legelőször is a hatósági leiratokat vette az értekezlet tárgyalás alá. Majd Borbély Gyula iharosberénvi lelkész tartott felolvasást arról, hogy: „Mi gátolja az embert leginkább az ő tökéletesedésében és így földi boldogságában, és mi viszi Őt ehhez biztosan legközelebb". A dolgozatot a kör, némely megjegyzései mellett, elismeréssel vette tudomásul. Ezután a kör azt az öt kérdést tárgyalta, a melyet Gyurátz Ferencz. püspök, mint a kerületi lelkész-egylet elnöke, az egyházmegyei lelkészegylethez megvitatás czéljából leküldött volt. Mind az öt kérdésről részletes jelentést, illetve véleményező dolgozatot hozott, és pedig külön-külön Németh Pál elnök és Mesterházi Sándor nemespátrói lelkész. A mi az első kérdést: a bibliai történetek tanításának jelentőségét illeti, az értekezlet egyhangúlag óhajtja, hogy a jövőben is nagy súly helyeztessék e tárgyra, és pedig nemcsak az újszövetségi, de az ó-szövetsógi történetek tanítására is. A második kérdés tárgyalásánál az értekezlet a káténak további használata mellett nyilatkozott, de kívánatosnak tartaná, hogy annak igazságai lehetőleg egyszerű, népies modorban adassanak elő, és szemléltető példák által is könnyebben elsajátíthatóvá tétessenek. Az énekes könyvről szóló kérdés tárgyalásánál az értekezlet kiemelte e könyvnek kiváltképen építő voltát és hangsúlyozta annak nemcsak a templomban, de az iskol4ban és a szülői háznál való lelkiismeretes használását. A mi az énekes könyv revízióját illeti, e tekintetben helyesli az értekezlet a dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerületi énekügyi bizottság által kifejtett irányelveket. A negyedik kérdésre, a hitjavításnak a társadalom szellemi és erkölcsi életére gyakorolt hatását illetőleg csak elismerő nyilatkozatok tétethettek. Végül az ötödik kérdést terjedelmesebb kidolgozás czéljából jövőre halasztották. Apróbb