Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-01 / 22. szám

a M. Sz. írja, legközelebb tartott ülésében elhatározta, hogy az Üllői-út 24. sz. alatt fekvő házat 390 ezer koronáért megveszi, arra a czélra, hogy megfelelő átalakítás után a ház egyrésze állandó otthonul szolgáljon az egyetemes egyháznak, és levéltára, gyűlései számára a szükséges helyiségek mindenkor rendelkezésre álljanak. — Bizony a ref. egyetemes egyháznak is égetően szüksége volna egy ilyen egyházi középületre, mert hiszen ő is csak úgy van, mint az evang. egyház, hogy sem levéltárát nem tudja állandóan hol elhelyezni, sem pedig gyűlései megtartására nincsenek alkalmas helyiségei. Lelkészválasztás. Az újonnan alakult hatvani ev. református egyházban' minap volt a lelkészválasztás, a mikor Tokay István veresegyházi, korábban hatvani segedlelkészét választotta meg nagy lelkesedéssel a törekvő kis gyülekezet első rendes lelkészéül. Említésre méltó az a ritka hitbuzgóság, a melyet e kisded, alig 80 családot számláló gyülekezet pár év alatt a most már lelkészéül megnyert ifjú papja s buzgó főgondnoka, Hauer Lajos vezérkedése alatt kifejtett, midőn, mondhatni semmiből, csinos templomot s a kornak megfelelő kényelmes paplakot épített s még folyton épít és buzgólkodik. — Adjon Isten reformált egyházunknak több ilyen buzgó és törekvő gyülekezetet! A rkath. lelkészi kongnia ügyében mult hó 21-én ülést tartott a nagyobb egyházi javadalmak jövedelmi bevallásainak felülvizsgálatára kiküldött 17-es bizottság, Samassa egri érsek elnöklete alatt. A bizottság Timon Ákos előadása mellett megkezdte a 67 nagyobb egyházi javadalom jövedelmeinek megállapítását és megállapodott a munkálatok gyors befejezésére szolgáló intézkedésekre nézve. A sepsi ref. egyházmegye a mult hónap 10-én tartotta meg egyházi értekezletét Nagy-Borosnyón. A gyűlést Révay Pál egyházi elnök nyitotta meg tartalmas beszéddel, a melyben, reá mutatva azokra a nehéz viszonyokra, a melyek közt hazánkban a magyarság és a protestantizmus élnek, az erők egyesítését és a lankadatlan s önfeláldozó munkálkodást sürgette. A megnyitás után templomba vonultak hálaadó istentiszteletre, a melyen Dávid József komoltói lelkész imádkozott, az alkalmi beszédet pedig Pünkösü István uzoni lelkész mondotta. Az istentisztelet után folytatott értekezleten 1. Szász Béla tanár Tarkányi György sepsi-szentgyörgyi kollég. tanárnak „A protestantizmus és a művészetek" czímű értekezését olvasta fel. Az értekezésnek a templomi zenére ós éneklésre vonatkozó része keltett hosszabb vitát, a melynek eredményeképen felkéri az értekezlet zenekedvelő tagjait és a tanítótestületeket, hogy az iskolákban kezdve tegyenek meg minden lehetőt a templomi éneklés javítására és vonzóvá tételére. Demcs Péter indítványára elhatározták, hogy felkérik a kerületi értekezletet az 1848: XX. t.-czikknek a Veress József határozati javaslata értelmében leendő végrehajtása sürgetésére, továbbá egy prot. sajtó és egy prot. politikai napilap felállítása ügyében. Végül megkeresendőknek határozták az összes erdélyi vármegyék törvényhatóságait az iránt, hogy vasárnap és ünnepnapokon reggel 9-től délután 5-ig a korcsmák zárva legyenek. A vendégek tiszteletére este a sepsi-szentgyörgyi kollégium ifjúsága műsoros estélyt rendezett, a melynek szép jövedelme a kollégiumi tápintézet czéljaira fordíttatott. A nagy egyházak rendezése kérdéséhez hozzá akar járulni Szinay Gyula, a debreczeni egyház presbitere is. Legközelebb egy javaslatot nyújtott be e tárgyban egyháza presbitériumához, a melyben a nagy egyházaknak az egyházmegyék hatásköréből kivételét és olyanforma önállósítását sürgeti, mint a milyennel a törvényhatósági joggal felruházott városok rendelkeznek. A javaslat ezenkívül kiterjeszkedik még némely fontosabb kérdésnek, főként a nagy egyházak élete körében szerzett gyakorlati tapasztalatok szemelottf tartásával megvilágítására. Sürgeti az egyházi törvények szabatos rendszerbe öntését. Szól az egyházi adóztatás kulcsáról, az adóbehajtásról; a presbiteri kettős elnökség jog- s kötelességköre preczizirozásáról; a presbiteri gyűléseken a praesentes concludunt elvének érvényesítéséről, kimondásával annak, hogy a féléven át igazolatlanul meg nem jelenő presbiterek tagsági jogukat veszítik. Tárgyalja a költségvetés készítésének kérdését a nagy egyházakban ; kívánja a jogorvoslatok jelenlegi korlátozásának megszüntetését s teljes szabaddá tételét; részletesen foglalkozik a lelkészválasztás kérdésével s a meghivási jog gyakorlásának szabályozásával; szorgalmazza a lelkészi nyugdíjintézet fölállítását és pedig a nyugdíjalapnak az 1848. évi XX. t.-cz. alapján egészben az állam által leendő biztosítása mellett.. Végül az erkölcsi és vallási életet pusztulással fenyegető alkoholizmus veszélyére mutat rá és sürgeti az ennek korlátozására vonatkozó intézkedéseket. — A terjedelmes munkálat érdemleges elbírálására s annak alapján javaslattételre a presbitérium egy 17 tagú bizottságot küldött ki. E bizottság tárgyalja 8. Szabó József és társai presbitereknek az előbbivel rokontermészetű indítványát az egyház parókhiális körökre osztása tárgyában A bizottsági munkálat a presbitériumtól elfogadott alakban a zsinati előkészítő bizottsághoz fog felterjesztetni. A vasárnapi korcsmázás ellen. Kiss Áron püspök, mint a debreczeni egyház lelkésze legközelebb beadványt intézett a városi tanácshoz, a melyben felpanaszolván a korcsmák és a korcsmázók által okozott botránkozásokat, ezeknek sürgős megszüntetését kéri. A tanács legközelebb veszi a beadványt tárgyalás alá, Végh Gyula helyettes főkapitány ama javaslatával együtt, a mely szerint vasárnap és ünnepnapokon a korcsmák reggel 9 órától délután 4 óráig zárva tartandók volnának. Lelkészbeiktatás. Az ilyefolvi ref. gyülekezet a napokban fogadta kebelébe új lelkipásztorát, Józsa Sándort. A hivatalos beiktatást Vén Mihály esperes végezte. A tiszántúli egyházkerület értekezleti választmánya a mult hónap 22-én tartotta meg gyűlését Debre-