Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-25 / 21. szám

tások eredményeinek közlése által részt veszünk az általános theologiai munkálkodásban s a magyar tudományos theol. irodalom kifejlődését segítjük. Theologiai Szaklapunk negyedévenként 5 ívnyi terjedelemben jelenik meg Pozsonyban. Előfizetési árát évi 6 koronában, theologiai hallgatóknak évi 4 koronában, állapítjuk meg, mely mindenkor egy összegben köldendő be Raffay Sándor theol. akad. tanár czímére Pozsonyba. Az első szám 1902. évi augusztus havában jelenik meg. A nyomatandó példányok számának megállapítása végett tisztelettel kérjük e tudományos vállalkozás barátait, hogy az előfizetés szándékát velünk mielőbb, lehetőleg június hó végéig közölni szíveskedjenek. Kelt Pozsonyban, Kolozsvárott és Sárospatakon, 1902. május havában. Raffay Sándor, Hornyánszky Aladár, Pokoly József, dr. Tüdős István. ** „ V magyar házassági jog". Ezen a czímen egy 294 oldalra terjedő kötet hagyta el a sajtót, dr. Raffay Ferencz egyetemi magántanárnak, az eperjesi jogakadémia nyilv. rendes tanárának a tollából. Dr. Raffay a jelen tanévtől kezdve tartozik az eperjesi jogakadémia tanári testületébe. E legújabb munkája az 1894 : XXXI. t.-cz. teljesen szerves, tudományos egészet képező alapos feldolgozása. A jogakadémiák ellenségeinek körében nem egyszer lehet megjegyzést hallani arról, hogy a jogakadémiai tanárok irodalmi működése jelentéktelen. Ezt a megjegyzést a legkevesebb joggal épen az eperjesi jogakadémia tanárikarával szemben lehet koczkáztatni. Raffay művében a házassági jog anyaga teljesen áttekintőleg és szabatosan van összegyűjtve és feldolgozva. A munka első része a házasság és házassági jog fogalmát és szabályozásának a kérdését tárgyalja; a II. rész pedig a házasság letrejöttét, érvénytelenségét és megszűnését fejti ki. A kérdések tárgyalásánál kiterjeszkedik a törvényhozási előmunkálatokra, a judikaturára, a szakirodalomra és érdekes párhuzamot von a hazai házassági törvény és a német polgári törvénykönyv között. Becses része a könyvnek az a logikai magyarázat, a melylyel a törvény 39., 41. és 43. §-ainak szószerinti értelmével szemben, a törvényjavaslat szövegén eszközölt nem eléggé gondos változtatás feltüntetésével kimutatja, hogy a házasságot feltételhez, vagy időhöz kötni nem lehet. Új és eredeti a házasságkötés kellékeinek kifejtésénél az általa elnevezett létezési kellékeknek felállítása, s találó a házasságkötés kellékei, a házassági akadályok és az érvénytelenség között vont alapos párhuzam. A házasság érvénytelenségének tana szintén becses rész a munkában. Érdekesen fejti ki az érvénytelenség három fokozatának : ú. m. a nem létezésnek, a semmiségnek és a megtámadhatóságnak mélyen járó megkülönböztetését is. A házasság megszűnéséről szóló részben igen gyakorlati a felbontás tana, úgy, hogy ezt bíráink, valamint ügyvédeink is haszonnal forgathatják. — A munka Grill Károlynál Budapesten jelent meg és 6 koronáért kapható. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A magyar péterlaki ref. gyülekezet Sükösd Mihály m.-járai lelkészt, — a medgyesi ref. gyülekezet Csiky József m.-záhi lelkészt, — a marosludasi ref. gyülekezet Csulok Zsigmond kóbori lelkészt, — a kosdi ref. gyülekezet, az elhunyt Szánthó János esperes örökébe Jávori Nándor somogyviszlói lelkészt választotta meg lelkipásztorává. Királyi adomány. Király ő felsége az abauj-rajkóczi ref. egyháznak, temploma nagyobbítása költségére 200 koronát adományozott. A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése f. hó 21—24-ig folyt le Debreczenben. A gyűlés első napját az új lelkészek ünnepélyes felavatása töltötte ki. Oszszesen 52 lelkész részesült ünnepélyes felavatásban. A felavatást Kiss Áron püspök és a kerület esperesei végezték. A felavatottak közül Soltész Elemér nagybányai lelkész tartott alkalmi egyházi beszédet. A gyűlés lefolyásáról lapunk jövő heti számában hozunk részletes tudósítást. Az erdélyi egyházkerületi értekezlet folyó hó 22—23-án tartotta meg közgyűlését Nagyenyeden. Az első napon, az alkalmi istentisztelet után tartott díszülésen gróf Künn Géza világi elnök mondott megnyitó beszédet; Ncigy Károly titkár Molnár Albert és Sylvester Domonkos felett tartott emlékbeszédet; majd pedig kivonulva a temetőbe, Kovács Ödön síremlékét leplezték le. A gyűlésről jövő számunkban szólunk részletesebben. A gyulafehérvári ref. egyházmegye f. hó 11-én tartotta egyházi értekezletét Gyulafehérváron. Megelőző istentisztelet után Elekes Viktor esperes, egyházi elnök szép beszéddel nyitotta meg az értekezletet, a melynek legfőbb czélja tagok toborzása volt. A toborzás, a mint a tudósítás írja, igen szép eredményre is vezetett. A prot. tábori lelkészség kérdése a delegáczióban. A magyar delegáczió hadügyi albizottságának f. hó 16-iki ülésében Hegedűs Sándor szóba hozta azokat az anomáliákat, a melyek a protestáns tábori lelkészség körül fenforognak s a melyeknek megszüntetését már oly régóta sürgetjük. De nemcsak szóba hozta őket, hanem a következő határozati javaslatot is beterjesztette: „Utasittatik a közös hadügyminiszter, hogy a katonai intézeteknél és csapatoknál levő protestáns növendékek, illetőleg katonák lelki szükségleteinek kielégítésére a protestáns lelkészek számát szaporítsa és ezeknek önáRó, a többi katonai lelkészekével egyenlő rangú szervezetet adjon". A közös hadügyminiszter hozzájárult a javaslathoz, s az albizottság is elfogadta, azzal a bővítéssel, hogy annak rendelkezése az összes, kellőleg nem képviselt egyházak tábori lelkészeire kiterjesztessék. Örömmel adunk erről hírt, s most már egyházi főhatóságainkat kérjük a további szükséges lépések megtételére, hogy ez a fontos dolog tényleg megfelelőleg rendeztessék. éé*