Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-12 / 2. szám

meg is találta az alkalmas házat, a melyet telkestől 17—18 ezer dollárért meg, lehetne szerezni. De akár ezt szerzik meg, akár más házat vesznek, ebben az évben okvetlenül saját templomhoz jutnak new-yorki magyar hitrokonaink. — Amerikának egy másik nagy városából, az Ohio államban fekvő Youngtownból is templomépítési mozgalom liire érkezik ott élő magyar ref. testvéreink köréből. A mozgalom még csak most indult meg, remélhető azonban, hogy rövid időn már tényleges eredményéről is számot adhatunk. Bizony szép buzgóság; itthon élő protestáns hitrokonaink tanulhatnának Amerikába szakadt véreiktől lelkesedést és áldozatkészséget. A magyarhoni ev. egyet, egyházi gyámintézet évi jelentéséből, a melyet a napokban vettünk, kiemeljük a következő adatokat: A gyűjtések eredménye 1901-ben, a négy egyházkerületben összesen 43,917 kor. 49 fillérre rúgott. Ez összeghez járult: a bányai kerület 7025 kor. 19 fillérrel, a dunáninneni kerület 6126 kor. 34 fillérrel, a dunántúli kerület 10,228 korona 98 fillérrel, a tiszakerület 6847 kor. 46 fillérrel. A mult évi gyűjtés összege 2054 kor. 17 fillérrel haladja meg a megelőző év eredményét. Az egyes gyülekezeteken kívül önkéntes adományaikkal támogatták a gyámintézetet az ifjúsági és nő-egyesületek is és 4989 kor. 94 fillért tevő évi bevételükből 752 kor. 6 fillért juttattak a gyámintézetnek. A gyámintézet mult évi összes felhasználható bevétele 26,374 kor. 84 fillért tett ki, a melyből tőkesítésre forditott 6336 kor. 1 fillért, a Gusztáv-Adolf-egyesületnek juttatott 1600 koronát, a külmisszióra 43 kor. 52 fillért, központi költségekre visszatartott 3000 koronát, segélyképen pedig kiosztott egyházaknak, egyesületeknek és egyeseknek 15,395 kor. 31 fillért. Az intézet összes vagyona 227,540'korona. Vallásos estély. A puszta-rádóczi ref. leányegyházban, Soós Gyula tanító buzgólkodása folytán vallásos estélyt tartottak mult hó 22-én. A nagy érdeklődéssel megtartott estélyen, éneklés és imádkozás után Soós Gyula tartott felolvasást, a gyülekezet ifjúsága és az iskolás gyermekek közül pedig többen alkalmi költeményeket szavaltak és szent történeteket olvastak. A hallottak meg is termették gyümölcsüket, a mennyiben az asszonyok gyűlést tartván, elhatározták, hogy önkéntes adakozás útján egy diszes úrasztali terítőt fognak szerezni a templom számára. Harangfelavatási ünnepély volt, mint Lapunknak írják, az ujoerbászi ev. ref. egyházban, a melynek hívei régóta vágytak arra, hogy szép tornyukba egy harmadik harang is állíttassék be. A mult év őszén, mikor egyik régi harangjuk megrepedt, elhatározták, hogy nemcsak e helyett vesznek mást, hanem egy újabb nagy harangot is állíttatnak, lelkipásztoruk, Kármán József 45 évi lelkészi működésének emlékére. A két harangra közadakozásból 1800 koronát gyűjtöttek s az ajánlatra felkért négy czég (Honig Arad, Novotny Temesvár, Walser Budapest, Seltenhoffer Sopron) közül Seltenhoffert bízták meg a harangok elkészítésével. A fölavatás decz. 30-án ment végbe az ó- és új-verbászi reformátusok és lutheránusok nagy érdeklődése mellett. Az ünneplő gyülekezetet a lutheránus templom harangjai hívták össze. Az ünnepélyt Schmitt Henrik tanító vezetése alatt az egyházi énekkar harang-éneke nyitotta meg, ezt követte Kármán József lelkész fölavató imája, ez után ismét az énekkar énekelt, mely után Kármán alkalmi beszéde következett, s végül a himnusz éneklése közben a két harangnak felhúzása a toronyba. Az új harang kilencz és fél métermázsás, a középső négy mázsás és néhány kilós; a harangok kilónként 3 K. 46 fillérbe kerültek, a megrepedt harang kilóját 2 koronáért váltotta be Seltenhoffer. A római kath. autonomiai kongresszus folyó hó 9-én nyílott meg újra Budapesten. Az első napon azonban. a melyről hírt adhatunk, még semmi érdemleges dolog nem történt, csupán a felett folyt az ügyrendi vita, hogy mely alapon kezdjék meg a tárgyalást, vájjon a régebbi többségi és kisebbségi vélemények, vagy pedig a 27-es bizottság újabb munkálata alapján-e? A higgadtabb és politikusabb elemek az újabb munkálat mellett foglaltak állást, a hevesebbek azonban a régebbi alapra kívánták a visszamenetelt. Jövő számunkban majd beszámolunk róla, hogy végeztek-e valami érdemlegeset. A belsö-somogyi ref. egyházmegyében a napokban bontották fel a lelkészi aljegyzőségre beadott gyülekezeti szavazatokat. A szavazatok három egyén, ú. m. Kovács Bertalan kálmáncsai, Jávori/ Nándor somogyviszlói és Seregély Dezső sojnogy-hatvani lelkészek közt oszlottak meg. Altalános többséget egyik sem kapván, Kovács és Jávory között szűkebb körű szavazás rendeltetett el. ,t ! S K O I, A. Felekezeti theol. és vallástanárok kongruája czím alatt azzal a követeléssel áll elő az Evang. Egyház és Iskola egyik utóbbi számában egy „Valaki" álnevű író, hogy miután az állam gondoskodott a tanítói és lelkészi jövedelmek kiegészítéséről és a gimnáziumi tanárok nyugdijáról, gondoskodjék arról is, hogy a vallástanárok, különösen pedig a theológiai tanárok fizetése rangjukhoz és képzettségükhöz méltóan rendeztessék. Követelése abban foglalható össze, hogy azokat a magasabb képzettségű theol. tanárokat, a kik, ha az egyetemre bevitetnék a prot theol. fakultás, annak volnának tanárai: helyezze az állam az első sorba és azok kongruáját egészítse ki az állami akadémiai és kir. kath. jogakadémiai tanárok fizetése mértékéig, — a többiekről pedig szintén gondoskodjék per analogiam. — Hát a mi a theol. tanárok fizetését illeti, kétségtelen, hogy reá férne a méltányos rendezés; hanem azért azt hiszszük, hogy nem akad a protestáns theológiai tanárok között egyetlen egy sem, a ki „Valaki" indítványát helyeselné ós fizetését a kongrua kiegészítés mintájára az állam által kívánná rendeztetni, még azon esetben sem, ha az