Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-18 / 20. szám

ferenczia újabban ismét a következő határozatot hozta ezeket illetőleg: „A gyónás és feloldás csak kivételes esetekben és egyéneknél engedhető meg, mert ezek nem is képezik lényeges alkatrészét a keresztyén tannak és életnek. Mindkettőnek általános és kötelező gyakorlása és behozatala elébb-utóbb papi uralomra és lelki szol­gaságra vezet. Miután sem az írásban, sem az őskeresz­tyénség sem az angol egyház liturgiáiban ezeknek nincs nyoma, semmi ok és alap nincs ezek életbe léptetésére". A határozatnak nagy fontosságot ad azon körülmény, hogy a londoni püspök a magas egyházi párt egyik vezérembere. Farrarnak, a hires angol szónoknak és egyházi írónak, ki most cantenbury-i főesperes — dean a üa, a ki szintén kiváló tagja az anglikán lelkészi karnak, érdekes beszédsorozatot tartott egyik londoni templom­ban. Tauler Jánosról, Savonaroláról, Wiklifferől, Lutherről és Kálvinról és az angol reformátorokról. Oly nagy hatást ért el ezekkel, hogy a beszédek rövid idő múlva könyvalakban is meg fognak jelenni. A westminsteri székesegyház karszónokja, Henson a mult tél folyamán ennek szószékéről hirdette a keresz­tyén egyesülés és testvérülés szükségességét az angol protestáns, evangéliumi egyházak között. Ezen beszédei most könyvalakban is megjelentek „Godly unión and Concord" czím alatt. Nagy hévvel sürgeti ezen beszé­dekben, hogy az anglikán egyh az, a mely amúgy is olyan izolált helyzetben van, ne különítse el magát to­vábbra is oly mereven a nonkonformistáktól az egyház és ennek szervezetére vonatkozó tan által és ne keres­sen a római, hanem a szabad egyházakban magának barátokat és szövetségtársakat. Ez már helyes beszéd! Az anglikán egyház jól felfogott érdeke az, hogy ne en­gedje magát őröltetni a két malomkő, a római egyház és szabadegyházak között. Egy tudós anglikán lelkész, Walter Begley véletle­nül nevezetes fölfedezéshez jutott. Egy augsburgi ódon könyvkereskedésben egy névtelen latin nyelvű regényt fedezett fel „Nova Sólyma" czím alatt, a mely szerinte Miltonnak egy kora ifjúságában megkezdett és később kiadott munkája. Nyelvezete, tartalma miltoni eredetre vallanak. Az angol tudományos körök nagy érdeklődés­sel várják e munka megjelenését, a melyet a nagyhírű londoni Murray-czég fog kiadni. Bagley kora ifjúságától kezdve szenvedélyes könyvgyűjtő ; gyűjteményében sok világhírű unikum van. A Cheyne és Black anglikán papok szerkesztésé­ben megjelenő „Encyclopaedia Brittanica" 3-ik kötete is megjelenti E munka a legelőre, illetve legtúlhaladot­tabb bibliai kritika terméke. Az előző kötetben valami Schmiedel nevű zürichi, ebben pedig Van Manen leydeni tanár tálalja a jámbor angol közönség elé merész el­méleteit. Schmiedel szerint az evangéliumokban nincs történelmi Krisztus ; Van Manen szerint az újszövetség­ben nincs történelmi Pál, vagyis egy levél sincs, a me­lyet ő írt. Mint Jézus, úgy Pál is csak egy szimbolikus személy. Az ószövetségre nézve pedig egy Winckler Hugó nevű német tudós hirdeti e könyvben brillians nézeteit. Ábrahám, Izsák, Jákób, Sára, Lea, Rachel mythologiai alakok. Saul a hold, Dávid a naphős stb. Bizony zöld elméletek ezek. Egy hírneves amerikai lelkész, dr. Talmage halt meg Washingtonban, 70 éves korában. 46 éven át volt Isten igéjének buzgó, bár sokszor „szertelen" hirdetője. Hatásvadászata sokszor bizarr és bántó óolt, Amerikában sok követője volt ós egy időben a talmagismus uralkodó és divatos volt az amerikai szószéken. Beszédei nagyon elterjedtek ós hétről-hétre sok ezer példányban jelentek meg. Hogy a bibliát milyen merészen kezelte és magya­rázta, ime erre egy példa: Dániel 7; 9. verse alapján beszélt Jézus fehér hajáról, a mely jelenti Jézus bánatát, szépségét és preexistentiáját. — Spurgeonnál is találunk ehhez hasonló expositiókat. Egy londoni anglikán pap, Carlile, a „Church army" vezére meg újabb időben épen fonográfon szólaltatja meg Isten igéjét templomában! Egyik leggazdagabb keresztyén gyülekezet, a new­yorki fifth avenue presbiteri egyház, fejedelmi bőkezű­séggel rótta le háláját elhunyt lelkésze iránt: özvegyé­nek V2 millió koronát adott nyugdíjként közadakozás útján. Rhodes Cecil fejedelmi örökséget, 21 /2 millió koro­nát hagyot az oxfordi Oriel-kollégiumnak, a melynek ő is tanítványa volt. Ezenkívül nagy ösztöndíjalapítvá­nyokat hagyott más angol, amerikai, sőt még német egyetemeknek is, ideája lévén, hogy a három rokon nem­zetnek, ha szövetségben egyesül, az egész világot uralnia kell. B. Pap István. IRODALOM. ** Peti Lörincz: Egyházi beszédek czímű művé­nek II-dik kötetére hirdet előfizetést június 15-diki határ­idővel. A kötetben 30 ünnepi, alkalmi és vasárnapi pré­dikáczió lesz. Előfizetési ár kötött példánynál 4 korona, füzöttnél 3 korona,, mely összeg június 15-ig szerzőhöz Bürüs, u. p. Gyöngyösmellék (Somogym.) küldendő. Gyűjtőknek tíz példány után tiszteletpéldány jár. — E munkára különösen felhívjuk a lelkész urak figyelmét. Peti Lőrincz bürüsi lelkész egyházi beszédeinek I-ső kötetével úgyszólván egy csapásra meghódította a közön­séget és a legjobb prédikáczióíróink közé emelkedett. Remélhető, hogy a II-dik kötete is derék beszédeket fog tartalmazni. ** Ókori Lexikon E füzetes vállalatból, a melyet a Franklin-társulat kiadásában Pecz Vilmos szerkeszt, megjelent a 19-dik füzet, mely a munka II. kötetének 1—4-ik íveit foglalja magában. A Macaetől Menelausig terjedő czikkek közül kiemeljük a Macedónia, Magistra­tus, Manlii, Marathon, Marcelii, Marcii, Marnior, Marsicum 4:2*

Next

/
Thumbnails
Contents